Új fogyasztóvédelmi szabályokra kell felkészülniük a gyártóknak, kereskedőknek, webshopoknak és javítószolgálatoknak. A 2026 júliusában kihirdetett új magyar szabályozás a javítás előtérbe helyezésével hosszabb termékélettartamot és kevesebb hulladékot kíván elérni.
A javításhoz való jog, vagyis a Right to Repair uniós szabályainak magyarországi átültetését szolgáló 114/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet fő rendelkezései 2026. augusztus 31-én lépnek hatályba. Az európai online javítási platformhoz kapcsolódó egyes előírásokat csak 2027. július 31-től kell alkalmazni.
A változás nemcsak a szervizeket érinti. A gyártóknak, importőröknek, forgalmazóknak és a fogyasztóknak termékeket értékesítő vállalkozásoknak is érdemes átnézniük jelenlegi folyamataikat.
Mit jelent a javításhoz való jog?
Az új szabályozás egyik alapvető célja, hogy egy meghibásodott terméket ne automatikusan cseréljenek le vagy dobjanak ki, hanem ahol ez ésszerű és műszakilag lehetséges, annak javítása is valódi lehetőség maradjon.
Ez részben átalakítja a vállalkozások és a fogyasztók közötti viszonyt is. A hibás teljesítés jogkövetkezményei mellett egyre nagyobb szerepet kap maga a javítás és a javíthatóság.
A szabályozás alapján bizonyos, javíthatósági követelményekkel érintett termékeknél a gyártónak a fogyasztó kérésére javítást kell biztosítania. Ez történhet díjmentesen vagy észszerű díj ellenében, és a javítást észszerű időn belül kell elvégezni.
A gyártóknak új feladataik lesznek
Az érintett termékek gyártói számára több konkrét kötelezettség jelenik meg.
A gyártó nem akadályozhatja indokolatlanul a javítást például szerződéses kikötéssel, hardveres megoldással vagy szoftveres korlátozással. A szabályozás a független javítószolgálatok működését is védi.
A független szerviz bizonyos feltételekkel eredeti, használt vagy kompatibilis pótalkatrészt, sőt akár 3D nyomtatással készült alkatrészt is használhat, amennyiben ezzel nem sérülnek a termékbiztonsági és egyéb jogi követelmények.
A gyártónak emellett:
- megfelelő pótalkatrész- és tartozékellátást kell biztosítania;
- tájékoztatást kell adnia a javítás lehetőségéről;
- közzé kell tennie a tipikus javítások irányadó díját;
- lehetővé kell tennie, hogy a fogyasztó független szervizt is igénybe vehessen.
Ha a gyártónak nincs megfelelő uniós jelenléte, a javítási kötelezettség bizonyos esetekben a meghatalmazott képviselőre, az importőrre, végső esetben pedig a forgalmazóra kerülhet.
Mi történik, ha a terméket nem lehet megjavítani?
A jogszabály nem követel lehetetlent.
Ha a termék javítása műszakilag nem lehetséges, a gyártót nem terheli javítási kötelezettség. Ilyen esetben felújított termék felajánlására is lehetőség nyílik.
A javítás idejére a gyártó csereárut is biztosíthat a fogyasztónak.
Ez a szabályozás azért is érdekes, mert a felújított termékek szerepe várhatóan jelentősen felértékelődik a következő években.
Fontos változás a kellékszavatosságnál
Az egyik legfontosabb változás közvetlenül a kereskedőket és webshopokat érintheti.
Ha az áru szerződésszerűvé tétele kijavítással történik, a kellékszavatossági igény elévülési ideje egyszer 12 hónappal meghosszabbodik. A rendelkezést a 2026. július 31. után kötött szerződésekre kell alkalmazni.
Ez komoly gyakorlati jelentőséggel bírhat.
Ha például a fogyasztó egy termékkel kapcsolatban kellékszavatossági igényt érvényesít, és a vállalkozás a hibát kijavítja, az ügy nem feltétlenül zárul le egyszerűen a javítással. A meghosszabbodott időtartammal a vállalkozásnak a későbbi igénykezelés során is számolnia kell.
A KKV-k hibás teljesítéshez kapcsolódó jogainak ismerete mellett ezért a fogyasztói szerződések külön szabályait is érdemes elkülönítve kezelni.
A kereskedők tájékoztatási kötelezettsége is változik
A vállalkozásnak a szerződésszerűvé tétel előtt tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, hogy kellékszavatossági igénye alapján kijavítást vagy kicserélést kérhet, továbbá arról is, hogy kijavítás esetén a kellékszavatossági idő meghosszabbodik.
