Bár az új, T/11920 számú adótörvény-módosító javaslat nem ígér radikális átalakulást a társasági adózásban, több pontosítást és értékhatár-emelést is tartalmaz. Az új szabályok célja az egyszerűsítés, az összhang megteremtése más jogszabályokkal, illetve az adminisztráció csökkentése bizonyos adózói körök számára.
Mikrovállalkozásoknak kedvezőbb foglalkoztatási adóalap-kedvezmény
A társasági adóról szóló törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján érvényesíthető foglalkoztatási adóalap-kedvezmény mértéke emelkedik. Eddig a növelt létszám és a havi minimálbér szorzata számított csökkentő tételként, 2025-től ennek már a 150%-át lehet figyelembe venni. Fontos azonban, hogy a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény esetén a szankció is ennek megfelelően növekszik. A szigorúbb büntetési szabályok a törvény kihirdetését követő 31. naptól lépnek hatályba.
Műemléki beruházások és kutatás-fejlesztés: pontosítások és bővítések
További két változtatás érinti az adóalap-csökkentő tételeket:
-
A műemléki adókedvezmény definíciója harmonizálásra kerül a 2023. évi C. törvény fogalomhasználatával.
-
A felsőoktatási és kutatóintézeti együttműködésekhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény felső értékhatára 150 millió forintra nő 2025-től, elősegítve a vállalati innovációt.
Átalakulási formák: új értelmezések és egyértelműsítések
A jogalkotó egyértelműsíti, hogy a leválás nem kedvezményezett átalakulásnak, hanem kedvezményezett eszközátruházásnak minősülhet, ha teljesülnek az erre vonatkozó feltételek. Fontos változás az is, hogy a számított nyilvántartási értéket és az átértékelési különbözetet akkor is figyelembe kell venni, ha az átalakulás során nem készül végleges vagyonmérleg — mivel ezt az átvevő ország joga határozza meg.
Eszköztartási kötelezettség: arányosabb szankciók
Kedvezményezett eszközátruházás esetén az új szabály bevezeti az arányos szankcionálást arra az esetre, ha az eszköztartási kötelezettséget nem teljesítik. Korábban az átvevő fél teljes későbbi adókötelezettségét be kellett állítani, mostantól azonban csak a nemteljesített rész arányában kell ezt alkalmazni.
Részesedésszerzés: új lehetőségek a bejelentésre
A törvényjavaslat kiterjeszti a részesedésszerzés bejelentésének lehetőségét a határon átnyúló átalakulás révén magyar adóalannyá váló vállalkozásokra is. A bejelentés célja továbbra is az eladáskori adómentesség biztosítása. A módosítás visszamenőlegesen is alkalmazható a 2024-es évre, amennyiben a részesedést a törvény hatályba lépését követő 75 napon belül bejelentik.
IFRS szerinti beszámolás: enyhülő adatszolgáltatási kötelezettség
Könnyebbséget jelent az IFRS-re áttérő cégeknek, hogy megszűnik az első két évre előírt negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség. További pontosítás, hogy a saját részvényekkel kapcsolatos adóalap-módosító tételek az ügyleteken realizált teljes nyereségre vagy veszteségre vonatkoznak, nem csupán az eredménytartalék változására.
Globális minimumadó: hosszabb bejelentési határidő
A globális minimumadó-szintet biztosító ún. kiegészítő alanyiság bejelentésére hosszabb határidőt kapnak az érintett adózók: mostantól nem az adóév során, hanem az adóév utolsó napját követő második hónap végéig kell ezt megtenni.
Kiskereskedelmi adó: veszélyhelyzeti kulcsok véglegesítése
A korábban veszélyhelyzeti intézkedésként alkalmazott magasabb kiskereskedelmi adókulcsok véglegessé válnak:
-
Az alsó sávban 0,1% helyett 0,15%,
-
A középső sávban 0,4% helyett 1%,
-
A felső sávban 2,7% helyett 4,5% az új fix adómérték.
Ez különösen érinti a nagy forgalmú áruházláncokat és multinacionális kereskedelmi szereplőket.
Üzemanyag-kiskereskedelem: 3%-os fix kulcs 2025-től
A gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemből származó árbevétel esetében a 2025-ös adóévtől a 3%-os adómérték már nemcsak átmeneti, hanem végleges szabályként szerepel. Az új kulcs az 500 millió forintos adóalap feletti bevételekre vonatkozik.
