Új, egységes finanszírozási rendszerrel erősítené az európai vállalkozások, kutatók és stratégiai iparágak versenyképességét az Európai Unió.
Az EU Tanácsa elfogadta részleges tárgyalási álláspontját az Európai Versenyképességi Alap létrehozásáról. A tervezett alap a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetés egyik központi eleme lenne.
Az új rendszer 14 jelenlegi finanszírozási eszközt fogna össze egyetlen keretben. A vállalkozások egységesebb szabályok és egy közös pályázati belépési pont segítségével férhetnének hozzá az uniós forrásokhoz.
A Tanács álláspontja külön figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra. A tervek szerint célzott pályázati felhívások, tanácsadási szolgáltatások és magántőkét bevonó finanszírozási konstrukciók segítenék a cégek fejlesztéseit.
Az alap működése azonban még nem kezdődik meg azonnal. A Tanács döntése tárgyalási mandátumot jelent, amely alapján megkezdődhet az egyeztetés az Európai Parlamenttel.
Tizennégy jelenlegi program kerülne közös keretbe
Az uniós vállalkozások jelenleg számos különböző programból, pályázati rendszerből és pénzügyi eszközből igényelhetnek támogatást.
Ezek eltérő szabályokat, dokumentációt, pályázati felületeket és elszámolási követelményeket alkalmazhatnak. Egy kisebb vállalkozás számára ezért gyakran már annak eldöntése is komoly feladat, hogy melyik programhoz érdemes fordulnia.
Az Európai Versenyképességi Alap ezt a széttagoltságot kívánja csökkenteni.
A tervek szerint 14 jelenlegi finanszírozási eszközt egyesítenének egyetlen rendszerben. Az új alap közös szabálykönyvvel és egységes pályázati belépési ponttal működne.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden támogatás teljesen azonos feltételekkel lenne elérhető. A különböző ágazatokhoz és projekttípusokhoz továbbra is eltérő szakmai követelmények kapcsolódhatnak.
A vállalkozások számára azonban egyszerűbbé válhatna:
- a megfelelő finanszírozási lehetőség megtalálása;
- a pályázati feltételek összehasonlítása;
- a támogatási kérelem benyújtása;
- a tanácsadási lehetőségek igénybevétele;
- a köz- és magánfinanszírozás összekapcsolása.
Az egységesítés egyik fő célja, hogy a vállalkozások kevesebb időt töltsenek a támogatási rendszerek közötti navigálással, és nagyobb figyelmet fordíthassanak magára a fejlesztési projektre.
Négy stratégiai területre összpontosítana az alap
Az Európai Versenyképességi Alap négy kiemelt szakpolitikai területet támogatna.
Tiszta átállás és ipari dekarbonizáció
Ide tartozhatnak azok a fejlesztések, amelyek csökkentik az ipari termelés energiafelhasználását és szén-dioxid-kibocsátását.
Támogathatók lehetnek például:
- energiahatékony gyártási technológiák;
- megújuló energia alkalmazása;
- ipari hulladékhő hasznosítása;
- alacsony kibocsátású termelési folyamatok;
- körforgásos gazdasági fejlesztések;
- tiszta technológiák gyártása;
- energiaigényes üzemek korszerűsítése.
Az európai ipar magas energiaárai és a nemzetközi verseny miatt az ilyen beruházások egyre fontosabbá válnak.
Egészségügy, biotechnológia, mezőgazdaság és bioökonómia
A második terület az egészségügyi és biológiai innovációkat, valamint az agrár- és élelmiszeripari fejlesztéseket foglalná össze.
A támogatási körbe kerülhetnek többek között:
- új diagnosztikai megoldások;
- orvostechnikai eszközök;
- gyógyszeripari fejlesztések;
- biotechnológiai kutatások;
- precíziós mezőgazdasági rendszerek;
- fenntartható élelmiszer-termelés;
- biológiai alapanyagokra épülő termékek;
- mezőgazdasági automatizálás;
- klímaváltozáshoz alkalmazkodó technológiák.
Ezen a területen különösen hosszú és költséges lehet az út a kutatási eredménytől a piacképes termékig. Az alap ezt a finanszírozási rést is csökkentené.
Digitális vezető szerep
A harmadik kiemelt terület a digitális technológiák fejlesztése és európai alkalmazása.
Ide kapcsolódhatnak:
- mesterségesintelligencia-rendszerek;
- félvezetők és chipek;
- felhőszolgáltatások;
- kiberbiztonsági megoldások;
- adatfeldolgozási technológiák;
- robotika és automatizálás;
- kvantumtechnológia;
- nagy teljesítményű számítástechnika;
- digitális vállalati szolgáltatások.
