Az elmúlt években a magyar adóhatóság (NAV) kiemelt figyelmet fordít a gazdaság kifehérítésére és a feketefoglalkoztatás visszaszorítására. Ennek érdekében a hatóság egyre szigorúbb ellenőrzéseket végez, és a szabálytalan foglalkoztatás esetében következetesen komoly szankciókat alkalmaz. A NAV elsődleges célja, hogy a be nem jelentett foglalkoztatás, illetve a jogviszonyok helytelen minősítése olyan mértékű kockázattal és anyagi következményekkel járjon a munkáltatók számára, amely mellett már ne érje meg a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek elmulasztása.
Egyszerűsített foglalkoztatás veszélyei: könnyítés, de nem korlátlan eszköz
Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) rendszere elvileg a munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentésére szolgál az alkalmi és időszakos munkák esetében. Azonban ez sem jelent teljes körű felmentést a szabályok betartása alól. Az EFO egyik legfontosabb előírása, hogy a munkaviszony megkezdése előtt – tehát még a munkába állás napján, de annak megkezdése előtt – kötelező a bejelentés. Ezt telefonon vagy online az adóhatósági rendszerben lehet teljesíteni.
A NAV nem fogad el semmilyen utólagos igazolást, ha a bejelentés elmarad. Az ellenőrzés során a hatóság nem vizsgálja a munkáltató szándékát vagy jóhiszeműségét, kizárólag a jogszerűség számít: ha a munkavégzés ténye fennáll, de a bejelentés nem történt meg, automatikusan büntetés következik.
Jogviszonyok átminősítése: a megbízás és vállalkozói szerződés rejtett veszélyei
Sok vállalkozás választja a megbízási vagy vállalkozói szerződés alkalmazását munkaviszony helyett, különösen, ha rugalmasabb együttműködést szeretne kialakítani. Azonban az adóhatóság vizsgálhatja, hogy a felek közötti kapcsolat valójában nem munkaviszony-e. Ha a munka jellege (pl. munkáltató által meghatározott munkaidő, helyszín, utasítási jog, saját eszközök hiánya) inkább munkaviszonyra utal, a NAV átminősítheti a jogviszonyt.
Az átminősítés következtében a munkáltató köteles utólag megfizetni a teljes közterhet, és a bejelentés elmulasztása miatt bírsággal is számolhat. Fontos, hogy a jóhiszeműség vagy téves jogértelmezés nem mentesít a következmények alól.
Szankciók: bírság, feketelista, KIVA-vesztés és üzletbezárás
A szabálytalan foglalkoztatás legfőbb szankciói közé tartozik:
- Mulasztási bírság: A be nem jelentett munkavállaló után kiszabható bírság munkavállalónként akár 2 millió forint is lehet, amit a hatóság automatikusan, méltánylás nélkül alkalmaz.
- Üzletbezárás: Ismételt jogsértés esetén először 12 napra, majd 30, végül 60 napra zárathatja be a hatóság a vállalkozást, ami súlyos anyagi és reputációs veszteség.
- Feketelista: A NAV nyilvános adatbázisában a jogsértő cégek két évig szerepelnek, ami kizárhatja őket közbeszerzésekből, pályázatokból, és rontja üzleti hitelüket.
- KIVA (kisvállalati adó) jogvesztés: Ha jogerős bírságot szabnak ki, a cég elveszíti KIVA jogosultságát, és visszakerül a klasszikus társasági adó hatálya alá, amely sokszor jelentősen nagyobb adóterhet jelent.
- Munkaügyi minősítés elvesztése: A rendezett munkaügyi kapcsolatok minősítés elvesztése további pályázati, támogatási, hitelezési hátrányokkal járhat.
Tanulság és javaslatok munkáltatóknak
A jelenlegi rendkívül szigorú jogszabályi környezetben a foglalkoztatás minden formája körültekintést és előzetes jogi elemzést igényel. A legkisebb hiba is súlyos bírságot vonhat maga után, ezért célszerű a foglalkoztatásra vonatkozó belső eljárásrend kidolgozása, és minden vitás esetben adószakértő vagy jogász bevonása.
A próbanap vagy próbafeladat szervezése előtt is minden esetben szükséges bejelenteni a jelentkezőt. Csak így biztosítható, hogy a munkáltató elkerülje a súlyos következményeket.
