Jelentős könnyítést kaphatnak azok az európai vállalkozások, amelyek vegyi anyagokat, kozmetikai termékeket vagy műtrágyákat gyártanak, forgalmaznak, csomagolnak, illetve értékesítenek. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament 2026. június 17-én ideiglenes megállapodást kötött az érintett szabályok egyszerűsítéséről.
A tervezett változtatások csökkentenék a jelentési és címkézési kötelezettségeket, megszüntetnék az egymást átfedő előírások egy részét, és több területen előtérbe helyeznék a digitális tájékoztatást. Az új követelmények egységes alkalmazási időpontja 2030. január 1-je lehet.
Három jelentős uniós rendelet változhat
A megállapodás az úgynevezett Omnibus VI csomag fennmaradó részéhez kapcsolódik. A módosítások három jelentős uniós jogszabályt érintenek:
- a vegyi anyagok osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló CLP-rendeletet;
- a kozmetikai termékekről szóló uniós rendeletet;
- az uniós termésnövelő és műtrágyatermékek szabályozását.
A CLP-rendelet módosításainak alkalmazását korábban már 2028. január 1-jére halasztották. A mostani egyezség ezt az időpontot további két évvel, 2030. január 1-jére tolhatja ki annak érdekében, hogy a három szabályozási terület követelményei egyszerre lépjenek életbe.
Ez a vállalkozásoknak hosszabb felkészülési időt biztosíthat a csomagolások, címkék, informatikai rendszerek, termékadatlapok és belső megfelelési folyamatok átalakítására.
Csökkenhetnek az adminisztratív terhek
A megállapodás egyik fő célja az olyan jelentési kötelezettségek mérséklése, amelyek a vállalkozások szerint aránytalan adminisztratív terhet jelentenek.
A jogalkotók megtartanák az emberi egészséget és a környezetet védő alapvető követelményeket, ugyanakkor egyszerűsítenék a címkék formázására, a reklámokra és a távértékesítésre vonatkozó szabályokat.
A módosítások különösen azoknak a kisebb vállalkozásoknak jelenthetnek könnyebbséget, amelyek korlátozott jogi, megfelelési vagy termékfejlesztési kapacitással rendelkeznek. Egy teljes termékcsalád címkéinek lecserélése ugyanis nem pusztán grafikai feladat: új csomagolóanyagok, nyomdai előkészítés, készletcsere és belső ellenőrzés is kapcsolódhat hozzá.
Az új szabályok célja ezért az, hogy a szükséges fogyasztóvédelmi információk megmaradjanak, miközben a cégeknek kevesebb párhuzamos követelményt kell teljesíteniük.
A digitális címkézés nagyobb szerepet kap
A megállapodás a digitális alapértelmezés elvét követné. Ez azt jelenti, hogy bizonyos termékinformációkat nem feltétlenül kellene minden esetben teljes terjedelemben a fizikai csomagoláson megjeleníteni, ha azok digitálisan könnyen elérhetők.
Kisebb belső csomagolásoknál például digitális vonalkód vagy más elektronikus megoldás is használható lehet, amennyiben a teljes kötelező tájékoztatás a külső csomagoláson szerepel.
Ez különösen a kis méretű termékeknél lehet fontos, ahol a rendelkezésre álló címkefelület korlátozott. A szabályozás kifejezetten említi az olyan kis csomagolásokat, mint például a nyomtatópatronok.
A lakossági felhasználásra szánt veszélyes termékek címkéin továbbra is meghatároznák a legkisebb alkalmazható betűméretet. Ez a követelmény ugyanakkor nem vonatkozna automatikusan a kizárólag vállalkozásoknak értékesített termékekre.
Hosszabb idő állhat rendelkezésre az átcímkézésre
A vegyipari vállalkozások számára komoly költséget jelenthet, ha egy terméket új veszélyességi besorolás vagy más szabályozási változás miatt rövid idő alatt át kell címkézni.
A mostani megállapodás szerint a cégek 15 hónapos átmeneti időszakot kaphatnának az újracímkézési kötelezettségek teljesítésére.
