Az európai vállalkozások egyre szélesebb körben alkalmaznak mesterséges intelligenciát, felhőalapú szolgáltatásokat és adatvezérelt megoldásokat, a fejlődés üteme azonban továbbra sem elegendő a 2030-ra meghatározott uniós célok eléréséhez.
Az Európai Bizottság 2026. június 17-én közzétett digitális jelentése szerint az elmúlt időszakban számos területen történt előrelépés, de továbbra is jelentős hiányosságok mutatkoznak a fejlett technológiák vállalati alkalmazásában, a kiberbiztonságban, a számítási kapacitásokban és a digitális készségekben.
A jelentés egyik fő üzenete, hogy az európai digitális átállás alapjai már rendelkezésre állnak, a tényleges eredményekhez azonban gyorsabb beruházásokra, összehangoltabb fejlesztésekre és egyszerűbb támogatási rendszerre van szükség.
Gyorsan terjed a mesterséges intelligencia a vállalkozásoknál
A mesterséges intelligenciát használó vállalkozások aránya egyetlen év alatt jelentősen emelkedett. Míg 2024-ben az uniós cégek körülbelül 13 százaléka alkalmazott valamilyen AI-alapú technológiát, 2025-ben ez az arány már elérte a 20 százalékot.
Az AI használata azonban erősen függ a vállalkozás méretétől. A nagyvállalatok 55 százaléka alkalmazott mesterséges intelligenciát, míg a kis- és középvállalkozásoknál mindössze 19 százalék volt ez az arány.
A leggyakoribb felhasználási terület az írott szövegek elemzése volt. Emellett egyre több vállalkozás használt mesterséges intelligenciát képek, videók, hanganyagok és szövegek előállítására.
A mesterséges intelligencia így már nem kizárólag informatikai vagy technológiai cégek eszköze. Ügyfélszolgálati feladatokban, dokumentumfeldolgozásban, marketingben, értékesítésben, pénzügyi tervezésben és belső adminisztrációban is egyre gyakrabban jelenik meg.
A kkv-k digitális lemaradása továbbra is jelentős
Az Európai Unió célja, hogy 2030-ra a kis- és középvállalkozások több mint 90 százaléka elérje legalább az alapvető digitális intenzitási szintet.
Ez nem pusztán azt jelenti, hogy a vállalkozás rendelkezik számítógéppel, honlappal vagy internetkapcsolattal. A digitális intenzitás értékelése során többek között az elektronikus számlázást, a vállalatirányítási rendszereket, a felhőszolgáltatásokat, az online értékesítést, az adatfeldolgozást és az automatizált üzleti folyamatokat is figyelembe veszik.
A friss adatok szerint 2025-ben az uniós kkv-k 71 százaléka érte el legalább az alapvető digitális szintet. Ez még mindig közel húsz százalékponttal marad el a 2030-as céltól.
A nagyvállalkozásoknál ezzel szemben már 96 százalék volt az alapvető digitális intenzitást elérő cégek aránya.
A különbség arra utal, hogy a kisebb vállalkozásoknak nemcsak kevesebb pénzügyi forrásuk van a fejlesztésekre, hanem gyakran megfelelő informatikai szakemberrel, belső tudással és hosszú távú digitalizációs stratégiával sem rendelkeznek.
A felhőszolgáltatások használata egyre általánosabbá válik
Az uniós vállalkozások 53 százaléka vásárolt valamilyen felhőalapú szolgáltatást 2025-ben. A nagyvállalatoknál ez az arány 85 százalék, a kkv-knál pedig 52 százalék volt.
A cégek leggyakrabban az elektronikus levelezés, az irodai programok és a fájlok tárolása során támaszkodnak felhőszolgáltatásokra.
A felhőalapú megoldások egyik legnagyobb előnye, hogy a vállalkozásnak nem kell saját szervereket vásárolnia és fenntartania. Az alkalmazások, dokumentumok és üzleti adatok megfelelő jogosultságok mellett több helyről is elérhetők.
A felhő ugyanakkor új biztonsági és adatvédelmi kérdéseket is felvet. A vállalkozásoknak pontosan meg kell határozniuk, hogy hol tárolják az adatokat, ki férhet hozzájuk, hogyan történik a biztonsági mentés, és milyen módon állítható helyre a működés egy informatikai incidens után.
