2025. augusztus 22-től fontos változás lépett hatályba a Polgári Törvénykönyvben: egy új bekezdés értelmében a hibás teljesítéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi szabályok már a kis- és középvállalkozásokra (KKVkra) is kiterjedhetnek — bizonyos feltételekkel.
A lényeg: ha egy KKV olyan terméket vagy szolgáltatást vásárol, amely nem kapcsolódik közvetlenül a saját üzleti tevékenységéhez, akkor a jogszabályok szerint ugyanazok a jogok illetik meg, mint egy „klasszikus” fogyasztót.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ez a módosítás kettős hatással jár:
-
A KKV-k vásárlóként erősebb jogi védelmet élveznek, ha olyan területen járnak el, ahol nincsen szakmai tapasztalatuk.
-
Az eladói és szolgáltatói oldalon viszont a vállalkozásoknak körültekintőbben kell szerződniük B2B viszonylatban, hiszen akár „fogyasztói jogokat élvező” KKV-kkal is találkozhatnak.
Mi számít „üzleti tevékenységen kívüli” beszerzésnek?
A jogszabály nem definiálja pontosan, de a korábbi gyakorlat alapján akkor beszélhetünk erről, ha a vállalkozásnak nincs szakmai ismerete az adott területen.
Példák:
-
Egy építőipari cég személyautót vásárol a munkatársak szállításához.
-
Egy autókereskedő építőanyagot vesz a telephely felújításához.
Ilyen esetekben a vállalkozás nem a saját szakterületén jár el, így fogyasztóként kezelhető a hibás teljesítési szabályok szempontjából.
Miért fontos a tevékenységi körök frissítése?
Mivel a védelem megítélésénél kiemelt szerepet kap, hogy milyen tevékenységek szerepelnek a cégjegyzékben és a KSH adatbázisban, a vállalkozásoknak érdemes átnézni ezeket, és törölni a már nem aktuális tevékenységeket.
Így tisztán elhatárolható, hogy mi tartozik a cég profiljába — és mi az, ahol jogosult lehet a fogyasztói jogokra.
Milyen jogok illetik meg mostantól a KKV-kat ilyen esetekben?
Ha egy KKV a saját üzleti körén kívül vásárol, akkor több kulcsfontosságú fogyasztói jogot is élvezhet:
-
Hibás teljesítési vélelem: Ha a hiba a teljesítést követő 6 hónapon belül jelentkezik, vélelmezni kell, hogy már az átadáskor is fennállt.
-
Bejelentési határidő: A hiba felismerésétől számított 2 hónapon belül történő bejelentés határidőben tettnek számít.
-
Kellékszavatosság: A vállalkozás 2 éven belül érvényesítheti igényét (használt termékeknél is minimum 1 év), szemben a korábbi 1 éves határidővel.
-
Eltérés tilalma: A jótállási és szavatossági szabályoktól nem lehet hátrányosan eltérni.
-
Termékszavatosság: A KKV közvetlenül a gyártótól is kérheti a javítást vagy cserét.
-
Speciális rendeletek hatálya: Például lakásépítési kötelező jótállás esetén is érvényesíthetők a jogok.
Fogalmi gyorsmagyarázó
Kellékszavatosság
Ha a hiba már a vásárláskor fennállt, a vevő kérheti a javítást, cserét, árleszállítást, vagy súlyos hiba esetén el is állhat a szerződéstől.
Termékszavatosság
Nemcsak az eladó, hanem a gyártó is felelős. A vevő közvetlenül tőle kérheti a javítást vagy a cserét.
Jótállás (garancia)
Ilyenkor az eladó köteles bizonyítani, hogy a hiba nem volt meg a teljesítéskor. Jogszabály alapján bizonyos termékekre (pl. műszaki cikkek, építőanyagok) kötelező jótállás vonatkozik.
Kellék- vs. termékszavatosság – főbb különbségek
| Szempont | Kellékszavatosság | Termékszavatosság |
|---|---|---|
| Alkalmazás | Minden termék/szolgáltatás | Csak ingó dolgok |
| Jogosultságok | Javítás, csere, árleszállítás, elállás | Csak javítás vagy csere |
| Kötelezett | Eladó | Gyártó |
Mit érdemes most megtenniük a vállalkozásoknak?
-
Cégtevékenységek frissítése a cégjegyzékben és KSH-ban.
-
B2B szerződések kiegészítése: rögzíteni, hogy a partner az üzleti tevékenysége körén belül vagy azon kívül jár-e el.
Ez segít megelőzni a későbbi vitákat, ha hibás teljesítés történik, és egyértelművé teszi, hogy a partnerre fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak-e.
Ki számít KKV-nak?
A besorolás a szokásos uniós kritériumokon alapul:
-
250 főnél kevesebb alkalmazott, és
-
legfeljebb 50 millió euró éves árbevétel vagy 43 millió euró mérlegfőösszeg.
