Mérséklődött a magyar társas vállalkozások számának csökkenése 2026 első öt hónapjában, a cégmegszűnések hátterében azonban egyre több kedvezőtlen folyamat rajzolódik ki. Az OPTEN adatai szerint kevesebb vállalkozás szűnt meg, mint az előző év azonos időszakában, miközben látványosan emelkedett a kényszertörléssel megszűnő cégek aránya.
Az év első öt hónapjában mintegy 4,6 ezerrel csökkent a működő társas vállalkozások száma. Ez közel ezer céggel kedvezőbb egyenleg a tavalyi év azonos időszakához képest.
A javulás ugyanakkor még nem az új vállalkozások számának növekedéséből ered. Január és május között az alapítások száma megközelítette a kilencezret, miközben több mint 13 ezer vállalkozás szűnt meg.
A friss számok ezért egyelőre nem a cégszám ismételt növekedését, hanem a korábbi leépülési folyamat lassulását mutatják.
Óvatosabbá váltak a vállalkozások
Az elmúlt évek bizonytalan gazdasági környezete számos vállalkozást arra késztetett, hogy fejlesztések és új beruházások helyett elsősorban a működés fenntartására összpontosítson.
Az OPTEN értékelése szerint az uniós források elérhetőségével kapcsolatos várakozások javíthatják a vállalkozói bizalmat. A gazdasági szereplők döntéseire ugyanakkor továbbra is jelentős hatást gyakorolnak a geopolitikai feszültségek, az energiapiaci bizonytalanságok és a kiszámíthatatlan költségkörnyezet.
A vállalkozási kedvet erősítheti a KATA esetleges átalakítása vagy szélesebb körű visszavezetése is. Egy kedvezőbb és több vállalkozás számára elérhető adózási forma növelheti az új vállalkozások számát, valamint hozzájárulhat ahhoz, hogy többen legális keretek között végezzék gazdasági tevékenységüket.
A cégpiaci adatokban azonban ezeknek a várakozásoknak egyelőre még nem látható érdemi hatása.
Jelentősen nőtt a kényszertörlések aránya
A vállalati szektor állapotáról nemcsak a megszűnő cégek száma, hanem a megszűnés módja is fontos információt ad.
Az elmúlt időszakban a felszámolások képviselték a céges kilépések jelentős részét. Az idei év első öt hónapjában azonban ismét látványosan emelkedett a kényszertörlések száma.
Több mint háromezer vállalkozást töröltek ilyen eljárás eredményeként, ami közel ezerrel haladta meg az egy évvel korábbi adatot. A kényszertörlések megszűnéseken belüli aránya 14,4 százalékról 22,9 százalékra emelkedett.
Az újonnan megindított cégbírósági eljárásoknál is hasonló változás történt. Miközben a felszámolási eljárások súlya csökkent, a kényszertörlések aránya 39 százalékról csaknem 47 százalékra nőtt.
A kényszertörlés súlyosabb problémákat jelezhet
A felszámolás és a kényszertörlés eltérő gazdasági helyzetre utal.
A felszámolási eljárás jellemzően egy fizetésképtelenné vált vállalkozás működésének rendezett lezárását szolgálja. Az eljárás során még feltárhatók olyan vagyonelemek, amelyekből a hitelezők követeléseinek legalább egy része megtérülhet.
A kényszertörlés ezzel szemben gyakran olyan vállalkozásoknál indul, amelyek már nem működnek szabályosan, nem teljesítik alapvető kötelezettségeiket, vagy a vezetőikkel sem lehet kapcsolatot teremteni.
Ezeknél a vállalkozásoknál sok esetben már nincs érdemi vagyon, gazdasági tevékenység vagy olyan piaci érték, amelyből a követelések rendezhetők lennének.
Az adatok ezért nem feltétlenül azt jelzik, hogy hirtelen több működő vállalkozás került fizetési nehézségbe. Inkább arra utalnak, hogy a cégnyilvántartásból egyre több hosszabb ideje magára hagyott vagy tényleges működés nélküli vállalkozás kerül ki.
A cégek többsége nem rendezett módon hagyja el a piacot
Az újonnan indult eljárások több mint 73 százaléka olyan vállalkozásokat érintett, amelyek nem szabályos végelszámolással fejezték be működésüket.
Ezek a cégek jellemzően tartozással, rendezetlen jogi helyzettel vagy nem rendeltetésszerű működés miatt kerültek ki a gazdaságból.
