A szezonális tevékenységet végző egyéni vállalkozóknál gyakori, hogy a kevésbé aktív hónapokra szüneteltetik a működésüket, majd a forgalmasabb időszak kezdetén ismét elindítják vállalkozásukat. Ez különösen jellemző lehet vendéglátóhelyeknél, nyaralóövezetekben működő üzleteknél, turisztikai szolgáltatóknál vagy más, idényjellegű tevékenységeknél.
Az újraindítás azonban nem merül ki abban, hogy a vállalkozó ismét dolgozni kezd. A szünetelés alatt felmerült kiadások, az időközben megvásárolt eszközök, a korábbi teljesítésekből utólag beérkező bevételek és az átalányadózási értékhatárok mind külön figyelmet igényelnek.
A szünetelés bejelentése elektronikusan történik
Az egyéni vállalkozók nyilvántartását jelenleg a NAV vezeti, ezért a tevékenység szüneteltetésével kapcsolatos bejelentéseket is elektronikus úton kell intézni. 2026. február 19-től erre a NAV Ügyfélportálján elérhető Vállalkozói Ügysegéd szolgál.
A hatályos szabályozás szerint az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig, legfeljebb három évig szüneteltetheti. Ez azt jelenti, hogy a szünetelés nem lehet néhány napos technikai leállás, de nem is tarthat korlátlan ideig.
Fontos változás várható 2027. január 1-jétől, mert a 2026. évi III. törvény alapján az egyéni vállalkozók nyilvántartása a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához kerül át. Ez az adminisztrációs folyamatokban is változást hozhat, ezért az érintett vállalkozóknak érdemes figyelniük a későbbi részletszabályokat.
A szünetelés alatt felmerült kiadások egy része elszámolható
A vállalkozás újraindításakor az egyik legfontosabb gyakorlati kérdés az, hogy mi történik azokkal a kiadásokkal, amelyek a szünetelés alatt merültek fel.
Előfordulhat például, hogy a vállalkozó a zárva tartás ideje alatt festést, javítást, kisebb felújítást végez, új berendezéseket vásárol, készletet szerez be, vagy olyan kiadásokat teljesít, amelyek a későbbi működés feltételeit biztosítják. Ezeket nem minden esetben kell „elveszett” költségként kezelni.
A szabályok alapján a szünetelés befejezését követően, a tevékenység folytatása előtt beszerzett és később a vállalkozásban felhasznált anyag- és árukészlet beszerzési értéke költségként elszámolható, ha azt korábban még nem számolták el. Ennek feltétele, hogy a beszerzés legfeljebb három évvel korábban történt.
Ugyancsak elszámolhatók lehetnek azok az egyéb kiadások, amelyek a vállalkozás folytatásához szükségesek, illetve amelyek a szünetelés alatt elkerülhetetlenül felmerültek. Ilyen lehet például egy üzlethelyiség állagmegóvása, egy berendezés javítása vagy a működéshez szükséges alapvető előkészítő munka.
A tárgyi eszközök értékcsökkenését az újraindítás után lehet megkezdeni
Ha a vállalkozó a szünetelés ideje alatt tárgyi eszközt vagy nem anyagi javat vásárol, az értékcsökkenési leírás elszámolása nem indulhat el automatikusan a beszerzés napján. Az elszámolás megkezdésére a tevékenység folytatásakor kerülhet sor.
Ez különösen fontos például akkor, ha a vállalkozó a szünetelés alatt gépet, berendezést, bútorzatot, informatikai eszközt vagy más, a vállalkozási tevékenységhez szükséges tárgyi eszközt szerez be.
A szünetelés időszakára a tárgyi eszköz beszerzési ára nem számolható el költségként értékcsökkenés formájában. Ha az eszköz kizárólag üzleti célt szolgál, akkor az értékcsökkenési leírást időarányosan kell figyelembe venni.
A 200 ezer forint alatti tárgyi eszközökre külön szabály vonatkozik. Ezeknél a beszerzési ár két év alatt írható le, és ebben az esetben nem kell időarányosítást alkalmazni.
