A székhelyszolgáltatás az elmúlt években egyre népszerűbbé vált, különösen a kis- és középvállalkozások körében. A székhelyszolgáltatás számos előnnyel jár, többek között költséghatékony, rugalmas és adminisztrációs terheket csökkentő megoldás. Fontos azonban, hogy a vállalkozások tisztában legyenek a székhelyszolgáltatás szerződésének felmondásával kapcsolatos jogi szabályokkal is.
A székhelyszolgáltatás szerződésének felmondása a szerződésben foglalt feltételek szerint történik. A szerződés általában meghatározza a felmondási időt, a felmondás módját és az esetleges felmondási díjat. A szerződés felmondása előtt a vállalkozásnak gondoskodnia kell új székhely biztosításáról, valamint a székhelyváltozásnak a cégbírósághoz történő bejelentéséről.
A székhelyszolgáltatás szerződésének felmondása a szerződésben foglalt felmondási idő lejártával lép hatályba. A felmondási időt a felek a szerződésben szabadon határozhatják meg. A felmondási idő lejártát követően a vállalkozásnak új székhelyet kell választania, és azt be kell jelentenie a cégbíróságnak.
A székhelyszolgáltatás szerződésének felmondása esetén a vállalkozásnak gondoskodnia kell a székhelyszolgáltatás címére érkező postai küldemények átirányításáról az új székhelyre. Az átirányításról a vállalkozásnak kell gondoskodnia, a székhelyszolgáltató erre nem köteles.
A rendes felmondás korlátozása
Fontos kiemelni, hogy a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében a székhelyszolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését követő egy éven belül a felek nem élhetnek a rendes felmondás jogával. Ez azt jelenti, hogy a szerződés csak rendkívüli felmondással szüntethető meg az első évben, ha a jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak, például a székhelyszolgáltató súlyosan megszegi a szerződéses kötelezettségeit.
A szerződés megszűnése
A székhelyszolgáltatásról szóló szerződés a felek közös megegyezésével, a szerződésben meghatározott időtartam lejártával, a szerződésben meghatározott feltétel bekövetkeztével, valamint a szerződés felmondásával szüntethető meg. A Ptk. szerint a szerződés megszűnik továbbá a szerződés teljesítésével, a szerződés lehetetlenülésével, valamint a szerződés érvénytelenségének megállapításával.
A szerződési szabadság korlátai
A székhelyszolgáltatásról szóló szerződés a felek közötti megállapodás, amelynek tartalmát a felek szabadon határozhatják meg. A szerződésnek azonban meg kell felelnie a jogszabályoknak, így különösen a Ptk. rendelkezéseinek, valamint a székhelyszolgáltatásra vonatkozó speciális jogszabályoknak, mint például a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet.
A Ptk. a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat tartalmazza. A Ptk. szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés tartalmát a felek szabadon határozhatják meg, azzal a korlátozással, hogy a szerződés nem ütközhet jogszabályba vagy a jóerkölcsbe.
A székhelyszolgáltatás szerződésének tartalmi elemei
A székhelyszolgáltatásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a felek megnevezését, a szolgáltatás tárgyát, a szolgáltatás díját, a szolgáltatás időtartamát, a felek jogait és kötelezettségeit, valamint a szerződés megszűnésének feltételeit.
Ajánlás
A székhelyszolgáltatás szerződés megkötése előtt érdemes alaposan áttanulmányozni a szerződés feltételeit, különös tekintettel a felmondásra vonatkozó szabályokra. A szerződés felmondása előtt pedig érdemes tájékozódni a vonatkozó jogszabályokról és a vállalkozás kötelezettségeiről.
