2026. január 1-jétől ismét emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum Magyarországon. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók havi minimálbére bruttó 322 800 forintra, a garantált bérminimum pedig bruttó 373 200 forintra nőtt.
Az új összegeket már a 2026. január hónapra járó munkabérek megállapításánál alkalmazni kell. A szabályok valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra kiterjednek.
A minimálbér és a garantált bérminimum összege 2026-ban
| Bértípus | Minimálbér | Garantált bérminimum |
|---|---|---|
| Havi bruttó bér | 322 800 Ft | 373 200 Ft |
| Heti bruttó bér | 74 210 Ft | 85 800 Ft |
| Napi bruttó bér | 14 850 Ft | 17 160 Ft |
| Bruttó órabér | 1 856 Ft | 2 145 Ft |
Az összegeket a 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet állapította meg. A rendelet 2026. január 1-jén lépett hatályba.
Mennyivel emelkedett a minimálbér 2026-ban?
A minimálbér 2025-ben bruttó 290 800 forint, a garantált bérminimum pedig bruttó 348 800 forint volt.
| Bértípus | 2025 | 2026 | Emelkedés |
|---|---|---|---|
| Minimálbér | 290 800 Ft | 322 800 Ft | 32 000 Ft, azaz 11% |
| Garantált bérminimum | 348 800 Ft | 373 200 Ft | 24 400 Ft, azaz 7% |
A korábbi előrejelzésekben szereplő 328 600 forintos 2026-os minimálbér tehát nem vált véglegessé. A munkabérek kiszámításánál minden esetben a hatályos kormányrendeletben szereplő 322 800 forintos összeget kell figyelembe venni.
Mi a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között?
A minimálbér a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló számára kötelezően megállapítandó legalacsonyabb alapbér.
A garantált bérminimum ennél magasabb összeg, amelyet akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló olyan munkakört tölt be, amelynek ellátásához legalább középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség szükséges.
A garantált bérminimumot gyakran szakmunkás-minimálbérnek nevezik, de ez az elnevezés kissé leegyszerűsítő. Nem kizárólag klasszikus szakmunkás munkakörökre vonatkozhat, hanem minden olyan pozícióra, amely legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel.
Nem önmagában a dolgozó végzettsége számít
A döntő szempont a betöltött munkakör követelménye.
Ha valakinek van érettségije vagy szakmai végzettsége, de olyan munkakörben dolgozik, amelynek betöltéséhez nincs szükség legalább középfokú végzettségre, önmagában a bizonyítványa miatt még nem válik jogosulttá a garantált bérminimumra.
Ezzel szemben, ha a munkakör betöltéséhez jogszabály, munkáltatói előírás vagy a munkakörre vonatkozó feltétel alapján legalább középfokú végzettség vagy szakképzettség szükséges, a garantált bérminimum szabályait kell alkalmazni.
A munkáltatónak ezért célszerű a munkaköri leírásokat és a végzettségi követelményeket is átvizsgálnia. Egy rosszul besorolt munkakör utólagos munkabér-különbözetet és foglalkoztatás-felügyeleti problémát is eredményezhet.
Mennyi a minimálbér nettó összege 2026-ban?
Adókedvezmények nélkül a munkabérből főszabály szerint:
- 15 százalék személyi jövedelemadót;
- 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot
kell levonni.
Ennek alapján a nettó összegek a következők:
| Bértípus | Bruttó bér | SZJA | TB-járulék | Nettó bér |
|---|---|---|---|---|
| Minimálbér | 322 800 Ft | 48 420 Ft | 59 718 Ft | 214 662 Ft |
| Garantált bérminimum | 373 200 Ft | 55 980 Ft | 69 042 Ft | 248 178 Ft |
A táblázatban szereplő nettó összegek adókedvezmények nélkül értendők. A ténylegesen kifizetett munkabér magasabb lehet például családi kedvezmény, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye vagy valamely életkorhoz, illetve gyermekneveléshez kapcsolódó adómentesség alkalmazásakor.
Ezért a „nettó minimálbér” nem minden munkavállalónál ugyanannyi. A bruttó minimálbér jogszabályban rögzített összeg, a nettó bér viszont az egyéni adózási helyzettől is függ. A társadalombiztosítási járulék általános mértéke 18,5 százalék, az adóelőleg-alapot terhelő személyi jövedelemadó mértéke pedig 15 százalék.
Mennyi a munkáltató teljes költsége?
A munkáltatónak a bruttó munkabér mellett főszabály szerint 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell.
Adókedvezmény hiányában a havi közvetlen bérköltség így alakul:
| Bértípus | Bruttó bér | 13% szocho | Közvetlen munkáltatói költség |
|---|---|---|---|
| Minimálbér | 322 800 Ft | 41 964 Ft | 364 764 Ft |
| Garantált bérminimum | 373 200 Ft | 48 516 Ft | 421 716 Ft |
A tényleges foglalkoztatási költség ennél magasabb is lehet. A szabadság, a betegszabadság, a munkába járás térítése, a béren kívüli juttatások, a munkaruha, a munkaeszközök, a képzés és az adminisztráció további kiadást jelenthetnek.
