Új szakaszba lépett a magyar kriptoeszköz-szabályozás átalakítása. A kormányzati bejelentést követően megjelent a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló konkrét törvénytervezet.
A dokumentum már pontosan meghatározza, hogy mely büntetőjogi rendelkezéseket, fogalmakat, hatósági feladatokat és validálási szabályokat szüntetnének meg.
A tervezet szerint kivezetnék a magyar kriptoeszköz-átváltási validátori rendszert, hatályon kívül helyeznék a hozzá kapcsolódó két büntetőjogi tényállást, megszüntetnék az SZTFH validátorokkal összefüggő feladatait, és lezárnák a folyamatban lévő hatósági eljárásokat is.
A változás azonban még nem lépett hatályba. A dokumentum 2026. június 19-ig társadalmi egyeztetés alatt áll, ezt követően kerülhet a kormány, majd az Országgyűlés elé.
A tervezet már konkrét jogszabály-módosításokat tartalmaz
A most közzétett dokumentum több egyértelmű ponton különbözik egy általános kormányzati bejelentéstől.
A normaszöveg pontosan felsorolja, hogy a Büntető Törvénykönyv, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény, valamint a kriptoeszközök piacáról szóló magyar törvény mely részei veszítenék hatályukat.
A tervezet elfogadása esetén megszűnne:
- a kriptoeszközzel visszaélés elnevezésű büntetőjogi tényállás;
- a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtásának büntetőjogi tényállása;
- a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók rendszere;
- a validátori megfelelőségi nyilatkozathoz kötött átváltási kötelezettség;
- az SZTFH validátorokkal kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási és felügyeleti feladatköre;
- a nem engedélyezett kriptoügylethez kapcsolódó speciális magyar fogalomrendszer.
A módosítás tehát nem egy kisebb technikai pontosítás lenne. A jelenlegi magyar validálási konstrukció lényegi elemeit teljes egészében kivezetné.
A MiCA-rendelettel való összhang hiánya áll a változás hátterében
A tervezet indokolása szerint a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás magyarországi előírása nincs összhangban a kriptoeszközök piacára vonatkozó európai uniós szabályozással.
A közvetlenül alkalmazandó MiCA-rendelet egységes uniós keretet hozott létre a kriptoeszköz-szolgáltatók működésére, engedélyezésére és felügyeletére.
A magyar szabályozás ehhez képest egy további szereplőt iktatott be a kriptoeszközök átváltásának folyamatába. A rendszer alapján bizonyos átváltásokat csak validáló szolgáltató által kiállított megfelelőségi nyilatkozat birtokában lehetett jogszerűen végrehajtani.
A törvénytervezet bevezető része ezt a validálást versenyt korlátozó elvárásnak nevezi, amely a belső uniós piac működése szempontjából nem tartható fenn.
A jogalkotói indokolás alapján az egységes szabályozásnak önmagában is biztosítania kell az ügyfelek számára a biztonságos, átlátható és követhető szolgáltatások igénybevételét.
Két büntetőjogi tényállást helyeznének hatályon kívül
A tervezet egyik legjelentősebb eleme a Büntető Törvénykönyv módosítása.
A normaszöveg hatályon kívül helyezné a „Kriptoeszközzel visszaélés” elnevezésű alcímet. Ez a rendelkezés bizonyos feltételek teljesülése esetén a jogosulatlan átváltási szolgáltatást igénybe vevő személy büntetőjogi felelősségét is lehetővé tette.
A szabályozás alapján büntethetővé válhatott az, aki jelentős értékű kriptoeszközt jogosulatlan szolgáltatáson keresztül pénzre vagy más kriptoeszközre váltott át.
A tervezet emellett eltörölné a „Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” elnevezésű tényállást is.
Ez a szolgáltatói oldalt érintette, és büntetni rendelte a validálási kötelezettség megsértésével végzett, meghatározott értéket elérő kriptoeszköz-átváltási tevékenységet.
A két tényállás hatályon kívül helyezésével megszűnne az a sajátos helyzet, amelyben nemcsak a szolgáltató, hanem bizonyos körülmények között az átváltási szolgáltatást igénybe vevő felhasználó is büntetőjogi kockázattal szembesülhetett.
