Társas vállalkozások helyzete Magyarországon: Csökkenő tendencia és gazdasági kihívások
Az elmúlt két évben Magyarországon a társas vállalkozások száma jelentős csökkenést mutatott. Az adatok szerint 2024 októberéig közel 23 ezerrel lett kevesebb vállalkozás, így a számuk alig haladja meg az 500 ezret. Ez a változás egy hosszabb távú trend részét képezi, amely 2013 óta tapasztalható a hazai vállalkozói szférában. Bár a 2021-es és 2022-es évek ideiglenesen megtörték a csökkenő tendenciát, a 2023-as és 2024-es adatok újra visszatértek a negatív irányba.
Az új cégek alapítása idén sem éri el a tavalyi szintet: 2024-ben októberig alig 20 ezer új vállalkozás jött létre, ami mintegy ezerrel kevesebb a 2023-as adatnál. Ugyanakkor a megszűnések száma közelíti a 30 ezret, amely tovább növeli a különbséget az újonnan alapított és megszűnt cégek között. Az Opten céginformációs szolgáltató szerint az új kényszertörlési eljárások és az előzmény nélküli felszámolások száma is növekedett az elmúlt évhez képest, ami a gazdasági helyzet stabilizálódásának hiányára utal.
A társas vállalkozások számának hosszú távú csökkenése
Az Opten elemzése szerint a társas vállalkozások számának csökkenése 2013 óta folyamatosan megfigyelhető, és a jelenlegi 500 ezret alig meghaladó adat jelentősen elmarad a 2010-es évek elején tapasztalt 600 ezres csúcstól. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a csökkenés nem utal tömeges gazdasági összeomlásra. A vállalkozások száma mindössze 10 ezerrel marad el a 2019-es, járvány előtti szinttől, amely a globális és regionális gazdasági kihívások tükrében nem tekinthető drasztikus visszaesésnek.
Az elmúlt öt évben a társas vállalkozások több jelentős kihívással néztek szembe, beleértve a COVID-19 világjárványt, a szomszédos országban zajló háborút, valamint az inflációs nyomást és a globális gazdasági bizonytalanságot. „Ezek az időszakok az alkalmazkodás időszakaként értékelhetők, amely még nem zárult le” – fogalmazott Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője. Véleménye szerint a 10 ezerrel kevesebb vállalkozás inkább a kitartás és helytállás bizonyítéka, semmint a kudarc jele. Az alkalmazkodási folyamat azonban továbbra is tart, ami komoly kihívást jelent a hazai vállalkozók számára.
Új cégek alapítása és megszűnések
A 2024-es évben az új vállalkozások száma továbbra is alacsony: októberig mindössze 20 ezer cég került bejegyzésre, amely a 2023-as adatokhoz képest is visszaesést jelent. A megszűnések száma ugyan csökkent – idén közel 2500-zal kevesebb vállalkozás szűnt meg, mint az előző évben –, de a teljes adat még így is közel 30 ezer céget érint. A megszűnések között egyre nagyobb arányban jelennek meg a kényszertörlési eljárások és az előzmény nélküli felszámolások, amelyek száma 1800-zal nőtt az előző évhez képest. Ez a tendencia arra utal, hogy a gazdaságban fennmaradtak a negatív folyamatok.
Egy pozitív fejlemény, hogy a végelszámolást kezdeményező vállalkozások száma csökkent: idén több mint 10%-kal kevesebben döntöttek önkéntes megszüntetés mellett. Ennek ellenére a végelszámolások száma még mindig meghaladja a 10 ezret, ami azt mutatja, hogy sok vállalkozó inkább a tevékenység befejezését választja, mintsem hogy a bizonytalan gazdasági környezetben tovább működjenek.
Gazdasági teljesítmény és ágazati trendek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) III. negyedéves GDP-jelentése szerint a bruttó hazai termék volumene csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az ipar, mezőgazdaság és építőipar, amelyek a nemzetgazdaság mintegy egyharmadát teszik ki, összesen 2 százalékpontos visszaesést eredményeztek. Az érintett ágazatokban az alacsony alapítási kedv és a magas megszűnési ráta tovább növeli a kihívásokat.
2024-ben a vállalkozások száma szinte minden nemzetgazdasági ágazatban csökkent, kivéve a villamosenergia-ipart és a pénzügyi szektort. Az érintett ágazatokban az átlagos csökkenés mértéke meghaladta a 2%-ot, míg a mezőgazdaságban ez az érték 1% alatt maradt. A kereskedelmi szektorban és a feldolgozóiparban különösen súlyos a helyzet: az új cégek száma alig éri el a megszűnt vállalkozások felét. Rövid távon nem várható a trend megfordulása, mivel az új eljárások száma továbbra is magas ezekben az ágazatokban.
Kilátások és gazdaságpolitikai intézkedések
Az Opten szerint 2024-ben nem várható jelentős fordulat a vállalkozások számának alakulásában. A figyelem középpontjában a kormány által bemutatott 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akcióterv áll, amelytől a döntéshozók a következő években jelentős GDP-növekedést remélnek. Bár az Akcióterv részletei még nem véglegesek, Alföldi Csaba szerint pozitív hatással lehet a vállalkozói szférára, amennyiben sikeresen növeli a gazdaság versenyképességét.
Az Opten Cégfluktuációs Index (CFI), amely az adott időszakban törölt és alapított cégek számának arányát méri, 2024 októberében 9-10% körül mozgott. Regionális szinten a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben regisztrálták, míg a legalacsonyabb értékeket Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Veszprém vármegyékben mérték.
A társas vállalkozások számának csökkenése továbbra is jelentős kihívást jelent a magyar gazdaság számára. Bár az elmúlt két év tendenciái negatív képet festenek, az adatok mélyebb elemzése rámutat arra, hogy a vállalkozói szféra sok szempontból képes volt alkalmazkodni a globális és regionális nehézségekhez. Az új cégek alapítása és a megszűnések közötti különbség azonban továbbra is a negatív irányt erősíti, ami hosszabb távon a gazdaság innovációs és növekedési potenciálját is érintheti.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv és más kormányzati intézkedések kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a vállalkozói szféra újra növekedési pályára álljon. Rövid távon azonban a gazdaságpolitikai döntések hatékonysága és a globális gazdasági környezet alakulása lesznek a legfontosabb tényezők.