Ez lehetőséget teremthet arra, hogy a vállalkozások fokozatosan használják fel a már legyártott csomagolóanyagokat és címkéket. Így kisebb lehet a selejtezésből, újranyomtatásból és készletcseréből származó veszteség.
A hosszabb átmeneti idő a körforgásos gazdasági célokat is támogathatja, mivel kevesebb használható csomagolás válhat egyik napról a másikra hulladékká.
Külön szabályok készülnek a kozmetikai termékekre
A kozmetikai termékeknél továbbra is szigorú korlátozások vonatkoznának a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító, úgynevezett CMR-anyagokra.
Az ilyen összetevők kivonására háromlépcsős rendszer készülhet. Eltérő határidő vonatkozna azokra az anyagokra, amelyekhez nem kértek kivételt, amelyek használatát biztonsági okból tiltották meg, illetve amelyek ugyan biztonságosan alkalmazhatók lennének, de helyettesíthetők más összetevővel.
Az Európai Bizottság útmutatást készíthet arról is, hogy milyen feltételek mellett tekinthető egy másik anyag megfelelő alternatívának. Ez a gyártók számára fontos lehet, mert egy összetevő lecserélése rendszerint új termékfejlesztést, biztonsági értékelést és gyártási teszteket igényel.
A nanomaterálokat tartalmazó kozmetikai termékekre ugyanakkor továbbra is részletes előzetes bejelentési kötelezettség vonatkozna a forgalomba hozatal előtt.
Az innovatív műtrágyák piacra lépése egyszerűbbé válhat
A műtrágyák és más termésnövelő termékek esetében a megállapodás egy új, nyitott végű összetevőanyag-kategória létrehozását irányozza elő.
Ez lehetővé tehetné, hogy az új technológiával előállított vagy újrahasznosított alapanyagokat tartalmazó termékek gyorsabban kerüljenek be az uniós szabályozási rendszerbe.
A jelenlegi rendszerben egy innovatív termék piacra kerülése azért is elakadhat, mert az összetevője nem illeszkedik pontosan egyik előre meghatározott kategóriába sem. Az új megoldás általános szempontok és értékelési módszerek alapján nyithatná meg az utat az új termékek előtt.
A változás támogathatja a mezőgazdasági innovációt és a másodlagos nyersanyagok használatát, miközben a biztonsági és környezetvédelmi vizsgálatok megmaradnának.
Bizonyos anyagoknál megmarad a REACH-regisztráció
A könnyítések nem jelentenék valamennyi ellenőrzési és regisztrációs kötelezettség eltörlését.
A különösen veszélyesnek minősített, harmonizált osztályozás alá tartozó egyes anyagoknál ismét alkalmazni kellene a REACH szerinti regisztrációt, amennyiben az éves mennyiség meghaladja a tíz tonnát.
Az új mikroorganizmusokat tartalmazó termékek vizsgálatában akkreditált szervezetek és uniós tudományos intézmények is részt vehetnének. Ilyen szerepet kaphat az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja vagy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság.
Az uniós jogalkotók ezzel próbálnak egyensúlyt teremteni az innováció gyorsítása és az új típusú termékek lehetséges környezeti kockázatainak ellenőrzése között.
A megállapodás még nem végleges jogszabály
A 2026. június 17-én létrejött egyezség egyelőre ideiglenes politikai megállapodás. A szöveget még az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Ezt követően kerülhet sor a jogi és nyelvi ellenőrzésre, majd a jogszabály hivatalos elfogadására. Az uniós intézmények célja, hogy a folyamat 2026 folyamán lezáruljon.
Az érintett vállalkozásoknak ezért még nem kell azonnal átállítaniuk címkéiket vagy belső rendszereiket. Ugyanakkor érdemes figyelemmel kísérniük a végleges szöveget, mert az pontosan meghatározza majd, mely követelmények szűnnek meg, melyek módosulnak, és milyen átmeneti határidők lesznek alkalmazhatók.