A validátori rendszer teljes kivezetése szerepel a javaslatban
A módosítás nem korlátozódna a büntetőjogi szabályok eltörlésére.
A tervezet hatályon kívül helyezné a kriptoeszközök piacáról szóló törvény validátorokra és validálási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit is.
Megszűnne többek között:
- a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató fogalma;
- a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás külön magyar meghatározása;
- a nem engedélyezett kriptoügylet fogalma;
- a validálási kötelezettség;
- a validátorok engedélyezésére és működésére vonatkozó szabályrendszer;
- a validátorok nyilvántartása és felügyelete.
A változás eredményeként a kriptoeszköz pénzre vagy más kriptoeszközre történő átváltásához nem lenne szükség külön magyar validátor által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozatra.
Ez lényegesen egyszerűbb jogi környezetet teremthetne az európai engedéllyel rendelkező kriptoszolgáltatók és magyarországi ügyfeleik számára.
Megszűnnének az SZTFH kapcsolódó hatáskörei
A validátori rendszer felügyeletét a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához telepítették.
Az SZTFH feladata volt többek között a validáló szolgáltatók engedélyezése, nyilvántartása és felügyelete. A törvénytervezet ezeket a hatásköröket is megszüntetné.
Az SZTFH törvényéből kikerülnének azok a rendelkezések, amelyek a hatóság feladatai között nevesítik a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatókkal kapcsolatos feladatokat.
Ez nem jelentené azt, hogy a teljes magyar kriptopiac hatósági felügyelet nélkül maradna. Az uniós MiCA-rendelet alapján működő kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezési és felügyeleti rendszere továbbra is fennmaradna.
A megszüntetés kifejezetten a külön magyar validátori konstrukcióhoz kapcsolódó SZTFH-hatásköröket érintené.
A folyamatban lévő eljárásokat is lezárnák
A tervezet külön átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a hatálybalépéskor már folyamatban lévő ügyekre.
Az SZTFH-nak meg kellene szüntetnie a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás validálásához kapcsolódó folyamatban lévő engedélyezési és felügyeleti eljárásokat.
Ez azt jelenti, hogy a hatálybalépés napján még el nem bírált validátori engedélykérelmek vagy folyamatban lévő felügyeleti ügyek nem futnának tovább az új rendszerben.
A törvénytervezet ehhez nem határozna meg egy új, párhuzamos engedélyezési rendszert. A validálási konstrukció megszüntetésével az annak működtetéséhez kapcsolódó hatósági eljárások jogalapja is megszűnne.
Három munkanapon belül törölni kellene az adatokat
A tervezet egyik különösen fontos adatvédelmi eleme szerint a validátoroknak és az SZTFH-nak meg kellene semmisíteniük a rendszer működése során kezelt kapcsolódó adatokat.
A törvény hatálybalépését követő három munkanapon belül vissza nem állítható módon törölni kellene a kriptoeszközök átváltásával és a nem engedélyezett kriptoügyletekkel kapcsolatban a validáló szolgáltatók, illetve az SZTFH birtokába került adatokat.
A normaszöveg nem egyszerű archiválást vagy hozzáférés-korlátozást ír elő, hanem vissza nem állítható törlést.
A rendelkezés jelentősége abból fakad, hogy a validálás során az ügyfélre, az ügyletre és a kriptoeszköz eredetére vonatkozó információk is a szolgáltató vagy a hatóság birtokába kerülhettek.
Az adatmegsemmisítési kötelezettség ezért a validátori rendszer nemcsak jogi, hanem adatkezelési lezárását is biztosítaná.
A folyamatban lévő büntetőügyekre is hatással lehet a változás
A büntetőjogi tényállások megszüntetése a még el nem bírált büntetőügyek szempontjából is jelentős lehet.
A Büntető Törvénykönyv általános szabálya szerint, ha egy cselekmény az elbírálásakor hatályos új büntető törvény alapján már nem bűncselekmény, az új szabályt kell alkalmazni.