Ez a webshopok számára különösen fontos.
Az online kereskedelemben ugyanis az elmúlt időszakban több új fogyasztóvédelmi követelmény jelent meg. Az online elállási funkció kötelező bevezetése után most a szavatossági és javítási tájékoztatások aktualizálására is szükség lehet.
A webáruházaknak ezért érdemes ellenőrizniük:
- az ÁSZF-et;
- a kellékszavatossági tájékoztatót;
- a panaszkezelési folyamatot;
- a javításra vonatkozó tájékoztatást;
- az ügyfélszolgálati sablonokat;
- a csere és javítás belső ügyintézési rendjét.
Jön az európai javítási adatlap
Az új rendszer egyik érdekes eleme az európai javítási adatlap.
A javítószolgálatok ennek segítségével egységes formában adhatnak információt többek között:
- a javítandó termékről;
- a hiba jellegéről;
- a javítás módjáról;
- a javítás díjáról vagy annak kiszámításáról;
- a várható javítási időről;
- az esetleges csereáru lehetőségéről;
- a kapcsolódó szolgáltatásokról.
Az adatlap használata nem minden esetben kötelező, ugyanakkor ha a javítószolgálat alkalmazza, az abban szereplő feltételeket az érvényességi idő alatt nem változtathatja meg. A jogszabály szerint az adatlap alapesetben 30 napig érvényes.
A szerviz a szükséges diagnosztikai vizsgálatért díjat kérhet, erről azonban előzetesen tájékoztatnia kell a fogyasztót.
A fogyasztó továbbra is választhat független szervizt
Az új rendszer egyik lényeges eleme, hogy a gyártó nem sajátíthatja ki a javítást.
A fogyasztó más javítószolgálathoz is fordulhat, és a gyártó önmagában azért nem tagadhatja meg később a saját javítási kötelezettsége teljesítését, mert a terméket korábban más szerviz javította.
Ez a független javítóműhelyek számára új üzleti lehetőségeket is teremthet.
Nem minden termékre vonatkozik automatikusan
Itt van a szabályozás egyik fontos finomsága.
A gyártói javítási kötelezettség nem valamennyi, Magyarországon értékesített termékre automatikusan vonatkozik. Azokat a termékeket érinti, amelyekre uniós javíthatósági követelmények vonatkoznak, a kapcsolódó uniós jogi aktusok körének meghatározására pedig a magyar rendelet külön miniszteri szabályozást ír elő.
A 2026. augusztus 3-i kamarai tájékoztatás szerint ennek pontos hazai termékköre akkor még nem volt véglegesen kijelölve, ezért ezt a vállalkozásoknak érdemes a hatálybalépésig külön figyelniük.
Vagyis nem érdemes abból kiindulni, hogy augusztus 31-től minden terméket minden körülmények között kötelező lesz megjavítani.
Békéltető testületi ügyekben is jelentősége lehet
A javítással, szavatossággal és fogyasztói igényekkel kapcsolatos viták könnyen eljuthatnak alternatív vitarendezési fórum elé is.
A békéltető testületi eljárások szabályainak ismerete ezért különösen fontos lehet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek rendszeresen értékesítenek árut fogyasztóknak.
A megfelelő dokumentáció itt felértékelődik. Célszerű megőrizni, hogy a fogyasztó mikor jelentette be a hibát, milyen igényt terjesztett elő, mikor került sor a javításra, és milyen tájékoztatást kapott.
Mit tegyenek a vállalkozások augusztus 31. előtt?
Elsősorban azt kell meghatározni, hogy a vállalkozás milyen szerepben érintett.
Más feladata lesz ugyanis egy gyártónak, egy importőrnek, egy hagyományos kereskedőnek, egy webshopnak és egy javítószolgálatnak.
Érdemes:
- felmérni az értékesített termékkört;
- ellenőrizni a szavatossági és javítási folyamatokat;
- aktualizálni a fogyasztói tájékoztatókat;
- webshop esetében felülvizsgálni az ÁSZF-et;
- ellenőrizni a szerviz- és beszállítói megállapodásokat;
- kialakítani a javítások megfelelő dokumentálását;
- figyelni a pontos termékkört meghatározó további szabályokat.
A változás első pillantásra egyszerű fogyasztóvédelmi módosításnak tűnhet, valójában azonban a gyártástól a kereskedelmen át egészen a szervizelésig több vállalkozási folyamatot is érinthet.
