Új szintre emeli mesterségesintelligencia-infrastruktúráját az Európai Unió. Július 30-án megnyílt az AI Gigafactories felhívás, amelynek keretében akár hét nagyméretű mesterségesintelligencia-gigagyár jöhet létre Európában.
A programot legfeljebb 10 milliárd euró uniós és tagállami finanszírozás támogathatja, amelyhez az Európai Bizottság várakozásai szerint több mint 20 milliárd euró magánbefektetés kapcsolódhat. Az így mozgósított beruházási volumen tehát meghaladhatja a 30 milliárd eurót.
Az AI-gigagyárak óriási számítási kapacitást biztosítanak majd a következő generációs mesterségesintelligencia-modellek fejlesztéséhez és működtetéséhez. Az infrastruktúrát nem kizárólag nagy technológiai vállalatok használhatják: a tervek szerint startupok, scaleupok és kkv-k is hozzáférhetnek a számítási és MI-szolgáltatásokhoz.
Magyar szempontból különösen érdekes, hogy hazánk már része az európai AI Factory hálózatnak. A HunAIFA, vagyis a Hungarian AI Factory Antenna a németországi JUPITER AI Factoryhoz kapcsolódik, és többek között az egészségügy, az energia, a mezőgazdaság és a gyártás területén nyújt majd támogatást.
Mi az az AI-gigagyár?
Az elnevezés első hallásra valamiféle robotokkal teli ipari üzemet idézhet, valójában azonban egy rendkívül nagy számítási teljesítményű mesterségesintelligencia-központról van szó.
Az AI-gigagyárak egyesítik:
- a nagy teljesítményű AI-processzorokat;
- a szuperszámítógépes infrastruktúrát;
- a nagykapacitású adattárolást;
- a nagy sebességű hálózatokat;
- a biztonságos felhőszolgáltatásokat;
- az MI-modellek fejlesztéséhez szükséges szoftvereket;
- az energiahatékony adatközpontokat;
- a speciális MI-fejlesztési szolgáltatásokat.
A gigagyárak teljes környezetet biztosítanak majd a nagy mesterségesintelligencia-modellek fejlesztéséhez, tanításához, finomhangolásához és futtatásához.
A különbség egy hagyományos adatközponthoz képest elsősorban a méret és a specializáció.
Egy AI-gigagyárnak legalább három-négyszer annyi legfejlettebb AI-processzort kell integrálnia, mint amennyi jelenleg a legerősebb európai AI Factorykban található.
Miért épít Európa ekkora AI-infrastruktúrát?
A modern mesterséges intelligencia egyik legfontosabb erőforrása már nem pusztán az adat vagy az algoritmus, hanem a számítási kapacitás.
Egy fejlett MI-modell létrehozásához óriási mennyiségű:
- processzorkapacitás;
- villamos energia;
- adattárolás;
- hálózati sávszélesség;
- hűtési kapacitás
szükséges.
Ha ezek az erőforrások csak néhány Európán kívüli technológiai szolgáltatónál érhetők el, az európai vállalkozások erősen függővé válhatnak a külső infrastruktúrától.
A vállalati működésben a felhőszolgáltatóktól való túlzott függőség kockázata már a hagyományos informatikai rendszereknél is látható. A nagy MI-modelleknél ez a kitettség még jelentősebb lehet, hiszen egyetlen fejlesztéshez rendkívül nagy számítási kapacitás szükséges.
Az uniós gigagyári program ezért technológiai és gazdasági kérdés mellett stratégiai önállósági projekt is. Az infrastruktúra Európában épülne és működne, az itt fejlesztett MI-rendszerekre pedig az uniós adatvédelmi, biztonsági és mesterségesintelligencia-szabályok vonatkoznának.
Több mint 30 milliárd euró mozdulhat meg
A program finanszírozási modellje szokatlan.
Nem arról van szó, hogy az Európai Unió egyszerűen kioszt 30 milliárd euró támogatást.
Az EU és a részt vevő tagállamok legfeljebb 10 milliárd euró közfinanszírozással támogatják az infrastruktúra létrehozását. Ez az állami szerepvállalás horgonybefektetésként csökkenti a projektek pénzügyi kockázatát.
Ehhez a várakozások szerint legalább 20 milliárd euró magánbefektetés társulhat.
A beruházások így érinthetik:
- az adatközpont-építést;
- a chip- és szerverbeszerzést;
- az energetikai infrastruktúrát;
- a hűtőrendszereket;
- az optikai és adatátviteli hálózatokat;
- a felhőtechnológiát;
- a kiberbiztonságot;
- az MI-szoftvereket;
- a mérnöki szolgáltatásokat.
A gigagyár tehát nem csupán egy informatikai projekt. Egyetlen ilyen létesítmény körül jelentős beszállítói ökoszisztéma alakulhat ki.
November 12-ig lehet jelentkezni
A hivatalos felhívás 2026. július 30-án nyílt meg.