A bérek emelkedésének üzleti, megtartási és árazási hatásairól részletesebben a bérnövekedés 2026-os vállalkozási következményeit bemutató összefoglalóban írtunk.
A szociális hozzájárulási adó általános mértéke 13 százalék, ugyanakkor egyes munkavállalók foglalkoztatásához szochokedvezmény kapcsolódhat.
Minimálbér részmunkaidőben
Részmunkaidő esetén a havi, heti és napi minimálbért a teljes munkaidőhöz képest arányosan kell csökkenteni.
Havi bérezésnél a leggyakoribb összegek:
| Munkaidő | Minimálbér | Garantált bérminimum |
|---|---|---|
| Napi 8 óra | 322 800 Ft | 373 200 Ft |
| Napi 6 óra | 242 100 Ft | 279 900 Ft |
| Napi 4 óra | 161 400 Ft | 186 600 Ft |
Részmunkaidő esetén tehát a havi alapbér arányosan csökkenthető, a minimális órabér azonban nem lesz alacsonyabb. A szokásos napi nyolcórás teljes munkaidőből kiindulva 2026-ban legalább 1 856 forintos, garantált bérminimum esetén pedig legalább 2 145 forintos bruttó órabérrel kell számolni.
Mi számít bele a minimálbérbe?
A minimálbér és a garantált bérminimum az alapbér kötelező legkisebb összege.
A munkáltató ezért nem állapíthat meg a minimálbérnél alacsonyabb alapbért arra hivatkozva, hogy a munkavállaló a hónap végén pótlékokkal, túlóradíjjal, jutalommal vagy más juttatással együtt úgyis többet kap.
Nem helyettesíti az alapbért például:
- a műszakpótlék;
- az éjszakai pótlék;
- a vasárnapi vagy munkaszüneti napi pótlék;
- a rendkívüli munkaidő díjazása;
- a jutalom vagy prémium;
- a cafeteria;
- az utazási költségtérítés.
Teljesítménybérezés esetén a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és teljes munkaidő ledolgozása mellett a munkabérnek ugyancsak el kell érnie a minimálbért vagy az adott munkakörre vonatkozó garantált bérminimumot.
Mit kell tenniük a munkáltatóknak?
A munkáltatóknak nem elég kizárólag a minimálbéren foglalkoztatott dolgozók bérét ellenőrizniük.
Érdemes átnézni:
- a munkaszerződésekben szereplő alapbéreket;
- a munkaköri leírásokat és végzettségi követelményeket;
- a részmunkaidős foglalkoztatottak arányosított bérét;
- az órabéres és teljesítménybéres munkavállalók díjazását;
- a bérszámfejtési rendszer beállításait;
- a minimálbérhez kötött juttatásokat és közterheket;
- a bérsávokat és a munkakörök közötti bérkülönbségeket.
Ha a munkaszerződésben konkrét összegű alapbér szerepel, amely már nem éri el az új kötelező minimumot, a munkabért meg kell emelni, és a munkaszerződést is célszerű írásban módosítani.
A minimálbér emelése bértorlódást is okozhat. Előfordulhat, hogy egy tapasztaltabb vagy nagyobb felelősségű munkatárs fizetése túlságosan közel kerül a belépőszintű munkakörök béréhez. Ilyenkor nemcsak a jogszabályi minimumot, hanem a teljes belső bérrendszert érdemes felülvizsgálni.
Hogyan érinti a minimálbér a vállalkozókat?
A minimálbér nemcsak a munkaviszonyban állók fizetését befolyásolja. Számos adózási és társadalombiztosítási összeg, minimumalap és értékhatár kapcsolódik hozzá.
Különösen fontos lehet:
- a főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára;
- a társas vállalkozók és személyesen közreműködő tagok esetében;
- egyes ügyvezetői jogviszonyoknál;
- megbízási jogviszonyok biztosítási küszöbének meghatározásakor;
- egyes társadalombiztosítási ellátások kiszámításánál;
- bizonyos szochokedvezmények és támogatási korlátok esetén.
A főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknál 2026-tól fontos könnyítés, hogy a minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja már nem a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5 százaléka, hanem annak 100 százaléka.
A vállalkozói minimum járulékalapokról és a 2026-os változásokról a minimálbérhez kapcsolódó TB- és szochoszabályokat bemutató cikkünkben olvashat részletesebben. Az egyéni vállalkozókat érintő további módosításokat a 2026-os adóváltozásokról szóló összefoglalónk tartalmazza.
Kapcsolódó jogszabályok
A minimálbérrel, a garantált bérminimummal és a munkabér közterheivel kapcsolatban különösen az alábbi jogszabályokat kell figyelembe venni:
- 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról;
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, különösen a munkabérre és a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések;
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról;
- 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról;
- 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról.
A cikk általános tájékoztatást tartalmaz, és nem minősül egyedi munkajogi, adózási, társadalombiztosítási vagy számviteli tanácsadásnak. Konkrét foglalkoztatási vagy járulékfizetési kérdésben célszerű könyvelő, bérszámfejtő, adótanácsadó vagy munkajogi szakember segítségét kérni.
