Jelentősen megváltoztak a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának feltételei. A 2026. június 6-án hatályba lépett szabályozás alapján új vendégmunkás-tartózkodási engedély iránt már nem lehet kérelmet benyújtani.
A módosítás elsősorban azt az egyszerűsített foglalkoztatási csatornát érinti, amelyen keresztül az elmúlt években főként munkaerő-kölcsönző vállalkozások közreműködésével érkeztek harmadik országbeli dolgozók Magyarországra.
A változás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy június 6-tól egyetlen külföldi munkavállaló sem érkezhet Magyarországra. A jogszabály többféle tartózkodási és foglalkoztatási jogcímet különböztet meg, amelyek közül jelenleg kizárólag a vendégmunkás-tartózkodási engedélyhez kapcsolódó új kérelmezési lehetőség szűnt meg.
Az új kérelmek benyújtása megszűnt
A módosított szabályozás szerint a kormány jelenleg nem jelölt ki olyan harmadik országot, amelynek állampolgára új vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel foglalkoztatható lenne Magyarországon.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2026. június 6-tól ezen a jogcímen új eljárás már nem indítható. A szabályozás korábbi változata alapján a Fülöp-szigetek, Georgia és Örményország állampolgárai számára állt nyitva ez a lehetőség.
A munkáltatóknak ezért már nem elegendő azt megvizsgálniuk, hogy a kiszemelt munkavállaló állampolgársága szerepel-e valamely országlistán. A foglalkoztatás megkezdése előtt pontosan meg kell határozni, hogy milyen tartózkodási és munkavállalási jogcím alkalmazható.
A változás nem jelent teljes vendégmunkásstopot
A vendégmunkás-tartózkodási engedély és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély két külön jogi kategóriát jelent.
A mostani módosítás közvetlenül a vendégmunkás-tartózkodási engedélyt érinti. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyre vonatkozó szabályokat nem törölték el, ezért bizonyos harmadik országbeli állampolgárok továbbra is kaphatnak munkavégzéshez kapcsolódó engedélyt.
Ez az eljárás azonban általában összetettebb lehet, mint a vendégmunkások számára korábban elérhető könnyített forma. A munkáltatónak és a munkavállalónak több feltételt kell teljesítenie, az eljárás hosszabb időt vehet igénybe, és az engedély megszerzése sem tekinthető automatikusnak.
A vállalkozásoknak ezért érdemes óvatosan kezelniük azokat az ajánlatokat, amelyek továbbra is gyors és biztos külföldimunkaerő-behozatalt ígérnek. Az alkalmazható jogcímet minden esetben az adott munkakör, a munkavállaló állampolgársága, végzettsége és a foglalkoztatás körülményei alapján kell megállapítani.
A korábban kiadott engedélyek nem szűnnek meg automatikusan
A módosítás nem teszi érvénytelenné a 2026. június 6. előtt kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket.
Az ilyen engedéllyel rendelkező munkavállalók az engedélyben meghatározott feltételek és érvényességi idő mellett továbbra is Magyarországon tartózkodhatnak és dolgozhatnak. A munkáltatóknak tehát nem kell pusztán a jogszabályváltozás miatt azonnal megszüntetniük a már fennálló munkaviszonyokat.
Fontos azonban ellenőrizni az engedély lejárati időpontját, a foglalkoztató személyét, a munkavégzés helyét és a betölthető munkakört. A tartózkodási engedély ugyanis rendszerint meghatározott munkáltatóhoz vagy foglalkoztatási feltételekhez kapcsolódik.
Ha ezekben változás történik, külön idegenrendészeti eljárásra vagy új engedélyre lehet szükség.
A folyamatban lévő ügyek továbbvihetők
A június 6. előtt megkezdett eljárások bizonyos feltételek mellett még elbírálhatók.
Folyamatban lévőnek tekinthető az az elektronikus úton rögzített kérelem, amelyhez kapcsolódóan az igazgatási szolgáltatási díjat legkésőbb 2026. június 5-én megfizették. Nem elegendő tehát önmagában az, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló elkezdte kitölteni a kérelmet.
A pontos benyújtási időpont és a díjfizetés igazolása kulcsfontosságú lehet. A munkáltatóknak célszerű megőrizniük az elektronikus visszaigazolásokat, fizetési bizonylatokat és az eljárás megindítását igazoló dokumentumokat.
Ha bizonytalan, hogy egy ügy folyamatban lévőnek minősül-e, azt nem célszerű feltételezések alapján eldönteni. Az idegenrendészeti hatóság vagy szakértő bevonásával érdemes ellenőrizni az eljárás aktuális állapotát.
A meghosszabbítás lehetősége megmaradhat
A jogszabály átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a már érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számára.
Ezeknél a munkavállalóknál az engedély meghosszabbítása vagy ismételt kiadása továbbra is kérelmezhető lehet a korábban alkalmazandó országlista és szabályok alapján.
Ez komoly jelentőséggel bír azoknál a vállalkozásoknál, amelyek már betanított, megfelelő tapasztalattal rendelkező külföldi dolgozókat foglalkoztatnak. A munkáltatóknak ugyanakkor nem érdemes az engedély lejárata előtti utolsó hetekre hagyniuk az ügyintézést.