Az Európai Unió célja, hogy csökkentse függőségét a nem európai technológiai szolgáltatóktól, és több saját fejlesztésű megoldást juttasson el a piacra.
Biztonság, védelmi ipar és űrtechnológia
A negyedik terület a gazdasági és technológiai ellenálló képességhez kapcsolódik.
Az alap támogathatná:
- a védelmi ipari fejlesztéseket;
- a kettős felhasználású technológiákat;
- az űripari vállalkozásokat;
- a műholdas szolgáltatásokat;
- a stratégiai infrastruktúrákat;
- a kritikus ellátási láncok megerősítését;
- a biztonsági és megfigyelési technológiákat.
A tervek között szerepel egy olyan földmegfigyelési szolgáltatás kialakítása is, amely űradatokkal támogatná az európai biztonsági és védelmi döntéseket.
Külön pályázati lehetőségeket kapnának a kkv-k
A Tanács álláspontja kifejezetten előírná, hogy az alap munkaprogramjai és pályázatai során külön figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozásokra.
Ez célzott pályázati felhívásokat jelenthet, amelyeken a kisebb cégeknek nem feltétlenül kellene közvetlenül multinacionális vállalatokkal versenyezniük.
A kkv-k számára fontos lehet:
- az egyszerűbb pályázati dokumentáció;
- a vállalkozás méretéhez igazodó követelményrendszer;
- az alacsonyabb saját forrás;
- a projekt-előkészítési segítség;
- a szakmai tanácsadás;
- a befektetők bevonásának támogatása;
- a nemzetközi partnerkeresés;
- a kutatóintézetekkel történő együttműködés.
Az uniós pályázatok egyik gyakori problémája, hogy a kisebb cégek megfelelő szakmai projektötlettel rendelkeznek, de nincs elegendő kapacitásuk a bonyolult pályázati és pénzügyi dokumentáció elkészítésére.
Az új alap üzleti támogató és tanácsadási szolgáltatásokat is bővítene. Erősebb kapcsolat jöhetne létre az InvestEU tanácsadó központja és az európai vállalkozásokat segítő hálózatok között.
A támogatások mellett magántőkét is bevonnának
Az új alap nem kizárólag vissza nem térítendő támogatásokra épülne.
A cél az, hogy az uniós források mellett magánbefektetői pénzek is bekapcsolódjanak a fejlesztések finanszírozásába.
A lehetséges konstrukciók között megjelenhetnek:
- kedvezményes hitelek;
- garanciaprogramok;
- tőkebefektetések;
- kockázatmegosztó pénzügyi eszközök;
- köz- és magánfinanszírozású alapok;
- projektfinanszírozási konstrukciók.
Az uniós forrás ebben a rendszerben csökkentheti a befektető által vállalt kockázatot, így olyan projektek is finanszírozhatóvá válhatnak, amelyek tisztán piaci alapon még túl bizonytalannak számítanának.
Ez különösen a technológiai, biotechnológiai és ipari fejlesztéseknél lehet fontos, ahol hosszabb idő telhet el a beruházás és a tényleges bevétel megjelenése között.
A magasabb kockázatú fejlesztések is forráshoz juthatnak
Az Európai Versenyképességi Alap egyik célja olyan projektek támogatása, amelyek nagy növekedési lehetőséget kínálnak, de a hagyományos banki finanszírozás számára túl kockázatosak.
Egy bank rendszerint kiszámítható bevételt, fedezetet és rövid időn belül megtérülő üzleti modellt vár el.
Egy új technológia, kutatás-fejlesztési projekt vagy ipari prototípus azonban gyakran még nem rendelkezik ilyen háttérrel.
Az alap ezért olyan finanszírozási eszközöket is alkalmazna, amelyek:
- megosztják a kockázatot a köz- és magánszereplők között;
- hosszabb fejlesztési időszakot engednek;
- támogatják a prototípus és a sorozatgyártás közötti átmenetet;
- elősegítik a nemzetközi piacra lépést;
- segítik az innovatív vállalkozások gyorsabb növekedését.
Az európai startupok egyik gyakori problémája, hogy a kezdeti fejlesztéshez még találnak támogatást, a nagyobb méretű piaci terjeszkedéshez azonban már nehezebben jutnak tőkéhez.
Az új alap ezt a finanszírozási szakadékot is mérsékelné.
Összehangolnák a Horizon Europe és az InvestEU programokkal
Az Európai Versenyképességi Alap nem teljesen önálló szigetként működne.