A beadási határidő:
2026. november 12. 16:00 CET.
A pályázat egyfordulós eljárásban zajlik, a sikeres projekteket várhatóan 2027 elején választják ki. A kiválasztott AI-gigagyáraknak ezt követően várhatóan 18 hónapon belül meg kell kezdeniük működésüket.
Ez azt jelenti, hogy az első gigagyárak akár 2028 folyamán működésbe állhatnak.
Nem egy átlagos kkv-pályázatról van szó
Fontos különbség, hogy egy magyar kisvállalkozás nem egyszerűen kitölt egy pályázati űrlapot, majd támogatást kér saját AI-szerverének beszerzésére.
A gigagyárak létrehozására:
- konzorciumok;
- vagy erre a célra létrehozott különleges célú társaságok, SPV-k
jelentkezhetnek.
Ezekben vállalkozások, befektetők, közintézmények és más partnerek együtt vehetnek részt.
A projekt méretéből következően várhatóan nagy technológiai, energetikai és pénzügyi szereplők alkotják majd a vezető konzorciumokat.
A kisebb vállalkozások számára azonban ettől még komoly lehetőség nyílhat.
Három módon profitálhatnak belőle a kkv-k
1. Hozzáférhetnek a számítási kapacitáshoz
Egy kisebb mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalkozás egyik legnagyobb problémája lehet a számítási kapacitás ára.
Egy új modell:
- betanítása;
- finomhangolása;
- tesztelése;
- nagy volumenű futtatása
jelentős infrastruktúrát igényelhet.
A gigagyárak egyik deklarált célja, hogy a startupok, scaleupok és kkv-k számára is elérhetőbbé tegyék ezt a kapacitást.
Ez különösen fontos lehet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek:
- saját nyelvi modellt fejlesztenek;
- ipari képfelismerést alkalmaznak;
- orvosi MI-rendszert készítenek;
- gyártási optimalizációt fejlesztenek;
- robotikai rendszereket tanítanak;
- nagy mennyiségű vállalati adatot elemeznek.
2. Beszállítóvá válhatnak
Egy AI-gigagyár felépítése és működtetése messze túlmutat a processzorok beszerzésén.
Szükség lehet:
- villamosipari kivitelezőkre;
- adatközponti berendezésekre;
- hűtéstechnikai vállalkozásokra;
- hálózati szakemberekre;
- kiberbiztonsági szolgáltatókra;
- szoftverfejlesztőkre;
- karbantartókra;
- mérnöki szolgáltatókra;
- építőipari vállalkozásokra;
- energiahatékonysági megoldásokra.
A felhívás kifejezetten előírja, hogy az infrastruktúrának megfelelő villamosenergia-kapacitással kell rendelkeznie, és a kialakítás során figyelni kell az energia- és vízhatékonyságra, valamint a körforgásos működésre.
Ez jól kapcsolódik ahhoz a folyamathoz, amelyben Magyarországon is jelentős áramhálózati fejlesztések és okosmérő-beruházások zajlanak.
3. Új MI-alapú szolgáltatásokat fejleszthetnek
A számítási infrastruktúra olcsóbb elérhetősége csökkentheti az MI-fejlesztés piacra lépési korlátját.
Ez új lehetőséget teremthet például:
- könyvelési automatizálásra;
- gyártási hibafelismerésre;
- mezőgazdasági előrejelzésre;
- vállalati dokumentumelemzésre;
- ügyfélszolgálati rendszerekre;
- orvosi képfeldolgozásra;
- energetikai optimalizálásra;
- logisztikai tervezésre.
Egy működő technológia piacra vitele azonban önmagában továbbra sem egyszerű. A fejlesztő vállalkozások számára az innovációk piacra vitelét segítő támogatások és az európai deep-tech finanszírozás is fontos kiegészítő forrás lehet.
Magyarország már bekerült az AI Factory hálózatba
Az AI-gigagyárakat nem a nulláról épülő rendszerbe illesztik.
Az Európai Unió jelenleg 19 AI Factoryt és 13 AI Factory Antennát tart számon. Ezek a központok kifejezetten startupok és kkv-k számára is biztosítanak számítási erőforrásokat, támogatást és szakmai szolgáltatásokat.
Magyarország a HunAIFA projekttel került be a hálózatba.
A Hungarian AI Factory Antenna a német JUPITER AI Factoryhoz kapcsolódik, és egy olyan egyablakos MI- és nagy teljesítményű számítástechnikai szolgáltatási központ kialakítása a célja, amely hozzáférést biztosít többek között a HUN-REN Cloud és európai HPC-erőforrások használatához.
A HunAIFA kiemelt területei:
- egészségügy;
- energia;
- mezőgazdaság;
- gyártás.
Ez azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások számára nem feltétlenül kell megvárni az első gigagyárak 2028 körüli elindulását ahhoz, hogy az európai MI-infrastruktúra szolgáltatásait használni kezdhessék.