A szükséges dokumentumok beszerzése, a szálláshely igazolása, a munkaszerződés módosítása vagy az esetleges hiánypótlás jelentős időt vehet igénybe.
A munkaerő-kölcsönzők szerepe átalakulhat
A vendégmunkás-tartózkodási engedélyt korábban jelentős részben minősített kölcsönbeadók közreműködésével alkalmazták. A konstrukció lehetővé tette, hogy a kölcsönző cégek nagyobb létszámban szervezzenek Magyarországra külföldi munkavállalókat.
Az új kérelmezési lehetőség megszűnésével ez a rendszer jelentősen beszűkülhet. Azok a cégek, amelyek munkaerőigényüket főként ilyen konstrukcióval tervezték megoldani, kénytelenek lehetnek új toborzási és foglalkoztatási megoldásokat keresni.
A változás érintheti a gyártást, a logisztikát, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, a szállodaipart, a vendéglátást és más olyan területeket, ahol tartósan nehéz megfelelő számú hazai munkavállalót találni.
A munkáltatóknak célszerű felülvizsgálniuk a munkaerő-kölcsönzőkkel kötött szerződéseiket is. Különösen fontos annak tisztázása, hogy a szolgáltató milyen engedélytípus alapján tervezi biztosítani a munkavállalókat, és milyen felelősséget vállal az eljárás jogszerűségéért.
A már megkötött szerződések is felülvizsgálatra szorulhatnak
Előfordulhat, hogy egy vállalkozás már szerződést kötött egy közvetítővel vagy kölcsönzővel, de a munkavállalók engedélykérelme még nem került szabályosan benyújtásra.
Ebben az esetben a külföldi dolgozók tervezett érkezése elmaradhat vagy jelentős késedelmet szenvedhet. A szerződésben ezért meg kell vizsgálni, hogy ki viseli az engedélyezési szabályok változásából eredő kockázatot.
Fontos lehet az is, hogy a szolgáltatási díj mely része jár vissza, ha a munkavállalók nem tudnak Magyarországra érkezni, illetve vállalt-e a közvetítő konkrét eredménykötelezettséget.
Új szerződések megkötésekor indokolt külön rendelkezni a jogszabályváltozás, az engedély elutasítása és az eljárási késedelem következményeiről.
A munkáltatói ellenőrzés felelőssége megmarad
A külföldi munkavállaló foglalkoztatásának jogszerűségéért nem kizárólag a közvetítő vagy a munkaerő-kölcsönző felel.
A munkáltatónak, illetve a kölcsönvevő vállalkozásnak is ellenőriznie kell, hogy a munkavállaló rendelkezik-e érvényes tartózkodási és munkavégzési jogosultsággal. A dokumentumok egyszerű átvétele nem minden esetben elegendő.
Ellenőrizni kell többek között:
- az engedély érvényességi idejét,
- az engedély típusát,
- a feltüntetett munkáltatót,
- a munkakört,
- a munkavégzés helyét,
- a munkaviszony fennállását,
- a szükséges bejelentések megtörténtét.
Az engedély nélküli foglalkoztatás munkaügyi, idegenrendészeti és pénzügyi következményeket is maga után vonhat. Súlyosabb esetben a munkáltatót a külföldi munkavállalók további foglalkoztatásától is eltilthatják.
A hosszabb távú munkaerőtervezés felértékelődik
A jogszabályváltozás újra rámutat arra, hogy a külföldi munkaerő alkalmazása nem kezelhető egyszerű beszerzési feladatként.
Egy vállalkozásnak nemcsak a toborzási költségekkel kell számolnia, hanem az engedélyezési idővel, a szállással, az utazással, a munkavállalók beillesztésével, a tolmácsolással, a képzéssel és az esetleges idő előtti távozással is.
Azok a cégek, amelyek tartós munkaerőhiánnyal küzdenek, több megoldást is párhuzamosan alkalmazhatnak. Ilyen lehet a hazai munkavállalók célzottabb toborzása, a bérezési rendszer átalakítása, a részmunkaidős foglalkoztatás, a belső képzés, az automatizálás vagy az egyes munkafolyamatok kiszervezése.
A külföldi munkaerő továbbra is fontos szerepet tölthet be, de az alkalmazható engedélytípusok és eljárások előzetes vizsgálata nélkül már különösen kockázatos konkrét létszámra vagy érkezési időpontra építeni.
További változások is várhatók
Az idegenrendészeti tájékoztatás alapján a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó teljes szabályozás felülvizsgálata még nem zárult le.
Ez azt jelenti, hogy a mostani módosítás nem feltétlenül tekinthető a folyamat végleges állomásának. A következő időszakban további jogszabályok, országlisták vagy engedélyezési feltételek is megváltozhatnak.
A külföldi munkavállalókat foglalkoztató cégeknek ezért indokolt rendszeresen ellenőrizniük az idegenrendészeti tájékoztatókat, és minden új felvétel előtt felülvizsgálniuk az alkalmazható szabályokat.
A néhány hónappal korábbi gyakorlat vagy egy korábbi munkavállaló engedélyezési folyamata már nem feltétlenül alkalmazható változatlanul egy új ügyben.
