Az elmúlt években az ESG (Environmental, Social, Governance – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok) az üzleti világ egyik legfontosabb hívószavává vált. A fenntarthatósági szempontok beemelése ma már nem pusztán divatos irányzat vagy megfelelési kényszer, hanem hosszú távú stratégiai előny is lehet a vállalkozások számára.
A környezeti tényezők mellett különösen nagy figyelem irányul a társadalmi pillérre, amely magában foglalja a munkavállalói jogok tiszteletben tartását, a sokszínűséget, az esélyegyenlőséget, valamint a közösségi támogatás és adományozás kérdését. Az ősz beköszöntével – amikor az iskolakezdés és a közösségi kezdeményezések támogatása sok cég fókuszába kerül – aktuálissá válik az adományozás és annak adózási vonatkozásainak áttekintése is.
ESG-jelentés és a vállalati működés átalakulása
2024-től az Európai Unióban életbe lépett a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), amely egyre szélesebb körben teszi kötelezővé a fenntarthatósági jelentések készítését. Bár a szabályozás első körben a nagyvállalatokat érinti, hatása óhatatlanul begyűrűzik a kis- és középvállalkozásokhoz is, hiszen beszállítóként vagy partnerként részei a nagyobb cégek ellátási láncainak.
Ez a folyamat gyökeres változásokat hoz a vállalati működésben: nemcsak környezeti, hanem társadalmi és etikai szempontokat is egyre inkább dokumentálni és mérni kell. Így az adományozás, a közösségi felelősségvállalás vagy épp a munkavállalói jólét biztosítása közvetlen hatással van egy vállalat ESG-minősítésére.
A „Social” pillér jelentősége
Az ESG társadalmi pillére – a Social – a munkavállalói jogok és a belső vállalati kultúra mellett a külső közösségi szerepvállalást is értékeli. Ide tartozik:
-
**a közösségek támogatása,
-
a vállalati adományozási gyakorlat,
-
a társadalmi ügyek felkarolása,
-
a hátrányos helyzetű csoportok segítése**.
Ezek nemcsak reputációs szempontból számítanak, hanem ténylegesen befolyásolják a fenntarthatósági értékeléseket is. Egy cég tehát nemcsak „jó ügyet” támogat, amikor adományoz, hanem erősíti saját ESG-profilját és ezáltal piaci pozícióját is.
Adományozás és adózás – kézzelfogható előnyök
Sok vállalat hajlamos megfeledkezni arról, hogy a közösségi szerepvállalásnak pénzügyi előnyei is vannak. A magyar adórendszerben több kedvezmény kapcsolódik a közhasznú szervezetek támogatásához, amelyeket célszerű időben megtervezni.
-
20% adóalap-kedvezmény jár minden közhasznú szervezetnek nyújtott adomány után, előzetes szerződés nélkül.
-
40% adóalap-kedvezmény érhető el tartós adományozás esetén, ha a vállalat írásos megállapodásban legalább 4 évre (1+3 év) kötelezettséget vállal azonos összegű támogatásra.
Mindkét esetben feltétel, hogy a támogatott szervezet igazolást állítson ki a juttatásról, amelynek tartalmaznia kell a felek adatait, az adomány összegét és célját. Pénzbeli és nem pénzbeli adomány esetén egyaránt meg kell határozni a támogatás értékét.
Mikor minősül adomány tartósnak?
Tartós adományozásról akkor beszélünk, ha a támogató vállalat és a közhasznú szervezet között írásos szerződés jön létre, amelyben a cég vállalja, hogy legalább négy egymást követő évben, évente azonos összeggel támogatja a szervezetet, ellenszolgáltatás nélkül.
Ez a konstrukció a szervezeteknek kiszámítható támogatást, a cégeknek pedig jelentősebb adóalap-kedvezményt biztosít.
Példa: adományozás iskolakezdéskor
Az ősz gyakran az iskolakezdésről és a közösségi összefogásról szól. Ilyenkor a vállalatok gyakran támogatnak alapítványokat, amelyek hátrányos helyzetű gyermekeknek segítenek tanszerekkel vagy tanulási lehetőségekkel. Egy ilyen adomány egyszerre szolgálja a társadalmi felelősséget és a pénzügyi racionalitást: a támogatás összege költségként elszámolható, és megfelelő igazolás birtokában adóalap-kedvezmény is érvényesíthető.