A nem kizárólag vállalkozási célú eszközöknél külön nyilvántartás szükséges
Gyakori helyzet, hogy egy eszközt a vállalkozó nem kizárólag üzleti célra használ. Ilyen lehet például egy saját tulajdonú számítógép, telefon, kisebb gép, berendezés vagy felszerelési tárgy, amely részben magáncélokat is szolgál.
Ezeknél az eszközöknél átalányban lehet értékcsökkenési leírást elszámolni, de ehhez megfelelő nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie az eszköz azonosítására, ezért tartalmaznia kell többek között az eszköz megnevezését, beszerzési vagy előállítási értékét, a beszerzés időpontját és a használatbavétel napját.
Az így elszámolható összegnek felső határa van. Több ilyen eszköz használata esetén sem haladhatja meg az éves bevétel 1 százalékát, ezen belül pedig legfeljebb az érintett eszközök nyilvántartási értékének 50 százalékáig terjedhet.
A szünetelés alatt befolyó bevételekre 2024-től új logika érvényes
A szünetelés ideje alatt nemcsak kiadások, hanem bevételek is megjelenhetnek. Ez különösen akkor fordul elő, ha a vállalkozó még a szünetelés előtt teljesített, számlázott, de az ellenérték csak később érkezik meg.
2024. január 1-jétől lényeges változás lépett életbe ezen a területen. Ha a szünetelés kezdő napjától olyan bevétel folyik be, amely a szünetelés előtti vállalkozói tevékenységhez kapcsolódik, azt úgy kell kezelni, mintha a vállalkozó a szünetelés megkezdését megelőző napon szerezte volna meg.
Ugyanez a logika vonatkozik az igazoltan felmerült kiadásokra is. Ha a kiadás a szünetelés előtti tevékenységhez kapcsolódik, akkor azt a szünetelés megkezdését megelőző napon elszámolható vállalkozói költségnek kell tekinteni.
Az új szabályt a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelések esetében kell alkalmazni.
Az utólag beérkező bevétel önellenőrzést is eredményezhet
A szabály gyakorlati következménye, hogy egy később befolyt összeg adózási szempontból visszakerülhet egy korábbi időpontra. Ez különösen akkor lehet kellemetlen, ha az adott időszakra vonatkozó bevallást a vállalkozó már benyújtotta.
Például, ha az egyéni vállalkozó 2026. február 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, és egy korábbi teljesítés ellenértéke 2026. február 26-án érkezik be, akkor ezt az összeget nem február 26-ai bevételként kell kezelni. A szabály alapján úgy kell tekinteni, mintha azt a vállalkozó 2026. január 31-én szerezte volna meg.
Ez azt is jelenti, hogy az összeget az első negyedéves adóelőleg alapjának meghatározásakor kell figyelembe venni. Az ehhez kapcsolódó adóelőleget az irányadó határidőig kell megfizetni, majd az éves személyijövedelemadó-bevallásban is ennek megfelelően kell szerepeltetni.
Ha a bevétel olyan későn érkezik, hogy az adóelőleg megfizetésére vonatkozó határidő addigra már eltelt, elvileg késedelmi pótlék merülhetne fel. Ugyanakkor a vállalkozó mentesülhet a pótlékfizetés alól, ha igazolni tudja, hogy a késedelem a speciális törvényi szabály alkalmazásából ered.
Az adóéven túli bevétel is visszakerülhet a szünetelés előtti napra
A szabály akkor is alkalmazandó, ha a vállalkozó az adóéven túl is szünetelteti tevékenységét, és a szünetelés előtti munkából származó bevétel csak a következő évben érkezik meg.
Ha például a vállalkozó 2026. február 1-jétől szünetel, és egy korábbi teljesítés ellenértéke 2027. január 20-án folyik be, akkor ezt az összeget szintén 2026. január 31-én megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni.
Ebben az esetben a vállalkozó értelemszerűen nem tudta a 2026. áprilisi adóelőleg-fizetési határidőig teljesíteni azt a kötelezettséget, amelyről a bevétel későbbi beérkezése miatt még nem lehetett gyakorlati tudomása. Ilyen helyzetben a késedelem igazolása különösen fontos lehet.
