Átfogóan átalakulhat a magyar környezetvédelmi hatósági rendszer. A kormány döntése alapján megkezdődik egy önálló Országos Környezetvédelmi Főhatóság létrehozásának előkészítése, miközben országos ellenőrzési program indul az akkumulátoripari létesítményeknél.
A változások nem kizárólag az akkumulátorgyárakat érinthetik. A tervezett hatósági rendszer feladata lehet a jelentős környezeti kockázattal működő ipari üzemek ellenőrzésének összehangolása, a jogsértések hatékonyabb feltárása és a környezetkárosító tevékenységekkel szembeni szankciók megerősítése.
A most megjelent kormányhatározatok egyelőre elsősorban az előkészítésről, a vizsgálati programok kidolgozásáról és a szükséges jogszabály-módosításokról rendelkeznek. A vállalkozások számára tehát nem minden pont jelent azonnal új kötelezettséget, de az érintett iparágaknak már most érdemes felkészülniük a gyakoribb és részletesebb hatósági ellenőrzésekre.
Önálló környezetvédelmi főhatóság jöhet létre
A kormány álláspontja szerint a környezeti kockázatok megelőzése, a jogérvényesítés hatékonyságának javítása és a környezetvédelem szakmai önállóságának erősítése érdekében külön országos főhatóság létrehozása szükséges.
A környezetvédelmi igazgatási és hatósági feladatok jelenleg több szervezet, minisztérium és területi hatóság között oszlanak meg. Az új főhatóság várhatóan központi szakmai irányítást, egységesebb ellenőrzési gyakorlatot és összehangoltabb fellépést biztosíthat.
A részletes szervezeti felépítés azonban még nem ismert. Elsőként fel kell mérni:
- a jelenlegi környezetvédelmi hatósági feladatokat;
- az azok ellátásában részt vevő szervezeteket;
- a kiemelt ipari létesítmények körét;
- a szükséges személyi és pénzügyi feltételeket;
- az új szerv létrehozásához szükséges jogszabályi változásokat.
A feltételek vizsgálatát július közepéig kell elvégezni, majd augusztus elejéig kormányzati előterjesztés készülhet az új főhatóság létrehozásáról.
Ez azt jelenti, hogy maga a szervezet még nem kezdte meg működését. A júniusi döntés az intézmény létrehozásának hivatalos előkészítését indította el.
Az akkumulátoripar teljes gyártási láncát vizsgálhatják
A kormány külön országos ellenőrzési és vizsgálati program kidolgozását rendelte el az akkumulátoripari létesítményekre.
A program várhatóan nem csupán a kész akkumulátorcellákat gyártó üzemekre terjed ki. A határozat az akkumulátoripari gyártási lánc több részét is nevesíti, így az ellenőrzések érinthetik:
- az anódgyártást;
- a katódgyártást;
- az elektrolit előállítását;
- a szeparátorfólia gyártását;
- az akkumulátorcellák gyártását;
- a cellák modulokba történő összeszerelését;
- az akkumulátormodulok csomagokká alakítását;
- az akkumulátorhulladék kezelését és újrafeldolgozását.
A vizsgálati programot június 30-ig kell kidolgozni, az átfogó hatósági ellenőrzéseket pedig szeptember végéig kell lefolytatni.
Az érintett üzemek számára ez meglehetősen szoros menetrendet jelent. A vállalkozásoknak rövid időn belül fel kell készülniük arra, hogy a hatóságok nemcsak egy-egy engedély vagy kibocsátási adat meglétét vizsgálhatják, hanem a teljes környezetvédelmi működést áttekinthetik.
Széles körű dokumentumellenőrzésre lehet számítani
Egy átfogó környezetvédelmi hatósági vizsgálat több területet is érinthet.
A hatóság ellenőrizheti többek között:
- a környezethasználati és működési engedélyeket;
- a levegőtisztaság-védelmi előírások betartását;
- a felszíni és felszín alatti vizek védelmét;
- a talaj és a földtani közeg állapotát;
- a veszélyes anyagok tárolását;
- a technológiai kibocsátásokat;
- a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket;
- a hulladékok gyűjtését, tárolását és elszállítását;
- a veszélyes hulladékok nyilvántartását;
- az üzemi kárelhárítási terveket;
- a mérési és monitoringkötelezettségek teljesítését;
- az alvállalkozók és hulladékszállítók engedélyeit.
Kiemelt figyelmet kaphat az is, hogy a vállalkozás tényleges működése megfelel-e az engedélyekben és hatósági határozatokban rögzített feltételeknek.
Nem elegendő tehát, ha a szükséges dokumentumok papíron rendelkezésre állnak. A gyártási folyamatoknak, a tárolásnak, a nyilvántartásoknak és a mért adatoknak is összhangban kell állniuk a hatóság felé közölt információkkal.
A korábbi engedélyek sem jelentenek automatikus védelmet
A már működő ipari üzemek gyakran több különböző engedély, szakhatósági hozzájárulás és hatósági előírás alapján végzik tevékenységüket.
