Az Európai Bizottság 2026. július 20-án elindította a digitális termékútlevelek uniós nyilvántartását, valamint a hozzá tartozó tesztkörnyezetet. A Digital Product Passport Registry, röviden DPP Registry létrehozása fontos lépés az uniós termékszabályozás digitalizálásában.
A rendszer az Európai Unió piacán forgalomba hozott, érintett termékek digitális azonosítását és nyilvántartását segíti. A nyilvántartás már működik, ez azonban nem jelenti azt, hogy 2026 júliusától valamennyi gyártónak, importőrnek és kereskedőnek minden termékhez azonnal digitális útlevelet kell készítenie. A kötelezettséget fokozatosan, termékcsoportonként vezetik be.
Mi az a digitális termékútlevél?
A digitális termékútlevél egy termékhez, alkatrészhez vagy alapanyaghoz kapcsolódó digitális adatlap. Egyfajta digitális személyi igazolványként működik, amely a termék teljes életciklusa során hozzáférhető információkat tartalmazhat.
A konkrét adattartalom termékcsoportonként eltérhet, de a digitális termékútlevélben szerepelhetnek például:
- a termék eredetére vonatkozó adatok;
- a felhasznált anyagok és alkatrészek;
- a környezeti teljesítmény;
- a biztonsági információk;
- a javíthatóság és karbantarthatóság;
- a pótalkatrészekkel kapcsolatos tudnivalók;
- az újrahasználat és újrafeldolgozás lehetőségei;
- a termék jogszabályi megfelelését igazoló adatok.
A cél az, hogy a vállalkozások, fogyasztók, javítóműhelyek, újrahasznosítók, vámhatóságok és piacfelügyeleti szervek egységesebb, megbízhatóbb formában férjenek hozzá a számukra szükséges termékinformációkhoz.
Mi a különbség a termékútlevél és az uniós regiszter között?
A digitális termékútlevél és az uniós DPP Registry nem ugyanaz.
A termékútlevél tartalmazza vagy elérhetővé teszi az adott termék részletes adatait. Az uniós regiszter ezzel szemben elsősorban indexelő és nyilvántartó rendszerként működik.
A regiszterben tárolják többek között:
- a termékútlevél egyedi azonosítóit;
- a regisztrációhoz szükséges adatokat;
- a termékhez kapcsolódó alapvető metaadatokat;
- a vonatkozó jogszabályban előírt további adatokat.
A részletes termékinformációkat főszabály szerint nem maga a központi uniós regiszter tárolja. Ezekért továbbra is az érintett gazdasági szereplő felel, aki az adatokat saját rendszerében vagy külső digitális termékútlevél-szolgáltatónál is kezelheti.
Ez az elválasztás azért fontos, mert a vállalkozásoknak nem elég egyszerűen „feltölteniük mindent Brüsszelbe”. Saját, megfelelően működő termékadat-kezelési rendszerre is szükségük lehet.
QR-kódon keresztül válhat elérhetővé a termékútlevél
A fizikai terméket egy adathordozó kapcsolja össze a digitális termékútlevéllel. Ez lehet például a terméken, címkén vagy csomagoláson elhelyezett QR-kód.
A rendszer tervezett működése a következő:
- a vállalkozás összegyűjti a szükséges termékadatokat;
- létrehozza a digitális termékútlevelet;
- regisztrálja azt az uniós nyilvántartásban;
- a nyilvántartás egyedi regisztrációs azonosítót generál;
- a fizikai terméken elhelyezett adathordozó elvezet a digitális adatokhoz;
- a különböző felhasználók a jogosultságuknak megfelelő információkat érhetik el.
A fogyasztó más információkat láthat, mint egy javítóműhely, vámhatóság vagy piacfelügyeleti szerv. Az adatokat tehát nem feltétlenül kell mindenki számára teljes egészében nyilvánossá tenni.
Mely termékeket érintheti a változás?
