A munkába járás költségeinek megtérítése nem minden esetben önkéntes munkáltatói juttatás. Ha a munkavállaló más településről jár dolgozni, vagy a munkahely közösségi közlekedéssel nem érhető el megfelelően, a munkáltatónak meghatározott feltételek szerint hozzá kell járulnia az utazási költségekhez.
A munkáltatói kiadások tervezésénél ezért a 2026-os bérnövekedés és a minimálbérhez kapcsolódó járulékterhek mellett a munkába járás térítésével is számolni kell.
A szabályozás alapját elsősorban a munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 39/2010. kormányrendelet, a személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint a Munka törvénykönyve határozza meg. A Munka törvénykönyve szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban felmerült szükséges és indokolt költségeket.
A legfontosabb összegek 2026-ban
| Térítés típusa | Kötelező munkáltatói térítés | Adómentesen adható összeg |
|---|---|---|
| Helyközi jegy vagy bérlet | legalább 86% | legfeljebb a teljes ár |
| Vármegye- vagy országbérlet | legalább 86%, ha megfelel a feltételeknek | akár 100% |
| Kilométer-alapú térítés | meghatározott esetekben 18 Ft/km | legfeljebb 30 Ft/km |
| Hazautazás | legalább 86%, havi kötelező korláttal | a jegy vagy bérlet teljes áráig |
| Hazautazás kötelező havi felső korlátja | 60 886 Ft | nem adómentességi korlát |
A napi munkába járás bérletének vagy jegyének nincs külön havi felső összeghatára. A hazautazásnál viszont 2026-ban 60 886 forint a munkáltató kötelező térítési kötelezettségének havi felső korlátja.
Mi számít munkába járásnak?
Főszabály szerint munkába járásnak számít a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkavégzés helye közötti rendszeres utazás, ha az közigazgatási határon kívülről, helyközi közlekedéssel történik.
Ide tartozhat:
- a vonattal történő utazás;
- a helyközi vagy elővárosi autóbusz használata;
- a HÉV;
- a menetrend szerint közlekedő hajó, komp vagy rév;
- a hazautazás során bizonyos esetekben a légi közlekedés;
- az utazáshoz szükséges, átszállási célú helyi közösségi közlekedés.
A napi munkába járás nem feltétlenül jelent mindennapos utazást. Részmunkaidő vagy hibrid munkavégzés esetén a munkarend szerinti rendszeres, illetve esetenkénti bejárás is ebbe a körbe tartozhat.
Jegy és bérlet térítése
Ha a munkavállaló helyközi közösségi közlekedéssel jár dolgozni, a munkáltató a megfelelő jegy vagy bérlet árának legalább 86 százalékát köteles megtéríteni.
A munkáltató dönthet úgy is, hogy a teljes árat kifizeti. A jegy vagy bérlet ára annak teljes összegéig úgy téríthető meg, hogy az nem számít a munkavállaló adóköteles bevételének.
Ez azt jelenti, hogy egy 20 000 forintos havi bérletnél:
- a kötelező térítés legalább 17 200 forint;
- a munkáltató akár a teljes 20 000 forintot is megtérítheti;
- a teljes összeg megfelelő elszámolás esetén adómentes lehet.
A 86 százalék tehát a munkáltató kötelező minimuma, nem pedig az adómentesen adható összeg felső határa.
Vármegyebérlet és országbérlet
A vármegye- és országbérletek árának megtérítésénél azt kell vizsgálni, hogy az adott bérlet alkalmas és szükséges-e a munkavállaló munkába járásához.
Ha a munkavállaló egyetlen vármegyén belül utazik, a munkáltató az adott vármegyebérlet árát akár teljes egészében, adómentesen megtérítheti. Ez akkor is lehetséges, ha egy adott viszonylatra szóló bérlet valamivel olcsóbb lenne.
Ha azonban a munkavállaló egy vármegyén belül közlekedik, de a munkáltató indokolatlanul országbérletet térít, a vármegyebérlet árát meghaladó rész már munkaviszonyból származó adóköteles jövedelem lehet.
Az országbérlet teljes ára többek között akkor téríthető meg adómentesen, ha:
- a napi munkába járás rendszeresen legalább két szomszédos vármegyét érint;
- az országbérlet napi munkába járásra és hazautazásra egyaránt szükséges;
- a bérlet területi érvényessége megfelel a tényleges útvonalnak.
A munkába járásra megfelelő vármegye- vagy országbérlet attól még adómentesen téríthető, hogy Budapesten bizonyos helyi járatokon is használható.
Saját autó és kilométer-alapú térítés
A kilométer-alapú költségtérítésnél két összeget kell elkülöníteni:
- 18 Ft/km: meghatározott esetekben kötelezően fizetendő minimum;
- 30 Ft/km: az adómentesen adható legmagasabb összeg.
A távolságot a lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti, közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapján kell meghatározni.
A 18 Ft/km összegű térítés akkor kötelező, ha:
- a lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkahely között nincs közösségi közlekedés;
- a munkarend miatt a közösségi közlekedés nem vehető igénybe;
- a közösségi közlekedés csak aránytalanul hosszú várakozással használható;
- a munkavállaló mozgáskorlátozottsága vagy súlyos fogyatékossága miatt nem tudja használni a közösségi közlekedést;
- a munkavállaló munkába járását ilyen esetben hozzátartozója biztosítja;
- a munkavállalónak bölcsődés vagy tíz év alatti, köznevelési intézménybe járó gyermeke van.