A kiberbiztonsági események egyre több céget érintenek
Az uniós vállalkozások 22 százaléka tapasztalt olyan informatikai biztonsági eseményt 2024-ben, amely szolgáltatáskiesést, adatvesztést, adatsérülést vagy bizalmas információk kiszivárgását okozta.
Az informatikai támadások már nem kizárólag a nagyvállalatokat célozzák. A kisebb cégek gyakran könnyebb célpontot jelentenek, mert kevésbé fejlett biztonsági rendszerekkel rendelkeznek, és az alkalmazottak sem mindig kapnak megfelelő oktatást.
Az uniós vállalkozások 93 százaléka alkalmazott legalább egy informatikai biztonsági intézkedést. A leggyakoribb megoldás az erős jelszavas azonosítás, a külön helyen vagy felhőben tárolt biztonsági mentés, valamint a hálózati hozzáférések szabályozása volt.
A technikai védelem azonban önmagában nem elegendő. Az adatok szerint a vállalkozásoknak csak körülbelül 60 százaléka tájékoztatta munkavállalóit az informatikai biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeikről.
A támadók sok esetben nem a vállalat informatikai rendszerét, hanem annak munkatársait veszik célba. Egy megtévesztő e-mail, hamis számla vagy jelszó-visszaállítási kérés akár komoly adatvédelmi és pénzügyi károkat is okozhat.
Az uniós digitális célok még távol vannak
Az EU azt szeretné elérni, hogy 2030-ra a vállalkozások legalább 75 százaléka használjon felhőszolgáltatásokat, mesterséges intelligenciát vagy fejlett adatelemzési megoldásokat.
A jelenlegi adatok alapján a fejlődés gyorsul, de a technológiai megoldások alkalmazása továbbra is egyenetlen. A nagyvállalatok sokkal gyorsabban vezetik be az új rendszereket, míg a kisebb vállalkozások egy része még az alapvető digitalizációs lépéseket sem hajtotta végre teljes körűen.
Különösen nagy lemaradás mutatkozik a fejlett mesterséges intelligencia, a nagy teljesítményű számítási kapacitások, a kiberbiztonság és a digitális szakemberállomány területén.
Az uniós jelentés ezért nem egyszerűen több technológiai beruházást sürget. A fejlesztések összehangolására, a vállalkozások képzésére és az egyes rendszerek közötti együttműködés javítására is szükség van.
Újabb források kerülhetnek a digitális fejlesztések mögé
A digitális átállás finanszírozásában az elmúlt években jelentős szerepet játszott az uniós helyreállítási program. Ennek fokozatos lezárása azonban finanszírozási hiányt idézhet elő.
Az Európai Bizottság ezért azt javasolja, hogy a tagállamok a digitális fejlesztéseket szorosabban kapcsolják össze a következő uniós költségvetési időszak programjaival.
A tagállamoknak 2026 decemberéig módosítaniuk kell saját digitális fejlesztési ütemtervüket. Ezekben konkrétabb intézkedéseket és beruházásokat kell meghatározniuk a még fennálló hiányosságok megszüntetésére.
A következő időszak támogatási programjaiban így még hangsúlyosabbá válhat a mesterséges intelligencia, a felhőalapú működés, a kiberbiztonság, az automatizálás és a munkavállalók digitális képzése.
A technológia önmagában nem oldja meg a vállalati problémákat
A digitalizáció nem attól lesz eredményes, hogy a vállalkozás új programokat vásárol vagy előfizet egy mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatásra.
A fejlesztés előtt fel kell mérni a vállalkozás jelenlegi folyamatait, a felesleges adminisztratív lépéseket, a többszörösen rögzített adatokat és azokat a feladatokat, amelyek automatizálhatók.
Meg kell határozni azt is, hogy a fejlesztés milyen mérhető eredményt hozhat. Ilyen lehet a munkavégzés idejének csökkentése, a hibák számának mérséklése, az ügyfélkiszolgálás gyorsítása vagy az értékesítés növelése.
A megfelelő rendszer kiválasztása után gondoskodni kell az adatbiztonságról, a jogosultságok beállításáról, az alkalmazottak képzéséről és a rendszeres ellenőrzésről is.
A friss uniós jelentés alapján a digitális fejlődés már nem pusztán technológiai kérdés. A következő években egyre inkább meghatározhatja a vállalkozások költségeit, hatékonyságát és piaci versenyképességét.
