Az EU-ban évek óta gond, hogy a nagy cégek simán 90–120 napra húzzák a fizetést, a KKV-k meg közben forgótőkéből vért izzadnak. Erre válaszként született meg az új „Late Payment Regulation” (késedelmes fizetésekről szóló rendelet) tervezete, ami sokkal keményebben odacsapna a későn fizető cégeknek.
Most, 2025 őszén a sztori ott tart, hogy:
-
a Bizottság egy elég szigorú javaslattal jött (max. 30 nap),
-
a Parlament kicsit lazított rajta (bizonyos esetekben 60, speciális árunál akár 120 nap),
-
a Tanács (tagállamok) még birkózik vele, a vállalkozói szervezetek fele tapsol, a másik fele fogja a fejét.
Mi lenne az új alapszabály?
A tervezett rendelet lényege:
-
Alapelv: 30 nap a plafon
– Minden kereskedelmi ügyletnél (B2B) a fizetési határidő alapból max. 30 nap lenne az EU-ban.
– A fizetési idő onnan ketyeg, hogy megkapod a számlát, feltéve, hogy az áru / szolgáltatás teljesült. -
Elfogadási / ellenőrzési procedúra max. 30 nap
– Ha a szerződésben van „átvételi / ellenőrzési” folyamat, az is legfeljebb 30 nap lehet. Utána újra 30 napod van fizetni – tehát nem lehet a végtelenségig húzni az átvétel „vizsgálatát”. -
Automatikus késedelmi kamat + átalánydíj
– Nem kell külön pereskedni: a rendszer automatikusan generálná a kamatot és a behajtási költségátalányt (elvben most is így kéne működnie, csak most jóval erősebb kikényszerítéssel számolnak). -
Közszféra még szigorúbb
– Állami, önkormányzati megrendelők maradnak 30 napon, itt nem nagyon lesz játék a hosszabbítással.
Hol lazított a Parlament? – 60 nap, lassú áru, szezonális cuccok
A Bizottság eredetileg azt mondta: 30 nap, pont. A Parlament viszont rájött, hogy a valóság kicsit bonyolultabb, ezért:
-
B2B-ben (cég–cég)
– ha kifejezetten így írjátok alá a szerződést, lehet max. 60 napos határidő,
– de ez nem vonatkozik állami–vállalati ügyletekre, ott marad a 30 nap. -
Lassú mozgású vagy szezonális termékeknél
– külön kivételként akár 120 nap is beleférhet, ha az áru jellegéből adódóan indokolt (pl. szezonális mezőgazdasági termékek).
Fontos: ez nem automatikus. Szerződésben, tudatosan kell kikötni, nem lehet csak „megszokásból” 90 napot beírni.
Miért erőlteti az EU? – 73% KKV szenved a késedelmes fizetés miatt
A KKV-szervezetek szerint ez nem csak „jó lenne, ha”, hanem konkrét túlélési kérdés:
-
az EU-ban a KKV-k többsége tapasztal késedelmes fizetést,
-
sok tagállamban romlott a fizetési fegyelem az utóbbi években,
-
rengeteg cég nem azért megy tönkre, mert nincs megrendelése, hanem mert nem fizetnek időben.
A késedelmes fizetés = ingyen hitel a nagy vevőnek, miközben a KKV bankból, faktorálásból, saját tőkéből finanszírozza a vevője cash flow-ját.
Az EU logikája kb.:
„Ha a beszállítói lánc leggyengébb pontja a KKV, akkor a jobb fizetési fegyelem erősebb KKV-kat és stabilabb gazdaságot jelent.”
Hol tart most a jogszabály? – 2025 ősz, állapotjelentés
Jelenleg:
-
a Bizottság javaslata rég az asztalon van,
-
a Parlament már elfogadta az első olvasatos álláspontját (60/120 napos rugalmassággal),
-
a Tanács (tagállamok) viszont még vitázik róla, több nagyvállalati és egyes tagállami lobbik szerint a szabály túl merev, sőt volt, aki a javaslat teljes visszavonását is kérte.
Közben a Bizottság KKV-körkérdésekkel és konzultációkkal teszteli, kell-e finomhangolni a tervezett szabályokat.
Tehát még nincs végleges, hatályos rendelet, de a 30 napos alap + szigorúbb behajtás irány nagyon valószínű. A végső verzió azon múlik, mennyire engednek a tagállamok és a nagyvállalatok nyomására.
Mit jelenthet ez egy magyar cégnek a gyakorlatban?
Ha magyar KKV-ként nézed, ez cash flow szinten elég nagy game changer –
jó, ha te vagy a beszállító, és kellemetlenebb, ha te szoktál 60–90 napra fizetni.
1. Rövidebb fizetési lánc
Ha beüt a végleges 30 nap (max. 60 napos kiskapuval), akkor:
-
a vevőidnek gyorsabban kell fizetniük,
-
ha te vagy a vevő, neked is gyorsabban kell rendezned a számlákat.
Ez:
-
beszállítóként javítja a likviditásodat,
-
nagy vevőként nagyobb összeget köt le nálad rövid távon – vagy át kell húznod a fizetési gyakorlataidat.
2. Automatikus kamat & díjak – nem csak papíron
Ma is járna késedelmi kamat és behajtási átalány, csak a gyakorlatban kevesen merik ráborítani a nagy vevőre.
Az új rendelet célja:
-
hogy automatizálja a kamatszámítást és a behajtási díjat,
-
és erősebb végrehajtási és jogorvoslati eszközöket adjon a KKV-knak.
Magyarul:
-
a nagy vevőnek sokkal kevésbé éri meg „sportból” csúsztatni,
-
beszállítóként könnyebb lehet érvényesíteni a jogaidat, ha valaki rendszeresen késik.
3. Szerződés-szövegek újragondolása
Ha most tele vagy olyan szerződésekkel, hogy:
-
„fizetés 90 nap szállítástól számítva”,
-
„átvételi jegy nélkül nincs fizetés, azt meg majd egyszer kiállítjuk”,
akkor az új rendelet simán semmissé teheti ezeket a túl hosszú határidőket, és a törvény szerinti default (30 nap) lép a helyükbe.
A gyakorlatban:
-
nagy vevőként a jogászod az ÁSZF-edet szinte biztos, hogy át fogja írni,
-
beszállítóként végre lesz egy konkrét EU-s jogszabály a hátad mögött, amire hivatkozhatsz.