A munkáltató a kötelező 18 Ft/km helyett saját döntése alapján legfeljebb 30 Ft/km összeget fizethet adómentesen. A 30 forint feletti rész főszabály szerint munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek minősül.
Számítási példa
A munkavállaló lakóhelye és munkahelye közötti egyirányú távolság 25 kilométer, és a munkavállaló a hónapban 20 napot dolgozott a munkahelyén.
Az elszámolható távolság:
25 km × 2 × 20 nap = 1000 km
A kötelező térítés:
1000 km × 18 Ft = 18 000 Ft
A munkáltató által adómentesen adható maximális összeg:
1000 km × 30 Ft = 30 000 Ft
A kilométer-alapú munkába járási térítést nem szabad összekeverni az üzleti utak, a kiküldetési rendelvény vagy a gépjármű vállalkozási célú használatának elszámolásával. Ezekhez külön szabályok és a NAV által közzétett 2026-os üzemanyagárak kapcsolódhatnak.
Mi a helyzet a településen belüli munkába járással?
A tisztán helyi, azonos közigazgatási határon belül történő munkába járás főszabály szerint nem tartozik a kötelező helyközi költségtérítés szabályai alá.
Kivételt jelenthet, ha a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt:
- sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem érhető el;
- kizárólag olyan járattal közelíthető meg, amelyet kifejezetten a település külterületén működő munkáltató elérésére hoztak létre vagy módosítottak.
Mozgáskorlátozott, súlyosan fogyatékos, illetve bölcsődés vagy tíz év alatti gyermeket nevelő munkavállalónál a munkáltató a közigazgatási határon belüli utazást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. Ez azonban nem minden esetben automatikus kötelezettség, ezért célszerű a munkáltatói döntést írásban rögzíteni.
Hazautazás: 2026-ban 60 886 forint a havi kötelező korlát
Hazautazásnak minősül, amikor a munkavállaló a munkahelyéről legfeljebb hetente egyszer utazik haza az életvitelszerű lakóhelyére, majd visszatér a munkavégzés helyére.
Az általánostól eltérő munkaidő-beosztás esetén havonta legfeljebb négy hazautazás tartozhat ebbe a körbe.
A munkáltató a hazautazáshoz szükséges jegy vagy bérlet árának legalább 86 százalékát köteles megtéríteni, de a kötelező térítés havi felső korlátja 2026-ban:
60 886 Ft
A korlátot a nemzetgazdasági miniszter 2026. január 30-án megjelent közleménye állapította meg.
A 60 886 forint nem adómentességi plafon
Ez egy fontos különbség.
A 60 886 forint azt határozza meg, hogy a munkáltató havonta legfeljebb milyen összegig köteles megtéríteni a hazautazást. A munkáltató azonban ennél többet is fizethet.
Ha a hazautazásra szolgáló jegyek ára 72 000 forint:
- a jegyár 86 százaléka 61 920 forint lenne;
- a munkáltató kötelező térítési kötelezettsége a 60 886 forintos havi határig áll fenn;
- saját döntése alapján ennél többet, akár a teljes 72 000 forintot is megtérítheti;
- a jegy tényleges árát meg nem haladó térítés megfelelő elszámolás esetén nem válik automatikusan adókötelessé.
Az Szja törvény ugyanis a jegy vagy bérlet teljes árát meg nem haladó, szabályosan elszámolt térítést nem tekinti a munkavállaló bevételének.
A rendelet a hazautazásnál a repülővel történő utazást is nevesíti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden repülőjegyet automatikusan és teljes összegben köteles kifizetni a munkáltató. A hazautazás feltételeinek fenn kell állniuk, és a kötelező térítésre a havi felső korlát is vonatkozik.
Költségtérítés csak ténylegesen megvalósult hazautazás alapján számolható el. Nem helyes az a megoldás, hogy a munkavállaló akkor is automatikusan megkapja a térítést, ha valójában nem utazott haza.
Hibrid munkavégzés és home office
Hibrid munkavégzésnél a költségtérítést a tényleges munkába járáshoz kell igazítani.
Kilométer-alapú térítés csak azokra a napokra számolható el, amikor a munkavállaló ténylegesen megjelent a munkahelyén. Teljes egészében otthoni munkavégzési napra nem jár munkába járási kilométertérítés.
Havi bérletnél azt kell vizsgálni, hogy a bérlet valóban a munkába járást szolgálja-e, illetve megfelel-e a munkavállaló által bejelentett útvonalnak. A hibrid munkarend és a térítés elszámolásának módját célszerű a munkáltató belső szabályzatában is rendezni.
Milyen nyilatkozatok és bizonylatok szükségesek?
A munkavállalónak nyilatkoznia kell:
- a lakóhelyéről;
- a tartózkodási helyéről;
- arról, hogy melyik címről jár munkába;
- kilométer-alapú térítésnél az oda-vissza távolságról;
- szükség esetén a közösségi közlekedés hiányáról vagy korlátozott igénybevehetőségéről.
A munkáltatónak meg kell őriznie az elszámolást alátámasztó jegyeket, bérleteket, számlákat és nyilatkozatokat.
Ha a jegyet vagy bérletet elektronikus formában vásárolták meg, és az papírra nem nyomtatható ki, az elszámoláshoz az elektronikus számla és a közlekedési szolgáltató által kiadott igazolás használható.
A cikk általános tájékoztatást tartalmaz, és nem minősül egyedi adózási, munkajogi vagy számviteli tanácsadásnak. Konkrét ügyben célszerű könyvelő, adótanácsadó vagy munkajogi szakember véleményét kérni.
