Egyéni vállalkozás indítása és működtetése 2026-ban

Frissítve: Cikkünk 2025-ös verzióját a legújabb, 2026-os szabályokkal és számokkal frissítettük, hogy mindig naprakész és pontos információt kapjon.

Az egyéni vállalkozás a legnépszerűbb vállalkozási forma Magyarországon – nem véletlenül. Alacsony belépési küszöbbel, gyors, ingyenes online ügyintézéssel indítható, és az adminisztrációja is sokkal egyszerűbb, mint egy társas vállalkozásé. Ez a cikk lépésről lépésre végigvezet az indítás folyamatán, majd bemutatja, mire kell figyelni a mindennapi működtetés során.

Mi az egyéni vállalkozás, és kinek éri meg?

Az egyéni vállalkozás egy természetes személy önálló, üzletszerű gazdasági tevékenysége, amelyhez nincs szükség induló tőkére vagy társakra. A vállalkozó teljes vagyonával felel a vállalkozás kötelezettségeiért, tehát nincs vagyoni elkülönítés, mint egy Kft. esetében. Ez a forma jellemzően szabadúszóknak, tanácsadóknak, kisebb szolgáltatóknak és kezdő vállalkozóknak ideális, akik egyedül, viszonylag alacsony kockázat mellett szeretnének belevágni.

Ki válhat egyéni vállalkozóvá?

A jogszabály szerint egyéni vállalkozó lehet:

• magyar állampolgár,
• az Európai Unió vagy az EGT valamely tagállamának állampolgára,
• letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár.

Nem válhat egyéni vállalkozóvá, akit gazdasági, vagyon elleni vagy korrupciós bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve aki a választott tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll. Érdemes az indítás előtt azt is ellenőrizni, hogy a tervezett tevékenység szerepel-e az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékében (ÖVTJ-kódok), és nem kötött-e külön képesítéshez vagy hatósági engedélyhez.

Az indítás lépései: Vállalkozói Ügysegéd

2026 februárjától a NAV Ügyfélportálján elérhető, megújult Vállalkozói Ügysegéd váltotta fel a korábbi Webes Ügysegédet – a régi felület már csak átmenetileg, 2026. március 1-jéig volt elérhető új ügyek indítására. A folyamat a gyakorlatban a következő:

1. Ügyfélkapu vagy Digitális Állampolgár regisztráció. Enélkül nem lehet online ügyet indítani. Ezt bármelyik kormányablakban személyesen is elintézheted, személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával.
2. Bejelentkezés a Vállalkozói Ügysegédbe, majd az „Egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése” űrlap kitöltése.
3. Adatok megadása: tevékenységi kör (ÖVTJ-kód), székhely, adózási mód választása.
4. Azonnali visszaigazolás. A nyilvántartásba vétel jellemzően azonnal megtörténik, a vállalkozás a bejegyzés napján elkezdheti a működést, és a rendszer azonnal generál adószámot.

A bejelentés teljesen díjmentes, és a vállalkozói igazolvány kiváltása sem kötelező.

Székhely, mint kötelező elem

Minden egyéni vállalkozásnak szüksége van egy bejegyzett székhelyre – ez az a cím, ahol hivatalosan a vállalkozás dokumentumait őrzik, és ahová a hatósági levelek is érkeznek. A székhelyen jól látható helyen névtáblát kell elhelyezni. Aki nem szeretné a saját lakcímét használni erre a célra (például adatvédelmi vagy praktikus okokból), székhelyszolgáltatást is igénybe vehet, amely biztosítja a bejegyzett címet és a postai ügyintézést.

Adózási formák: melyiket érdemes választani?

Egyéni vállalkozóként háromféle adózási forma közül lehet választani:

• Átalányadózás – 2026-ban a legnépszerűbb és jellemzően legkedvezőbb forma kezdőknek. A bevétel egy jogszabályban rögzített költséghányaddal csökkenthető (a fennmaradó rész az adóköteles jövedelem), így nem kell tételesen igazolni a költségeket.
• Vállalkozói személyi jövedelemadó (vállalkozói SZJA) – tételes költségelszámoláson alapul, akkor éri meg, ha a tényleges költségek magasabbak, mint amit az átalány elismerne.
• KATA (kisadózók tételes adója) – 2022 óta jelentősen szűkebb kör választhatja, gyakorlatilag a kizárólag magánszemélyeknek számlázó, főállású egyéni vállalkozók vehetik igénybe.

Átalányadózás 2026-ban: a legfontosabb számok

Az átalányadózás 2026-tól több ponton is kedvezőbbé vált:

• Az általános költséghányad 40%-ról 45%-ra nőtt (2027-től 50% lesz), vagyis a bevétel egyre nagyobb részét ismeri el az állam automatikusan költségként.
• Az adómentes jövedelemhatár az éves minimálbér felével egyezik meg, ami 2026-ban 1 936 800 forint – eddig a jövedelemhatárig nem kell SZJA-t fizetni.
• A választhatóság bevételi korlátja általános tevékenységnél az éves minimálbér tízszerese (38 736 000 forint), kizárólag kiskereskedelmi tevékenységnél az ötvenszerese (193 680 000 forint).
• A költséghányad mértéke a tevékenység típusától függ: 45% az általános (pl. IT, tanácsadás, szolgáltatás), 80% az építőipari és hasonló, 90% pedig a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységekre vonatkozik.