Ha pedig a 2026. évre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallást a vállalkozó már benyújtotta, és csak ezt követően érkezik meg a szünetelés előtti tevékenység ellenértéke, akkor önellenőrzésre lehet szükség. Ilyen esetben az önellenőrzési pótlék mérséklése vagy elengedése is kérelmezhető az adózás rendjéről szóló szabályok alapján.
Az újraindítás után beérkező régi követelés sem lesz új bevétel
Külön figyelmet érdemel az az eset, amikor a vállalkozó már befejezte a szünetelést, ismét működik, és ekkor érkezik meg egy korábban, még a szünetelés előtt kiállított számla ellenértéke.
Ilyenkor sem az a döntő, hogy a pénz ténylegesen mikor érkezett meg a bankszámlára vagy mikor vették át készpénzben. Ha a bevétel a szünetelést megelőzően végzett tevékenységből származik, akkor azt továbbra is a szünetelés kezdő napját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételként kell kezelni.
Vagyis nem számít, hogy a pénz már az újraindított működés alatt érkezett be. Az adózási minősítés szempontjából a bevétel eredete és a szünetelés kezdő időpontja a meghatározó.
Átalányadózóknál időarányos bevételi kerettel kell számolni
Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében különösen lényeges, hogy az éves bevételi értékhatárt nem mindig lehet teljes összegben figyelembe venni. Ha a vállalkozó év közben szünetelteti a tevékenységét, akkor a bevételi határt a tényleges működési napok alapján időarányosan kell meghatározni.
A 2026. évben az átalányadózás főszabály szerint addig alkalmazható, amíg az egyéni vállalkozó éves vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 38 736 000 forintot.
A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóknál, illetve azoknál, akik emellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján postai közreműködői vagy egyéb kapcsolódó tevékenységet végeznek, a határ az éves minimálbér ötvenszerese, vagyis 193 680 000 forint.
Ha azonban a vállalkozás nem működik egész évben, hanem az év egy részében szünetel, akkor ezeket az összegeket arányosítani kell. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy több hónapig szünetelő vállalkozónál a ténylegesen alkalmazható bevételi keret alacsonyabb lehet az éves teljes összegnél.
A korábbi katásokra is külön szabály vonatkozik
Az átalányadózásnál év közben kezdő vállalkozónak minősül az is, aki az átalányadózásra való áttérést közvetlenül megelőzően a kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya volt. Ez azért fontos, mert ebben az esetben is vizsgálni kell az időarányos bevételi értékhatárt.
A vállalkozónak tehát nemcsak azt kell figyelnie, hogy mekkora bevétele keletkezett, hanem azt is, hogy az adott adóévben hány napon keresztül folytatta ténylegesen a tevékenységét, illetve volt-e olyan időszak, amikor a vállalkozás szünetelt.
A támogatások kezelése eltérő lehet
A jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatások összege emelheti az átalányadózásnál figyelembe vehető bevételi értékhatárt. Ez kedvező lehet azoknak a vállalkozóknak, akik ilyen támogatásban részesülnek.
Más a helyzet azonban a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásokkal. Ezek az összegek nem minősülnek vállalkozói bevételnek. Az ilyen támogatásokhoz kapcsolódó adókötelezettségeket az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.
Az újraindítás előtt érdemes rendezni a nyilvántartásokat
A szünetelésből visszatérő egyéni vállalkozónak célszerű már az újraindítás előtt áttekintenie, milyen bevételek, költségek, készletek, eszközbeszerzések és egyéb gazdasági események történtek a leállás időszakában.
Különösen fontos ellenőrizni:
- mikor kezdődött a szünetelés,
- volt-e a szünetelés előtti teljesítésből később befolyó bevétel,
- keletkezett-e igazolt költség a szünetelés alatt,
- történt-e készletbeszerzés,
- vásárolt-e a vállalkozó tárgyi eszközt vagy nem anyagi javat,
- szükséges-e értékcsökkenés elszámolása,
- átalányadózóként hogyan alakul az időarányos bevételi keret,
- szükségessé válhat-e önellenőrzés.
A szezonális újraindítás tehát nemcsak üzleti, hanem adózási szempontból is előkészítést igényel. Aki időben rendezi a nyilvántartásait, könnyebben elkerülheti a bevallási hibákat, az utólagos korrekciókat és a felesleges adókockázatokat.