Amennyiben tehát a tervezetet ebben a formában elfogadják, kihirdetik és hatályba léptetik, a megszüntetett tényállások alapján folyamatban lévő, még jogerősen el nem bírált ügyekben az új szabályozás alkalmazása merülhet fel.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a tervezet közzététele már most megszünteti az esetleges büntetőeljárásokat. Ehhez előbb a törvény elfogadása és hatálybalépése szükséges.
A jogerősen lezárt ügyek megítélése külön elemzést igényelhet, és nem vezethető le automatikusan pusztán a tényállások későbbi hatályon kívül helyezéséből.
A kriptoeszközök adózása és pénzmosás elleni ellenőrzése megmarad
A tervezet nem teszi szabályozatlanná a kriptoeszközök piacát.
Nem szünteti meg:
- a kriptoeszközökből származó jövedelem adókötelezettségét;
- az ügyfél-azonosítási kötelezettségeket;
- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályokat;
- az uniós engedéllyel működő kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeletét;
- a gyanús vagy jogellenes tranzakciók ellenőrzésének lehetőségét;
- a csalásra, pénzmosásra vagy más bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket.
A változás kifejezetten a magyar validálási rendszerhez és az annak megsértésére épülő büntetőjogi tényállásokhoz kapcsolódik.
Egy csalásból, pénzmosásból, költségvetési csalásból vagy más bűncselekményből származó kriptoügylet a jövőben is büntetőjogi következményekkel járhat.
A dekriminalizáció tehát nem általános büntetlenséget jelentene, hanem a külön magyar validátori kötelezettséghez kötött büntetőjogi felelősség megszüntetését.
A társadalmi egyeztetés június 19-ig tart
A Pénzügyminisztérium 2026. június 11-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre a törvénytervezetet. A véleményezési határidő 2026. június 19.
A társadalmi egyeztetés során még módosulhat a normaszöveg. Az észrevételek feldolgozása után a kormány dönthet a végleges törvényjavaslat elfogadásáról és parlamenti benyújtásáról.
A most nyilvánosságra hozott dokumentumnak ezért még nincs országgyűlési irományszáma, és a parlamenti tárgyalás időpontja sem ismert.
A jogalkotási folyamat következő lépése várhatóan a társadalmi egyeztetés lezárása, majd a végleges javaslat benyújtása lesz.
A törvény a kihirdetést követő nyolcadik napon lépne hatályba
A tervezet a hatálybalépés időpontját is meghatározza.
A javaslat szerint az új törvény a Magyar Közlönyben történő kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba.
Ez viszonylag rövid felkészülési időt jelentene. A gyors hatálybalépés indoka vélhetően az, hogy a módosítás nem új kötelezettségeket vezetne be, hanem meglévő korlátozásokat, hatósági eljárásokat és büntetőjogi rendelkezéseket szüntetne meg.
A három munkanapos adattörlési határidő is csak a törvény hatálybalépésétől kezdődne.
Konkrét naptári dátumot egyelőre nem lehet megjelölni, mivel nem ismert, mikor nyújtják be, mikor fogadja el az Országgyűlés, és mikor hirdetik ki a törvényt.
Jelentősen átalakulhat a magyar kriptopiac jogi környezete
A tervezet elfogadása alapvető változást hozna a magyar kriptoeszköz-piacon.
Megszűnne az a külön magyar rendszer, amely az átváltásokat validátori megfelelőségi nyilatkozathoz kötötte, és amelyhez a felhasználókat, valamint a szolgáltatókat is érintő büntetőjogi tényállások kapcsolódtak.
A változás csökkentheti a szolgáltatók jogi bizonytalanságát, és megkönnyítheti az uniós engedéllyel rendelkező piaci szereplők magyarországi működését.
A magyar felhasználók számára ugyanakkor továbbra is fontos marad a megfelelően engedélyezett és ellenőrzött szolgáltatók használata, az adókötelezettségek teljesítése, valamint a tranzakciók dokumentálása.
A döntő jogi változás még nem következett be, de a konkrét normaszöveg közzétételével a kormányzati bejelentés már kézzelfogható törvénytervezetté vált.