Ez a folyamat a hitelezők, üzleti partnerek és beszállítók számára is növeli a kockázatot. Amennyiben egy vállalkozás mögött már nincs lefoglalható vagyon vagy működő üzleti tevékenység, a fennálló követelések behajtásának esélye jelentősen csökken.
Az OPTEN értékelése szerint a jelenlegi szerkezet már nem csupán általánosan magas vállalati kockázatra utal. Egyre több olyan vállalkozás szűnik meg, amely mögött már nem található érdemi vagyon, piaci potenciál vagy reális megtérülési lehetőség.
A kereskedelem és az építőipar különösen érintett
A kedvezőtlen folyamatok leginkább azokban az ágazatokban jelennek meg, amelyekben sok kisebb, alacsonyabb tőkeerejű vállalkozás működik.
A kereskedelemben és az építőiparban 2026 első öt hónapjában összesen mintegy 8,5 ezer új eljárás indult. Ez az összes megindított eljárás 44 százalékát jelentette.
A két ágazatban együttesen közel 160 ezer működő vállalkozás található. Ez a teljes hazai cégállomány körülbelül egyharmada, vagyis az eljárásokon belüli részesedésük lényegesen magasabb a cégállományon belüli súlyuknál.
A kereskedelmi és építőipari vállalkozások működését az elmúlt időszakban egyaránt nehezítették a magas költségek, a kereslet ingadozása, a munkaerőhiány, valamint a finanszírozási lehetőségek szűkülése.
Országosan 10,6 százalékos volt a cégfluktuáció
Az Opten–Cégfluktuációs Index azt mutatja meg, hogy az adott időszakban alapított és törölt vállalkozások száma hogyan viszonyul az időszak elején szabályosan működő cégek számához.
Az index országos értéke 2026 májusában 10,6 százalék volt.
A legmagasabb cégfluktuációt Nógrád vármegyében mérték, ahol az index elérte a 18,41 százalékot. Budapest 14,56 százalékos, Pest vármegye pedig 11,65 százalékos értékkel szerepelt.
A legalacsonyabb cégfluktuáció Komárom-Esztergom vármegyét jellemezte, ahol az index 5,23 százalék volt. Győr-Moson-Sopron vármegyében 5,77 százalékot, Tolna vármegyében pedig 6,06 százalékot mértek.
Opten–CFI vármegyénként, 2026. május
| Vármegye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten–CFI |
|---|---|---|---|---|
| Nógrád | 33 | 36 | 16 | 18,41% |
| Budapest | 606 | 1 295 | 517 | 14,56% |
| Pest | 262 | 473 | 157 | 11,65% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 26 | 57 | 23 | 11,27% |
| Heves | 21 | 46 | 15 | 9,81% |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 49 | 46 | 30 | 8,25% |
| Csongrád-Csanád | 39 | 56 | 17 | 7,73% |
| Baranya | 34 | 52 | 14 | 7,61% |
| Bács-Kiskun | 53 | 57 | 22 | 7,43% |
| Békés | 18 | 27 | 8 | 7,12% |
| Fejér | 36 | 53 | 18 | 7,04% |
| Somogy | 29 | 29 | 12 | 6,90% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 42 | 47 | 31 | 6,65% |
| Hajdú-Bihar | 36 | 57 | 18 | 6,47% |
| Vas | 17 | 25 | 5 | 6,33% |
| Veszprém | 34 | 31 | 6 | 6,30% |
| Zala | 20 | 29 | 11 | 6,09% |
| Tolna | 11 | 23 | 5 | 6,06% |
| Győr-Moson-Sopron | 36 | 52 | 25 | 5,77% |
| Komárom-Esztergom | 30 | 18 | 9 | 5,23% |
| Összesen | 1 432 | 2 509 | 959 | 10,60% |
* A táblázatban szereplő felszámolási adatok az adott időszakban megindult eljárások számát mutatják.
A javulás még nem jelent fordulatot
A társas vállalkozások számának csökkenése ugyan lassult, de a cégpiac továbbra sem lépett növekedési pályára. Az új vállalkozások száma elmarad a megszűnő cégekétől, miközben a rendezetlen megszűnések aránya emelkedik.
A következő időszak egyik meghatározó kérdése az lehet, hogy az uniós források, az esetleges adózási változások és a gazdasági környezet javulása képes lesz-e ismét növelni a vállalkozási kedvet.
A májusi adatok alapján egyelőre elsősorban a korábbi kedvezőtlen folyamat lassulása látható, miközben a cégmegszűnések szerkezete továbbra is komoly kockázatokat jelez.
(OPTEN sajtóközlemény alapján)
