A múlt héten három ajánlat csúszott. Tegnap a vezető csomagolt, mert a raktárban már mindenki mással volt elfoglalva. Ma megint előkerült, hogy fel kellene venni valakit. Novemberben ez teljesen életszerű helyzet egy kisebb cégnél. A kérdés az, hogy januárban is lesz-e annyi munka, amennyit most csak túlórával győznek.
A KSH október 22-én közzétett adatai szerint szeptemberben 4 millió 661 ezren dolgoztak Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 4,6 százalék volt. A július–szeptemberi időszakban a teljes foglalkoztatotti létszám nagyjából megegyezett az egy évvel korábbival. Hogy egy cég mennyi idő alatt talál megfelelő embert, azt közvetlenebbül jelzi, hány hasonló állást hirdetnek a környéken, milyen munkarendet kínálnak, és mekkora bért tüntetnek fel, ahol ezt közzéteszik.
Melyik feladat marad mindig estére?
Egy kisebb kereskedőnél előfordulhat, hogy a rendelések ellenőrzése heti nyolc órát visz el, az ügyféllevelezés ötöt, a szállítólevelek és számlák egyeztetése pedig még hármat. Ez összesen 16 óra. Ha októberben, novemberben és az év elején is hasonló a terhelés, ezekből már összeállhat egy részmunkaidős állás. Ha a pluszmunka szinte teljes egészében a karácsonyi rendelésekből adódik, januárra könnyen elfogyhat a feladat.
Ezt két átlagos munkahét alatt is el lehet kezdeni felmérni. Elég felírni, melyik feladat csúszott át másnapra, ki végezte el végül, és mennyi idejébe került. Néha már ebből kiderül, hogy máshol kell hozzányúlni a munkához. Ha például minden ajánlat ugyanannak a vezetőnek a jóváhagyására vár, egy új kolléga több ajánlatot tud előkészíteni. A sor akkor rövidül, ha közben azt is tisztázzák, melyik ajánlatot küldheti ki önállóan.
Az új munkatárs keresése is egyszerűbb, ha már megvan, mit kellene átvennie. A „változatos adminisztratív feladatok” mögött sok minden lehet. Abból, hogy délelőtt a beérkező rendeléseket kell ellenőrizni, délután pedig a szállítási eltéréseket egyeztetni, a jelentkező már el tudja képzelni a munkanapját.
Ha karácsonyig kell segítség
Egy raktárban néhány hét segítség is sokat érhet, ha például a címkézést és a csomagolást gyorsan át lehet adni. A betanítás időpontja viszont számít. Ha a legtapasztaltabb raktárosnak éppen a legforgalmasabb három napon kell megmutatnia mindent az új embernek, az első napokban akár kevesebb csomag is indulhat el.
Ilyen helyzetben a munkaerő-kölcsönzés költségeit és feltételeit is érdemes összevetni a közvetlen felvételével. A két lehetőség akkor hasonlítható össze érdemben, ha már tudjuk, melyik napon kell kezdeni, hány műszakra kell segítség, és ki tud időt szakítani a betanításra.
Ha januárra és februárra is vannak visszaigazolt megrendelések, vagy hónapok óta rendszeresen kell munkát visszautasítani, érdemes tartós bővítésben gondolkodni. Ha februárban már önállóan kell dolgoznia az új kollégának, a keresésre, a belépésre és a betanulásra is előre időt kell hagyni.
Miből látszik majd, hogy megérte felvenni valakit?
Ha az ügyfelek most négy napot várnak egy ajánlatra, legyen ez az első szám, amit felírunk. A betanulás után meg lehet nézni, hogy a négy napból lett-e kettő, később pedig azt is, hogy a gyorsabban kiküldött ajánlatokból több megrendelés született-e. Egy raktárban ugyanerre jó mérce lehet, hány rendelés marad feldolgozatlanul a nap végén.
A felvétel költségénél a bér és a munkáltatói terhek mellé oda kell tenni a munkaeszközöket és a betanításra fordított időt is. A másik oldalon azt érdemes megnézni, mennyi túlórát lehet kiváltani, és mely munkákat tudja végre elvállalni a cég. Ha például három hónapja minden pénteken ugyanaz a húsz rendelés marad hétfőre, már elég pontosan látszik, milyen feladatra kell ember, és később az is látszani fog, hogy a felvétel segített-e.
Adatforrás
KSH – Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2026. szeptember