Egy országos ellenőrzési program során azonban nemcsak azt vizsgálhatják, hogy az engedélyek formálisan érvényesek-e. Előtérbe kerülhet az is, hogy:
- változott-e a gyártási kapacitás;
- módosult-e az alkalmazott technológia;
- új veszélyes anyagokat vezettek-e be;
- bővült-e a gyártócsarnok vagy a raktárkapacitás;
- növekedett-e a víz- vagy energiafelhasználás;
- megváltozott-e a kibocsátások mennyisége;
- szükségessé vált-e valamely engedély módosítása.
Amennyiben a tényleges működés eltér az engedélyezett állapottól, a hatóság kötelezheti a vállalkozást az eltérés megszüntetésére, az engedély módosítására vagy további vizsgálatok elvégzésére.
Súlyosabb esetben a tevékenység korlátozása, felfüggesztése vagy környezetvédelmi bírság kiszabása is felmerülhet.
Szigorúbb környezetvédelmi szankciórendszer készül
A hatósági rendszer átalakítása mellett a környezetvédelmi felelősségi és szankciórendszer megerősítése is napirendre került.
A kormányzati döntés alapján több minisztérium bevonásával olyan előterjesztést kell készíteni, amely hatékonyabb következményeket rendelhet a környezetkárosító tevékenységekhez.
A részletes szabályok még nem készültek el, ezért jelenleg nem ismert:
- emelkednek-e a környezetvédelmi bírságok;
- változik-e a bírságok számításának módja;
- megjelennek-e új felelősségi formák;
- szigorodnak-e a vezető tisztségviselők kötelezettségei;
- milyen feltételekkel rendelhetik el a tevékenység felfüggesztését;
- hogyan számítják majd a helyreállítás és a kárelhárítás költségeit.
Az előterjesztés elkészítésének határideje október 1. A tényleges vállalati kötelezettségek ezt követően, a szükséges jogszabályok elfogadásával válhatnak ismertté.
Erősödhet a szennyező fizet elvének alkalmazása
A környezetvédelmi felelősség egyik alapvető elve, hogy a környezeti kár megelőzésének, elhárításának és helyreállításának költségeit annak kell viselnie, akinek a tevékenysége a károsodást okozta.
A gyakorlatban azonban egy környezeti esemény költségeinek meghatározása gyakran összetett. Vizsgálni kellhet:
- a szennyezés forrását;
- a károsodás időtartamát;
- az érintett terület nagyságát;
- a felszín alatti vizek állapotát;
- a talaj megtisztításának költségeit;
- a hulladékok elszállítását;
- a helyreállítás időigényét;
- a különböző vállalkozások közötti felelősség megoszlását.
A szigorúbb rendszer várhatóan nagyobb hangsúlyt helyezhet arra, hogy a környezetkárosítás költségei ne az államot, az önkormányzatot vagy a helyi lakosságot terheljék.
Ez az ipari vállalkozások számára azt is jelentheti, hogy felértékelődik a megfelelő biztosítás, a céltartalékok képzése, a kárelhárítási tervek aktualizálása és a beszállítói felelősség pontos szerződéses rendezése.
Megszűnhet az akkumulátorhulladék-kezelő helyszínek miniszteri kijelölése
A kormány döntése alapján megszüntetnék azt a különleges miniszteri jogkört, amely lehetővé tette akkumulátorhulladék-kezelő helyszínek kijelölését.
A szükséges jogszabály-módosítást június 30-ig kell előkészíteni.
A változás célja várhatóan az, hogy az akkumulátor-újrafeldolgozó vagy hulladékkezelő üzemek helyszínének kijelölése ne egyedi miniszteri döntéssel, hanem a rendes engedélyezési, területrendezési és környezetvédelmi eljárások keretében történjen.
Ez nagyobb szerepet adhat:
- a környezeti hatásvizsgálatoknak;
- a településrendezési szabályoknak;
- a helyi önkormányzatoknak;
- a szakhatóságoknak;
- a lakossági és társadalmi egyeztetéseknek;
- az érintett területek környezeti adottságainak.
A konkrét eljárási szabályok azonban csak a törvényi módosítás elkészülte után válnak ismertté.
Új akkumulátoripari szabályozási koncepció készül
Az akkumulátoripar szabályozásának átalakítására külön munkacsoportot is létrehoznak.
A munkacsoport feladata egy objektív, átlátható és versenysemleges szabályozási koncepció kidolgozása. A kormányhatározat szerint a koncepciónak erősítenie kell:
- a környezetvédelmi garanciákat;
- a társadalmi egyeztetést;
- az európai uniós szabályok teljes körű alkalmazását;
- az iparági szereplők közötti egyenlő feltételeket.
A munkacsoportot június végéig kell létrehozni, a szabályozási koncepció elkészítésének határideje pedig augusztus 31.
A jelenlegi határozat tehát még nem tartalmazza az új részletes iparági követelményeket. Az viszont már látható, hogy az engedélyezés, az ellenőrzés és a társadalmi nyilvánosság szabályai egyaránt változhatnak.
Az érintett vállalkozásoknak nem érdemes megvárniuk az ellenőrzést
Az akkumulátoripari és más jelentős környezeti kockázattal működő vállalkozásoknak célszerű saját belső felülvizsgálatot indítaniuk.