Járulékok és közterhek

Főállású egyéni vállalkozóként a jövedelem után fizetendő adón felül társadalombiztosítási járulékot (TB) és szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) is kell fizetni:

• A TB-járulék mértéke 18,5%, alapja legalább a minimálbér (322 800 Ft/hó 2026-ban), szakképzettséget igénylő tevékenységnél legalább a garantált bérminimum (373 200 Ft/hó).
• A SZOCHO mértéke 13%. 2026-tól megszűnt a korábbi 112,5%-os szorzó, így a SZOCHO alapja már megegyezik a TB-járulék alapjával – ez a főállású vállalkozóknak havi néhány ezer forintos megtakarítást jelent.
• Mellékállású (munkaviszony melletti) vagy nappali tagozatos hallgató vállalkozóknál az adómentes jövedelemhatárig sem TB-t, sem SZOCHO-t, sem SZJA-t nem kell fizetni.
• Saját jogú nyugdíjas vállalkozóknál a TB és a SZOCHO alól teljes mentesség van, csak SZJA-t kell fizetni.

Fontos újdonság, hogy 2026-tól a vállalkozói jövedelem szerint adózók is negyedévente – és nem havonta – nyújtják be a járulékbevallást, igazodva az átalányadózóknál már megszokott rendhez. A bevallási és befizetési határidők negyedévente a következő hónap 12-e (január, április, július, október 12.).

Folyamatos működési kötelezettségek

Az indítás után az egyéni vállalkozónak több visszatérő adminisztratív feladata is van:

• Negyedéves adó- és járulékbevallás a NAV felé, havi bontásban feltüntetve a közterheket.
• NAV-kompatibilis online számlázóprogram használata minden számla kiállításához.
• Online pénztárgép és elektronikus fizetési lehetőség meghatározott tevékenységeknél kötelező.
• Vállalkozói bankszámla – Kft. esetén kötelező, egyéni vállalkozónál nem előírás, de erősen ajánlott, különösen áfás vállalkozóknál.
• Kamarai bejelentkezés – legkésőbb a nyilvántartásba vételtől számított 15 napon belül be kell jelentkezni a területileg illetékes Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál (vagy agrártevékenység esetén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál).
• Iparűzési adó – a NAV automatikusan értesíti a székhely szerinti önkormányzatot az indításról, de az iparűzési adó fizetési kötelezettség a vállalkozót terheli.

Szüneteltetés és megszüntetés

Az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapra, legfeljebb három évre szüneteltethető, ami hasznos lehet átmeneti kieséseknél anélkül, hogy a vállalkozást teljesen meg kellene szüntetni. 2025 novemberétől kedvező változás, hogy azokra az időszakokra, amelyek teljes egészében szüneteltetés alatt álltak, nem kell bevallást benyújtani. A szüneteltetés és a megszüntetés bejelentése is a Vállalkozói Ügysegéden keresztül történik.

Egyéni vállalkozás vagy Kft.? Mikor érdemes váltani?

Az egyéni vállalkozás elsősorban addig ideális, amíg a vállalkozás mérete és kockázata alacsony marad. Amint a bevétel megközelíti az átalányadózás értékhatárát, vagy a vállalkozás vagyoni kockázata megnő (például nagyobb értékű szerződések, alkalmazottak felvétele miatt), érdemes megfontolni a Kft.-re való áttérést, ahol a tagok felelőssége a törzstőke erejéig korlátozott. A Kft. alapításához minimum 3 millió forint törzstőke szükséges, és az adminisztrációja is összetettebb – ezért a legtöbb kezdő vállalkozó számára az egyéni vállalkozás jelenti az egyszerűbb belépési pontot.

Összegzés

Az egyéni vállalkozás indítása 2026-ban gyors, díjmentes és szinte teljes egészében online elintézhető a NAV Vállalkozói Ügysegédjén keresztül. A nehezebb kérdések inkább a működtetés során merülnek fel: melyik adózási formát érdemes választani, hogyan alakulnak a járulékok, és milyen visszatérő bevallási kötelezettségek vannak. Az átalányadózás 2026-tól kedvezőbb feltételekkel (magasabb költséghányad, alacsonyabb SZOCHO-alap) különösen vonzó lehet a kezdő és kisebb bevételű vállalkozóknak – de érdemes az induláskor könyvelővel vagy adótanácsadóval is konzultálni, hogy a konkrét tevékenységhez és bevételi tervekhez a legkedvezőbb konstrukciót válaszd.

A cikk 2026. júliusi adatok alapján készült. Mivel az adózási szabályok évről évre változnak, érdemes a NAV hivatalos tájékoztatóit is rendszeresen figyelemmel kísérni.