A digitális termékútlevél bevezetése fokozatos lesz. Az első érintett területek közé tartoznak bizonyos akkumulátorok, majd további termékcsoportok következnek.
A jelenlegi, tájékoztató jellegű uniós ütemezés szerint a rendszer később többek között az alábbiakat érintheti:
- vas- és acéltermékek;
- energiafelhasználással kapcsolatos termékek;
- textiltermékek és ruházat;
- alumíniumtermékek;
- gumiabroncsok;
- bútorok;
- matracok;
- informatikai és kommunikációs eszközök.
Más uniós jogszabályok alapján digitális termékútlevél jelenhet meg például egyes építési termékeknél, játékoknál, mosó- és tisztítószereknél, valamint bizonyos akkumulátoroknál is.
A csomagolási adatok és a termékútlevél követelményei több vállalkozásnál egymással párhuzamos felkészülést igényelhetnek. A csomagolást használó vagy ilyen termékeket forgalmazó cégeknek ezért az új uniós csomagolási szabályokat is érdemes figyelembe venniük.
Mikor válik kötelezővé?
A digitális termékútlevél nem 2026. július 20-án vált általánosan kötelezővé. Ekkor a központi nyilvántartás és a tesztelési lehetőség indult el.
A jelenlegi ütemezés szerint 2027. február 18-tól válik kötelezővé a digitális termékútlevél bizonyos nagyobb akkumulátoroknál. Ide tartozhatnak például:
- az elektromos járművek akkumulátorai;
- a könnyű közlekedési eszközök egyes akkumulátorai;
- meghatározott ipari akkumulátorok.
A további termékcsoportok pontos követelményeit külön uniós jogszabályok és felhatalmazáson alapuló aktusok határozzák meg. Az ESPR alapján elfogadott termékspecifikus szabályokat követően legalább 18 hónapos átmeneti időszakra lehet számítani.
Az akkumulátorokat gyártó, importáló vagy használó vállalkozásoknak a digitális adatok mellett a hazai hatósági gyakorlatot is figyelniük kell. Korábban az akkumulátoripari környezetvédelmi ellenőrzések szigorodásáról is beszámoltunk.
A magyar importőrök is érintettek lehetnek
A digitális termékútlevél nemcsak az Európai Unióban működő gyártókra lehet hatással.
Az EU-n kívül gyártott, de az uniós piacra behozott érintett termékeknek is rendelkezniük kell majd a megfelelő digitális termékútlevéllel. Az importált termékeknél a vámhatóság elektronikusan ellenőrizheti, hogy létezik-e érvényes és regisztrált termékútlevél, valamint szerepel-e a szükséges vámtarifaszám a rendszerben.
A vonatkozó szabályok szerint a digitális termékútlevelet még azelőtt regisztrálni kellhet, hogy a terméket az uniós piacon forgalomba hoznák.
Az importőröknek így már nemcsak az ár, a szállítás és a vámkezelés adatait kell megfelelően kezelniük. Egyes termékköröknél a beszállítótól részletes anyag-, gyártási és fenntarthatósági információkat is be kell majd kérniük.
Hasonló adatgyűjtési kihívást jelent a karbonvámhoz kapcsolódó importőri adatszolgáltatás, amelynél szintén a külföldi beszállítótól kapott adatok pontossága válhat kulcskérdéssé.
A kereskedők sem dőlhetnek teljesen hátra
A konkrét kötelezettségek termékcsoportonként és a vállalkozás ellátási láncban betöltött szerepe szerint változhatnak.
Egy kizárólag viszonteladóként működő vállalkozásnak nem feltétlenül kell saját magának minden termékútlevelet létrehoznia. Ellenőriznie kellhet azonban, hogy az általa értékesített, érintett termékhez tartozik-e megfelelő útlevél, és az adathordozó működőképesen elérhető-e.
A saját márkás termékeket forgalmazó vállalkozások helyzete összetettebb lehet. Ha a cég saját neve vagy védjegye alatt értékesíti a terméket, több termékmegfelelési felelősség hárulhat rá, mint egy egyszerű viszonteladóra.