Ennek során érdemes ellenőrizni:
- valamennyi engedély érvényességét és tartalmát;
- a működés és az engedélyezett technológia összhangját;
- a mérési és jelentési kötelezettségek teljesítését;
- a veszélyes anyagok nyilvántartását;
- a hulladékgazdálkodási dokumentációt;
- a környezetvédelmi megbízott feladatainak ellátását;
- az alvállalkozók és szolgáltatók engedélyeit;
- a rendkívüli események kezelésére vonatkozó terveket;
- a korábbi hatósági előírások végrehajtását;
- a lakossági panaszok és bejelentések kezelését.
A feltárt hibák önkéntes és gyors rendezése általában kedvezőbb helyzetet teremt, mint amikor a hiányosságokat elsőként a hatóság állapítja meg.
Az alvállalkozói láncok is ellenőrzés alá kerülhetnek
Egy ipari vállalkozás környezetvédelmi felelőssége nem feltétlenül ér véget a gyárkapunál.
A hulladék elszállítását, tárolását, feldolgozását vagy ártalmatlanítását gyakran külső szolgáltatók végzik. A megrendelő vállalkozásnak azonban ellenőriznie kell, hogy a közreműködő partner rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel, és jogszerűen kezeli-e az átadott anyagokat.
Kockázatot jelenthet például:
- az engedély nélküli hulladékszállító;
- a nem megfelelő hulladékkód használata;
- a valótlan mérlegelési adat;
- a hiányos szállítólevél;
- az engedélyezett mennyiséget meghaladó átvétel;
- a veszélyes hulladék szabálytalan átadása;
- a nyomon követhetetlen további feldolgozás.
A szerződésekbe foglalt felelősségi rendelkezések fontosak, de önmagukban nem feltétlenül mentesítik a hulladék eredeti birtokosát minden hatósági következmény alól.
A vezetői felelősség jelentősége is növekedhet
A környezetvédelmi megfelelés nem kezelhető kizárólag műszaki vagy adminisztratív feladatként.
A vállalatvezetésnek gondoskodnia kell arról, hogy:
- megfelelő erőforrás álljon rendelkezésre a szabályok teljesítéséhez;
- a felelősségi körök egyértelműek legyenek;
- a mérési eredményeket rendszeresen értékeljék;
- a rendellenességeket időben jelentsék;
- a szükséges karbantartásokat elvégezzék;
- a munkavállalók megfelelő oktatást kapjanak;
- a hatósági megkeresésekre pontos válaszok érkezzenek.
Amennyiben a vezetés tudott egy súlyos szabálytalanságról, de nem tett intézkedést annak megszüntetésére, az a későbbi felelősség megítélését is befolyásolhatja.
A várható szigorítások miatt célszerű a környezetvédelmi megfelelést rendszeresen a vezetői értekezletek napirendjére venni, és a döntéseket írásban dokumentálni.
A kisebb beszállítókra is átterjedhetnek a követelmények
Bár az országos ellenőrzési program középpontjában a nagy akkumulátoripari létesítmények állnak, a változások közvetve a kisebb beszállítókat is érinthetik.
A nagy gyártók szigorúbb dokumentációs és ellenőrzési követelményeket vezethetnek be a partnereikkel szemben. Gyakoribbá válhatnak a beszállítói auditok, valamint a környezetvédelmi adatok, engedélyek és tanúsítványok bekérése.
A beszállítóknak igazolniuk kellhet többek között:
- az alapanyagok eredetét;
- a veszélyes anyagok kezelését;
- a hulladékok megfelelő átadását;
- a kibocsátási előírások betartását;
- a környezetirányítási rendszer működését;
- a munkavállalók szakmai oktatását;
- a rendkívüli események kezelését.
A környezetvédelmi megfelelés így üzleti feltétellé is válhat. Egy hiányos engedély vagy rendezetlen hulladékkezelési folyamat nemcsak bírságot, hanem fontos megrendelések elvesztését is okozhatja.
A jelenlegi döntések még nem tartalmaznak minden részletszabályt
Fontos hangsúlyozni, hogy a június 5-én megjelent határozatok több területen még csak a jogalkotás és az intézményi átalakítás irányát jelölték ki.
Jelenleg még nincs végleges szabály arról:
- pontosan mikor kezdi meg működését az új főhatóság;
- mely szervek feladatait veszi át;
- milyen ellenőrzési jogosítványokat kap;
- hogyan változnak a bírságok;
- mely iparágak kerülnek kiemelt ellenőrzés alá;
- milyen új engedélyezési feltételek jelennek meg;
- milyen átmeneti szabályokat alkalmaznak a működő üzemekre.
A vállalkozásoknak ezért a következő hónapokban folyamatosan figyelniük kell a törvényeket, kormányrendeleteket, miniszteri rendeleteket és hatósági tájékoztatókat.
Az irány azonban már egyértelmű: szigorúbb, egységesebb és láthatóbb környezetvédelmi ellenőrzési rendszer készül, amelyben a nagy környezeti kockázattal működő vállalkozások fokozott figyelemre számíthatnak.