AI Factory és AI Gigafactory nem ugyanaz
A két elnevezés könnyen összekeverhető.
AI Factory
A már létrejövő AI Factoryk szuperszámítógépes infrastruktúrát, szakmai támogatást és fejlesztési szolgáltatásokat biztosítanak.
Az EU jelenleg 19 ilyen központtal és 13 kapcsolódó antennával számol.
AI Gigafactory
A most meghirdetett gigagyárak ennél lényegesen nagyobbak.
Feladatuk a legnagyobb következő generációs MI-modellek teljes életciklusának támogatása lesz:
- fejlesztés;
- tanítás;
- finomhangolás;
- nagyléptékű futtatás.
Az infrastruktúra nagyságrendekkel nagyobb számítási kapacitást koncentrál egy-egy létesítményben.
Már 76 érdeklődő projekt jelentkezett
A mostani hivatalos felhívást jelentős előzetes érdeklődés előzte meg.
Az EuroHPC korábbi konzultációjára 76 érdeklődési nyilatkozat érkezett 16 tagállamból, összesen 60 lehetséges helyszínre.
Ez jól mutatja, mekkora verseny várható a néhány kiválasztott gigagyári helyszínért.
A döntésnél a számítási technológia mellett kulcsfontosságú lehet:
- az energiaellátás;
- a hálózati kapcsolat;
- az adatközponti infrastruktúra;
- a vízellátás és hűtés;
- a beruházók pénzügyi ereje;
- a megfelelő szakemberállomány;
- a kapcsolódó kutatási és vállalati ökoszisztéma.
A gigagyár nem telepíthető oda pusztán azért, mert van egy üres ipari telek és jó az autópálya-lehajtó.
Az energia lehet az egyik legnagyobb korlát
A nagy mesterségesintelligencia-központok rendkívül magas villamosenergia-igénnyel működnek.
A hivatalos tender ezért külön követelményként említi:
- a megfelelő villamosenergia-kapacitást;
- az energiahatékonyságot;
- a vízhatékonyságot;
- a körforgásos megoldásokat.
Egy ilyen beruházás helyszínének kiválasztásakor így nemcsak az ingatlanár vagy az adózási környezet számít.
Legalább ennyire fontos:
- rendelkezésre áll-e elegendő hálózati kapacitás;
- milyen áron szerezhető energia;
- mennyire stabil az ellátás;
- rendelkezésre áll-e megújuló energia;
- hogyan oldható meg a hűtés;
- visszanyerhető-e a keletkező hulladékhő.
A magyar vállalkozások számára ez külön üzleti piacot teremthet az energetika, tárolás és hálózati technológia területén. A vállalati energiatárolók támogatása például jól mutatja, hogy az energiaellátás rugalmassága már a hagyományos ipari cégeknél is stratégiai kérdéssé vált.
A saját AI fejlesztése nem jelent automatikusan saját modellt
Egy magyar kkv-nak nem feltétlenül kell saját, több százmilliárd paraméteres nyelvi modellt építenie ahhoz, hogy kihasználja az új infrastruktúrát.
A mesterséges intelligencia üzleti felhasználásának több szintje lehet:
Kész rendszer használata
Például:
- szövegíró MI;
- ügyfélszolgálati chatbot;
- képfelismerő szolgáltatás;
- programozási asszisztens.
Meglévő modell testreszabása
A vállalkozás saját adatokkal, dokumentumokkal vagy iparági ismeretekkel egészíti ki a modellt.
Modell finomhangolása
A vállalkozás speciális feladatra optimalizál egy meglévő modellt.
Saját modell fejlesztése
Ez már sokkal nagyobb:
- adatigénnyel;
- szakemberigénnyel;
- számítási költséggel;
- pénzügyi kockázattal
jár.
A gigagyárak különösen az utóbbi két területen csökkenthetik az európai vállalkozások infrastruktúra-korlátait.
Az AI Act ettől még ugyanúgy érvényes
A nagyobb számítási kapacitás nem jelent szabályozási szabadpályát.
Az európai infrastruktúrán fejlesztett rendszerekre továbbra is vonatkoznak az uniós mesterségesintelligencia-szabályok.
Az AI Act vállalati követelményei és az AI Omnibus által módosított határidők ezért az infrastruktúra fejlődésével párhuzamosan egyre fontosabbak.
Egy vállalkozásnak az MI-fejlesztés előtt többek között azt kell megvizsgálnia:
- milyen célra használja a rendszert;
- kezel-e személyes adatot;
- magas kockázatú MI-rendszernek minősülhet-e;
- milyen emberi ellenőrzés szükséges;
- milyen adatot használ a modell tanításához;
- rendelkezik-e az adatokhoz szükséges jogokkal;
- milyen biztonsági intézkedések szükségesek.
A számítási kapacitás tehát gyorsul, a megfelelési dokumentáció pedig kénytelen vele együtt futni.