A webáruházaknak és kereskedőknek ezért időben tisztázniuk kell:
- ki hozza létre a termékútlevelet;
- ki regisztrálja azt;
- ki frissíti az adatokat;
- ki biztosítja az adatok tartós elérhetőségét;
- ki felel a hibás vagy hiányzó információkért.
A beszállítói adat minősége lesz az egyik kritikus pont
A digitális termékútlevél működéséhez részletes és megfelelően strukturált termékadatokra van szükség.
Egy vállalkozásnak akár több tucat beszállítótól kellhet összegyűjtenie:
- az alapanyagok eredetét;
- az összetételi adatokat;
- a gyártási helyet;
- a környezeti teljesítmény mutatóit;
- a javítási és karbantartási információkat;
- az újrahasznosíthatósági adatokat;
- a megfelelőséget igazoló dokumentumokat.
A probléma ott kezdődhet, ha ezek az adatok különböző formátumú Excel-táblákban, PDF-ekben, e-mailekben és beszállítói portálokon szétszórva találhatók.
A digitális termékútlevél tehát nem pusztán egy QR-kód nyomtatását jelenti. A háttérben rendezett adatstruktúrára, ellenőrzési folyamatokra és felelős munkatársakra lesz szükség.
Használható a felület és az API is
Az uniós nyilvántartásba a vállalkozások biztonságos felhasználói felületen keresztül léphetnek be. A nagyobb termékmennyiséget kezelő cégek számára alkalmazásprogramozási interfész, vagyis API is rendelkezésre áll, így a regisztráció összekapcsolható a vállalkozás saját informatikai rendszerével.
A gazdasági szereplők elektronikus igazolást is kérhetnek a regisztráció megtörténtéről. Ez például üzleti partnerek közötti ügyletekben szolgálhat a megfelelés igazolására.
A Bizottság emellett géppel olvasható adatmodelleket, fogalommeghatározásokat és egységes szókészletet biztosító szemantikai adattár kialakítását is megkezdte. Ennek célja, hogy a különböző ágazati rendszerek ugyanazokat az adatokat lehetőleg azonos módon értelmezzék.
Mindez jól mutatja, miért válik egyre fontosabbá a vállalkozások digitális átállása. A következő évek megfelelési feladatai egyre kevésbé lesznek kezelhetők kizárólag papíralapú nyilvántartásokkal.
Már most kipróbálható a tesztkörnyezet
A Bizottság a tényleges nyilvántartással együtt tesztkörnyezetet is elindított.
Ebben a vállalkozások valódi joghatás és éles adatok nélkül próbálhatják ki:
- a szervezet regisztrációját;
- a termékútlevél létrehozásának folyamatát;
- a termékek adatainak kezelését;
- a regisztrációs munkafolyamatokat;
- a rendszer technikai összekapcsolását.
A Bizottság felhasználói útmutatót és ügyfélszolgálati támogatást is elérhetővé tett a gazdasági szereplők számára.
Azoknak a cégeknek, amelyek várhatóan az első körök valamelyikében lesznek érintettek, érdemes lehet már a kötelező alkalmazási időpont előtt próbaregisztrációt végezniük. Így kiderülhet, hogy milyen adatok vagy belső rendszerek hiányoznak még.
Hogyan kapcsolódik a fenntarthatósági jelentésekhez?
A digitális termékútlevél és a vállalati fenntarthatósági jelentés két külön rendszer.
A termékútlevél elsősorban az egyes termékekhez, alkatrészekhez és alapanyagokhoz kapcsolódó információkat kezeli. A fenntarthatósági jelentés ezzel szemben a vállalkozás egészének környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményét mutathatja be.
A két rendszer között azonban jelentős adatkapcsolat alakulhat ki. A termékútlevélhez összegyűjtött anyag-, energia-, eredet- és újrahasznosítási adatok később a vállalat fenntarthatósági beszámolójában vagy beszállítói jelentéseiben is felhasználhatók lehetnek.
