A magyar lakáspiac fellendítését célzó lakhatási tőkeprogram új lehetőségeket teremt a következő években. A kormány által meghirdetett kezdeményezés révén akár 50-60 ezer új lakás is épülhet, ami jelentős előrelépést jelenthet a jelenlegi lakáspiaci helyzethez képest. Az ingatlan.com elemzése szerint a program 1000-2000 milliárd forintos beruházási volument is megmozgathat, és hozzájárulhat az ingatlanpiaci kínálat stabilizálásához.
A program háttere és célkitűzései
A 21 pontos gazdaságfejlesztési akcióterv részeként 2024-ben jelentette be a kormány, hogy 200 milliárd forintos tőkeprogramot indít az új lakások építésére. A nagy érdeklődés miatt február közepén a keretösszeget 300 milliárd forintra emelték, és a minisztérium közleménye szerint a pályázati időszak március 17. és 24. között zajlik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) célja, hogy évente legalább 25 ezer lakás épüljön Magyarországon, ami jelentős növekedést jelentene a tavalyi 13 ezer körüli új lakásszámhoz képest. A program által generált ingatlanfejlesztések összértéke elérheti a 800-1000 milliárd forintot, és a következő öt évben akár 30 ezer új lakás építéséhez is hozzájárulhat. Az NGM szerint a projekt hosszú távú célja, hogy stabil, kiszámítható lakáspiaci környezetet teremtsen, amely csökkentheti az ingatlanpiaci árvolatilitást.
A pályázat feltételei és finanszírozási kerete
A lakhatási tőkeprogramban az alapkezelők pályázhatnak a rendelkezésre álló forrásokra, amelyeket 80 százalékban lakások, bérlakások és kollégiumok építésére kell fordítaniuk. A fennmaradó 20 százalék egyéb ingatlanfejlesztési célokat, például kereskedelmi és logisztikai épületek fejlesztését szolgálhatja. A tőkejuttatás célzott felhasználása biztosítja, hogy a program hatékonyan járuljon hozzá a lakáspiaci kereslet kielégítéséhez.
A pályázati feltételek között szerepel:
- Egy alapkezelő több alappal is pályázhat.
- Egy adott alap minimális tőkejuttatása 5 milliárd forint, míg egy alapkezelő legfeljebb 20 milliárd forintot igényelhet.
- Az önerőnek el kell érnie az alap nettó eszközértékének 30 százalékát.
- A hozamelvárás a piaci feltételekkel azonos, így a beruházás hosszú távon fenntartható marad.
A pályázati felhívásban ugyan nincs konkrét megkötés a megépült lakások árképzésére, de a pályázatokat az MFB Invest Zrt. is elbírálja, amely figyelembe veheti a megfizethetőséget is. Ez azt jelenti, hogy az állam közvetett módon ösztönözheti a lakások árainak versenyképességét, elősegítve a szélesebb rétegek számára elérhető lakhatást.
A lakáspiacra gyakorolt hatás
A lakásépítések száma az elmúlt években jelentős ingadozásokat mutatott. Míg a 2000-es évek közepén évi 40 ezer felett volt az új lakások száma, 2013 és 2016 között évente alig 10 ezer új lakás készült el. A 2020-as év járványügyi nehézségei ellenére is rekordot döntött a szektor, amikor több mint 28 ezer lakás épült. Az ezt követő években a lakásépítések száma csökkent, azonban a Lakhatási Tőkeprogram újabb fellendülést hozhat.
A program sikere attól függ, milyen áron kerülnek piacra a megépült lakások. Ha ezek megfizethetőek lesznek, az nemcsak az új lakások iránti keresletet növelheti, hanem versenyhelyzetet is teremthet a használt lakások piacán, ezáltal fékezve az ingatlanárak emelkedését. A nagy volumenű új építésű lakások megjelenése csökkentheti a bérleti díjakat is, ami fontos tényező lehet a városi lakhatás javításában.
Korábban az NGM úgy számolt, hogy az új lakások esetében az 1,2 millió forintos négyzetméterár lenne egy elfogadható árszint. Bár a pályázati kiírás ezt nem konkretizálja, az állam ösztönözheti a kedvező árképzést, hogy minél több ember számára elérhetőek legyenek az új ingatlanok. A támogatott lakásépítések eredményeként egy szélesebb társadalmi réteg számára válhat elérhetővé a saját ingatlanhoz jutás, ami a lakhatási egyenlőtlenségek mérsékléséhez is hozzájárulhat.
A program jövője és várható eredményei
A Lakhatási Tőkeprogram előzetes piaci érdeklődése kiemelkedő, ezért a kormány fenntartja annak lehetőségét, hogy a jelenlegi 300 milliárdos keretösszeget tovább bővítsék. A program célja, hogy fenntartható módon növelje a lakásépítési kedvet és kínálatot, ami hosszú távon stabilabb és kiszámíthatóbb ingatlanpiacot eredményezhet.
A következő években tehát a lakásépítési piac jelentős élénkülése várható, amely nemcsak az építőiparnak adhat új lendületet, hanem a lakáspiaci kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtésében is kulcsszerepet játszhat. Ha a program valóban 50-60 ezer új lakás felépítéséhez járul hozzá, az a magyar lakáspiac egyik legnagyobb volumenű fejlesztési hullámát eredményezheti az elmúlt két évtizedben. Az építkezések hatására a kapcsolódó ágazatok – például az építőanyag-ipar és a munkaerőpiac – is jelentős növekedés elé nézhetnek, ami tovább erősítheti a magyar gazdaság teljesítményét.
