Sokan talán nem is tudják, hogy bizonyos bűncselekmények – mint például a csalás, a vesztegetés vagy a pénzmosás – esetén nemcsak a természetes személyek, hanem a jogi személyek, tehát a cégek is büntetőjogi felelősséggel tartozhatnak. 2026-tól azonban jelentős fordulat jön: megújul a cégek büntetőjogi felelősségének szabályozása, és bekerül a jogrendszerbe a vállalati „vádalku” lehetősége is. A részletekről dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői adtak tájékoztatást.
Miért van szükség a változtatásra?
Az utóbbi években a szervezett bűnözés egyre komolyabb formákat ölt, és gyakori, hogy cégek – akár közvetetten, akár közvetlenül – részt vesznek ilyen típusú bűncselekményekben. Bár eddig is volt lehetőség a jogi személyek felelősségre vonására, a jelenlegi rendszer nehézkes, kevésbé hatékony és kiszámíthatatlan. A törvényhozók ezért úgy döntöttek, hogy új alapokra helyezik a szabályozást: az új keretrendszer célja, hogy igazságosabb, átláthatóbb és eredményesebb szankcionálás valósuljon meg.
Az átalakítás célja nemcsak a büntetés szigorítása, hanem az is, hogy a cégek aktívabban részt vehessenek a büntetőeljárásban – akár jóvátétellel, akár együttműködéssel vagy megelőzési intézkedésekkel.
Mit jelent a „vádalku” a cégek számára?
Az egyik legjelentősebb újítás, hogy a jövőben a cégek is köthetnek egyezséget az ügyészséggel, amely a köznyelvben „vádalku” néven ismert. Jelenleg ez kizárólag magánszemélyek számára elérhető, és a cégeknek nincs lehetőségük ilyen módon rendezni a helyzetüket. Ez sok esetben nehézkes és életszerűtlen megoldásokhoz vezetett.
Dr. Suller Noémi szerint például az sem volt lehetséges, hogy egy magánszemély elkövető a cég nevében tegyen ajánlatot a hatóságoknak – például úgy, hogy ő maga feltárja a történteket, a vállalat pedig megtéríti az okozott kárt. Pedig a vagyoni haszon gyakran a cégnél csapódik le: legyen szó adócsalásról vagy korrupcióval megszerzett közbeszerzésről, a nyereség tipikusan nem a magánszemély zsebébe kerül.
Milyen feltételek mellett jöhet létre a megállapodás?
Az egyezség csak akkor köthető meg, ha a vállalat:
-
elismeri, hogy részt vett a bűncselekményben,
-
vállalja az okozott kár megtérítését vagy az előny visszaszolgáltatását,
-
biztosítja, hogy hasonló jogsértés ne forduljon elő újra,
-
és együttműködik a hatóságokkal – ideértve a bizonyítékok átadását is.
Fontos feltétel, hogy ha a vállalat törvényes képviselője is vádlott az eljárásban, akkor neki be kell ismernie a bűncselekmény elkövetését.
Dr. Suller Noémi hangsúlyozza: a jogalkotó garanciális szabályokat is beépített a rendszerbe – például azt, hogy egy olyan cég, amely egyezséget köt az ügyészséggel, nem számolható fel, és a kiszabott intézkedések csak az egyezségben rögzített keretek között hajthatók végre.
Meddig lehet élni az egyezséggel?
Nem csak a nyomozás során, hanem később – akár a bírósági szakaszban is – lehetőség nyílik a megállapodásra. Ha például az előkészítő ülésig eljut az ügy, a vállalat akkor is kezdeményezheti az egyezséget, amennyiben teljesíti a törvényi feltételeket. Így akár gyorsított befejezésre is sor kerülhet, még a bírósági ítélethozatal előtt.
Mikortól alkalmazható az új rendszer?
Az új szabályozás 2026. január 1-jén lép hatályba, de nemcsak az akkor induló ügyekre vonatkozik majd. A jogalkotó úgy rendelkezett, hogy – bizonyos kivételektől eltekintve – a már folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell az új szabályokat. Ez azt jelenti, hogy azok a cégek is élhetnek a vádalku lehetőségével, amelyek már most is nyomozás vagy bírósági eljárás alatt állnak.