A vállalkozásoknak ezért célszerű a termékútlevéllel kapcsolatos adatgyűjtést összehangolniuk a fenntarthatósági jelentési kötelezettségekkel, és elkerülniük, hogy ugyanazt az információt több külön rendszerben, eltérő tartalommal vezessék.
Mire készüljenek most a magyar vállalkozások?
A legtöbb magyar vállalkozásnak még nem kell minden termékét azonnal regisztrálnia. Az előkészítést azonban érdemes most megkezdeni, különösen az érintett vagy várhatóan hamarosan érintett ágazatokban.
1. Térképezzék fel a termékkínálatot
Meg kell vizsgálni:
- mely termékek tartozhatnak az elsőként érintett csoportokba;
- mely termékeket gyártja maga a vállalkozás;
- melyeket importálja az EU-n kívülről;
- melyek kerülnek saját márkanév alatt forgalomba;
- melyeknél rendelkezik már digitális termékadatokkal.
2. Jelöljék ki a felelőst
Egyértelműen meg kell határozni, hogy a vállalkozáson belül ki felel:
- a beszállítói adatok bekéréséért;
- az adatok ellenőrzéséért;
- a regisztrációért;
- az informatikai fejlesztésért;
- az adatok frissítéséért;
- a jogszabályváltozások követéséért.
3. Vizsgálják át a beszállítói szerződéseket
A szerződésekben érdemes rendezni, hogy a beszállító:
- milyen adatokat köteles átadni;
- milyen formátumban adja át azokat;
- mennyi időn belül jelzi a változásokat;
- milyen felelősséget vállal a hibás adatokért;
- meddig biztosítja az információk elérhetőségét.
4. Ellenőrizzék az informatikai rendszereket
Meg kell nézni, hogy a jelenlegi vállalatirányítási, készletkezelő vagy webáruházi rendszer képes-e:
- új termékadatmezők kezelésére;
- egyedi azonosítók tárolására;
- QR-kódok generálására;
- API-kapcsolatra;
- jogosultsági szintek kialakítására;
- az adatok hosszú távú megőrzésére.
5. Indítsanak kísérleti projektet
Nem szükséges egyszerre a teljes termékkínálatot átalakítani. Praktikusabb lehet egyetlen termékcsoporttal, beszállítóval vagy márkával tesztelni a folyamatot.
6. Kapcsolják össze a meglévő megfelelési feladatokkal
A termékútlevél-adatokat nem érdemes önálló szigetként kezelni. Össze kell hangolni őket:
- a termékbiztonsági dokumentációval;
- a vám- és importadatokkal;
- a csomagolási nyilvántartással;
- a környezetvédelmi információkkal;
- a javítási és jótállási adatokkal;
- a fenntarthatósági jelentésekhez szükséges információkkal.
Nem újabb QR-kód, hanem új vállalati adatstruktúra
A digitális termékútlevél első pillantásra egyszerű technikai megoldásnak tűnhet: egy QR-kód kerül a termékre, amely mögött megjelenik néhány adat.
Valójában jóval mélyebb változásról van szó. A rendszer átláthatóbbá teheti a teljes ellátási láncot, és összekapcsolhatja a gyártók, importőrök, kereskedők, javítók, újrahasznosítók és hatóságok adatait.
A vállalkozások feladata nem az, hogy minden termékre azonnal útlevelet készítsenek, hanem hogy megállapítsák:
- érinti-e őket valamely közelgő ágazati kötelezettség;
- rendelkeznek-e a szükséges termékadatokkal;
- képesek-e azokat ellenőrizni és frissíteni;
- egyértelmű-e a felelősség a beszállítói láncban;
- alkalmasak-e informatikai rendszereik a regisztrációra.
A 2026. július 20-án elindult uniós regiszter már nem egy távoli szabályozási terv. A technikai infrastruktúra működik, a tesztelés megkezdhető, az első kötelező alkalmazási határidő pedig 2027 februárjában érkezik.