A Tanács külön hangsúlyt helyezett arra, hogy az alap megfelelően kapcsolódjon a Horizon Europe kutatási és innovációs programhoz.
A cél az, hogy egy kutatási projekt eredménye könnyebben továbbléphessen:
- a laboratóriumi szakaszból;
- a prototípus elkészítéséhez;
- a piaci teszteléshez;
- az ipari gyártás elindításához;
- a nemzetközi terjeszkedéshez.
Az alap pénzügyi eszközeit az InvestEU rendszerével is összehangolnák.
Az InvestEU jelenleg is garanciákkal, hitelekkel és befektetési konstrukciókkal támogat különböző európai fejlesztéseket. Az új rendszerben továbbra is fontos szerepet kapna, különösen a magasabb kockázatú beruházások finanszírozásában.
A tagállamok nagyobb szerepet kértek a döntésekben
A Tanács álláspontja erősítené a tagállamok részvételét az alap irányításában.
Az országok hivatalos véleményt adhatnának az alap végrehajtási szabályairól, valamint stratégiai szerepet kapnának a támogatási prioritások meghatározásában.
Ez azért lényeges, mert a tagállamok gazdasági szerkezete jelentősen eltér egymástól.
Más fejlesztési igényei lehetnek:
- egy erős autóiparral rendelkező országnak;
- egy mezőgazdasági és élelmiszeripari térségnek;
- egy digitális startupközpontnak;
- egy jelentős védelmi iparral rendelkező tagállamnak;
- egy felzárkózó, főként kkv-kra épülő gazdaságnak.
A nagyobb nemzeti részvétel segíthet abban, hogy a program ne kizárólag a legerősebb ipari központok vállalkozásait támogassa.
Ugyanakkor az egységes uniós célok és a nemzeti érdekek összehangolása összetettebbé teheti a döntéshozatalt.
A program költségvetése még nem ismert
A Tanács mostani álláspontja részleges, mert nem tartalmazza a program végleges pénzügyi keretét.
Az Európai Versenyképességi Alap költségvetése a teljes, 2028 és 2034 közötti uniós többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során dől el.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg még nem állapítható meg:
- mekkora összeg jut az alapra;
- hogyan oszlik meg a négy stratégiai terület között;
- mennyi forrás jut közvetlenül a kkv-knak;
- milyen arányban lesznek vissza nem térítendő támogatások;
- mekkora szerepet kapnak a hitelek és tőkebefektetések;
- milyen nemzeti társfinanszírozásra lesz szükség.
A program tényleges üzleti jelentősége ezért nagymértékben függ majd a végleges költségvetéstől.
A pályázatok várhatóan 2028-tól indulhatnak
Az új alap még jogalkotási szakaszban van.
A következő lépés az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalás. Az uniós intézményeknek ezt követően közös szöveget kell elfogadniuk.
A tervek szerint:
- 2026 végéig megállapodás születhet a teljes uniós költségvetésről;
- 2027-ben elfogadhatók a részletes jogszabályok;
- 2028 januárjától megkezdődhet a támogatási rendszer működése.
A dátumok még változhatnak, mivel az uniós költségvetés elfogadása rendszerint hosszú és politikailag érzékeny folyamat.
A vállalkozásoknak ezért jelenleg még nincs beadandó pályázatuk vagy teljesítendő új kötelezettségük.
A magyar vállalkozások már most készülhetnek
Bár a konkrét pályázatok csak később jelenhetnek meg, a fejlesztést tervező vállalkozások már most megkezdhetik projektjeik előkészítését.
Érdemes áttekinteni:
- milyen technológiai vagy termelési fejlesztésre lenne szükség;
- hogyan kapcsolódik a projekt a négy stratégiai területhez;
- rendelkezésre áll-e megfelelő üzleti terv;
- igazolható-e a fejlesztés piaci haszna;
- szükséges-e kutatóintézeti vagy nemzetközi partner;
- milyen saját forrás biztosítható;
- milyen szellemi tulajdon kapcsolódik a projekthez;
- milyen munkahelyteremtő vagy exporthatással járhat a beruházás;
- milyen környezeti vagy digitalizációs eredmény mérhető.
Az uniós támogatásoknál általában előnyt jelent, ha a vállalkozás nem csupán egy eszköz megvásárlását tervezi, hanem világos fejlesztési célt, mérhető eredményt és piaci hasznosítást is bemutat.
A pályázati rendszer még távolinak tűnhet, de egy komoly ipari, technológiai vagy kutatás-fejlesztési projekt előkészítése gyakran több évet vesz igénybe.
