A nyugdíjba vonulás időzítése komoly döntés, amely hosszú távú hatásokkal járhat. Érdemes alaposan megvizsgálni a lehetőségeket, hogy a lehető legelőnyösebb helyzetbe kerüljünk. Ebben a cikkben áttekintjük, milyen szempontokat kell figyelembe venni a nyugdíjba vonulás időzítésénél, és mit tehetünk, ha esetleg elhamarkodott döntést hoztunk.
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása
A nyugdíjazás időzítését több tényező is befolyásolja. Ezek közül kiemelkedőek:
- A nyugdíj várható összege: A nyugdíj nagyságát a szolgálati idő hossza és a keresetek átlaga határozza meg.
- További munkavégzés lehetősége: A nyugdíj melletti munkavégzés hatással lehet az ellátás összegére.
- A nyugdíj kiszámításának szabályai: A valorizációs szorzószámok évről évre változhatnak, ami befolyásolja a megállapított nyugdíjat.
A megfelelő időpont kiválasztása komoly mérlegelést igényel. Az öregségi nyugdíj igényléséhez az alábbi feltételeket kell teljesíteni:
- Öregségi teljes nyugdíj: Aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik.
- Öregségi résznyugdíj: Azoknak jár, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, de csak 15 év szolgálati idővel rendelkeznek.
- Nők kedvezményes nyugdíja („Nők 40”): A nők 40 év jogosultsági idő után életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak.
Milyen időpontot érdemes választani?
A nyugdíjkorhatár betöltésével jogosultságot szerzünk az öregségi nyugdíjra, ha rendelkezünk a szükséges szolgálati idővel. Az időzítés szempontjából figyelembe kell venni az alábbiakat:
- Ha például 2025-ben igényeljük a nyugdíjat, a számítás a 2025-ös szabályok alapján történik, és részesülünk a 2026-os januári nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíjban.
- Ha 2026-ban vonulunk nyugdíjba, akkor már az új szabályok szerint állapítják meg az ellátást, de az emelésekben csak később részesülünk.
A valorizációs szorzószámok évente változnak, ezért érdemes megfontolni, hogy az adott évben vagy a következőben kedvezőbb feltételekkel állapítják-e meg a nyugdíjat.
Visszamenőleges igényérvényesítés
Amennyiben utólag úgy látjuk, hogy egy korábbi időpont kedvezőbb lett volna, lehetőség van visszamenőleges nyugdíjigény benyújtására. Ennek feltételei:
- Legfeljebb hat hónapra visszamenőleg kérhető a nyugdíj, ha az erre vonatkozó jogosultsági feltételek korábban is fennálltak.
- A nyugdíj összege visszamenőlegesen kifizetésre kerül.
- Ha ebben az időszakban munkaviszony állt fenn, a társadalombiztosítási járulékokat rendezni kell.
A nyugdíjigény visszavonása és a lemondás lehetősége
Amennyiben a nyugdíjigény benyújtása után mégis úgy döntünk, hogy halasztanánk a nyugdíjazást, az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:
- Igény visszavonása: Ez a döntés véglegessé válása előtt lehetséges. Fontos tudni, hogy a már felvett nyugdíjat 30 napon belül vissza kell fizetni.
- Nyugdíjról való lemondás: A végleges döntést követő 15 napon belül még lehetőség van rá, de ebben az esetben is vissza kell fizetni a már folyósított ellátást.
A továbbdolgozás előnyei
Ha a nyugdíjkorhatár elérése után tovább dolgozunk, az növelheti a későbbi nyugdíj összegét. Ennek előnyei:
- Minden további 30 nap munkaviszony után az öregségi nyugdíj 0,5%-kal növekszik.
- A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
- A nyugdíj mellett végzett munka adózása kedvezőbb, hiszen csak a személyi jövedelemadót kell megfizetni, a társadalombiztosítási járulék (18,5%) nem kerül levonásra.
Új szabályok 2025-től
A 2025-ös évtől kezdődően változnak a nyugdíj lemondásával kapcsolatos szabályok:
- Ha valaki lemond a nyugdíjáról, azt úgy kell tekinteni, mintha nem is állapították volna meg.
- Ez fontos például a rokkantsági ellátásnál, ahol előfordulhat, hogy valaki visszatérne a korábbi ellátásához, ha az kedvezőbb.
- A lemondás esetén a már felvett nyugdíjat vissza kell fizetni.
A nyugdíjba vonulás időzítése sok tényezőtől függ, ezért érdemes alaposan átgondolni. Ha mégis meggondolnánk magunkat, lehetőség van:
- Az igény visszavonására (véglegessé válás előtt),
- A nyugdíjról való lemondásra (15 napon belül),
- A visszamenőleges igénylésre (legfeljebb 6 hónapra).
Az előzetes tervezés segít a legjobb döntés meghozatalában, amely hosszú távon biztosítja a pénzügyi stabilitást és a legoptimálisabb nyugdíjösszeget.
Kapcsolódó jogszabály: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
