Amennyiben nincs ügyvédje, tudunk segíteni!

CÉGALAPÍTÁS INFORMÁCIÓK 2024

Cégalapítás TOP 10 hiba - a leggyakrabban elkövetett hibák

1. Helytelen cégnév választás.

Cégalapítás során elkövetett leggyakoribb hiba, amikor helytelenül választják meg a cégnevet. A bírói gyakorlat három karakter eltérést kíván meg a cégnév megválasztásakor, ebbe nem számítanak bele a számok, az írásjelek (pl. kötőjel, pont stb). illetve a Hungary, Magyarország, Europe, Európa szavak. Azt nagyon nehéz, gyakorlatilag lehetetlen megnézni, hogy a választott cégnevünk a cégjegyzékben szereplőktől eltér-e három karakterrel, csak azt, hogy van-e ugyanolyan. Minél hosszabb cégnevet választunk, annál nagyobb az esélye, hogy azt bejegyzik.

2. Nem győződnek meg az okmányok érvényességéről.

Viszonylag gyakori, hogy csak az ügyvédnél derül ki az aláíráskor, hogy a bemutatott okmányok  – személyigazolvány, lakcímkártya – érvénytelen. Ez annak ellenére bekövetkezhet, hogy az igazolványon még a dátum szerint érvényes az okmány. A ráírt adatokból nem lehet meggyőződni minden kétséget kizáróan az érvényességről. Sajnos ilyenkor – ha csak nincs kéznél például egy fényképes jogosítvány, ami érvényes, az ügyvéd ezt nem fogadhatja el. Ilyenkor az okmányirodába be kell menni, és orvosolni kell az érvénytelenséget. Előzetesen – még személyes megjelenés előtt – érdemes az ügyvédnek bediktálni az okmányszámokat és Ő meg fog tudni győződni azok érvényességéről, így nem fog meghiúsulni az aláírás. Még jobb megoldás, ha saját magunk győződünk meg erről, nem nem csak szemrevételezéssel, hanem a webes ügysegéden itt. Ezt bármelyik magyar állampolgár megteheti saját maga is.

3. Az alapító(k) és/vagy ügyvezető(k) eltiltás alatt állnak

Itt ketté kell választania a dolgot:

– a cégjogi szabályok miatt van valaki eltiltva.

– adóregisztrációban akadályozott, azaz a NAV-nál (ezt hivatalosan nem eltiltásnak nevezik)

A. Cégjogi szabályok miatt van valaki eltiltva.

Az, hogy eltiltás alatt áll-e valaki vagy sem, nagyon könnyen leellenőrízhető az Igazságügyi Minisztérium weboldalán. Ez nyilvános információ.

B. Adóregisztrációban akadályoztatás.

A lényege az, hogy bizonyos múltbeli adójogi okok miatt (pl. valakinek törölték az adószámát, mert komolyabb adótartozása volt, a székhelyén nem volt elérhető stb) az adóhatóság nem ad ki a cégbejegyzéskor adószámot az induló társaságnak. Ez sajnos adótitok tárgyát képezi. Ha valaki bekerül ebbe a halmazba, arról nem kap értesítést, így nagyon gyakran az alapítók nem is tudnak róla. Ráadásul nyilvánosan le sem kérdezhető, így az ügyvéd sem tudja megnézni. Megoldás az, ha cégalapítás előtt elmegyünk az NAV-hoz és rákérdezünk, illetve a könyvelővel egy nyomtatvány segítségével ezzel kapcsolatban kiállít az adóhatóság egy igazolást.

Ha valaki bármelyik miatt is el van tiltva, nem lehet vezető tisztségviselő, így ügyvezető sem. Ez alól nem lehet úgy kibújni már, hogy nem ügyvezető lesz valaki hanem, cégvezető. Ha valaki adóregisztrációban akadályozott akkor cégnek lehet még kisebbségi tulajdonosa. Pontosabban, kisebbségi szavazatjoggal rendelkező tulajdonosa, ugyanis a szavazati jogot veszik figyelembe. Így kivitelezhető az pl. hogy valakinek 40%-os szavazati joga van, 90%-a osztalékra, és a 3 milliós törzstőkéből az övé 2.9 millió forint.

Cégjogi eltiltás esetén sajnos a legtöbb esetben az illető tag sem lehet.

4. Nem kalkulálnak előre az ügyvezető után fizetendő közterhekkel

Az induló cégek egyik legnagyobb problémája, hogy már a kezdetektől fogva folyamatosan fizetni kell annak ellenére is közterheket az ügyvezető jogviszonya után, hogy nincs is  bevétel. Erre megoldás az lehet, ha valaki olyan ügyvezetőt bíz meg, aki után már 36 óra után megfizették a közterheket – mivel van valahol pl. 8 órás munkaviszonya. A másik lehetőség pedig, hogy olyan ügyvezetőt nevezünk ki, aki nappali tagozatos hallgató, vagy öregségi nyugdíjas. Az ügyvezető személyét bármikor lehet változtatni, akár egy hét után is.Ha előre megbeszélik könyvelővel, és meg tudják oldani, lehet, hogy egyetlen forint közterhet sem kell „feleslegesen” addig amíg a cég nyereségessé nem válik.

5. Nulla forint kezdőtőkével indítják papírforma szerint a céget.

Az is manapság nagyon gyakori és felkapott, hogy – mivel kft alapításakor sem kell – egyetlen forintot sem befizetni alapításkor a cég számlájára, a lehető legkisebb összeget, konkrétan 0 forintot írnak be kezdő tőkének a cégiratokba. Ez azért nem jó, mert nyilván legalább pl. egy bélyegzőt minimum lesz vásárolnia induláskor a cégnek, és már az első héten nem tud a könyvelő mit kezdeni a nulla forintos házipénztárral, hogy könyvelje le a kiadást, akkor, amikor a cégnek egyetlen forintja sincsen? Megoldás: valamekkora tőkét, ha kell minimálisat mondjuk 100 ezer forintot érdemes megadni az ügyvéd felé, hogy betegye a cég alapító okiratába, társasági szerződésébe.

Ez azért is problémás lehet, mivel a társaság tulajdonosa(i) felel a be nem tett tőke összegével a saját vagyonával a céges tartozásokért.

6. Nem a cég alapítása előtt bíznak meg könyvelőt. Nem alkalmas könyvelőt bíznak meg.

Sok probléma és bírság okozója az, hogy csak a cég bejegyzése után szólnak könyvelőnek. Ez két dolgot is felvet:  1. Hogyan tudtak így előre tervezni adóval – ez lesz a 6. pont – , fizetendő adókkal, járulékokkal, hogy ki legyen az igazgató ezek miatt (is), ha egy alkalommal sem beszélget könyvelővel?

2. A cégbejegyzéskor – sőt cégalapítás napján is (!!!) a könyvelőnek már feladatai vannak a céggel kapcsolatban pl. a NAV felé.  Ha valaki hetekkel, de sajnos sokszor hónapokkal később bíz meg csak könyvelőt, akkor hogyan tudnak ezek időben bemenni? Furcsa, de sokan, akik újonnan vállalkoznak azt hiszik, hogy akkor kell könyvelő, ha már bevétel is van… „sajnos” könyvelőt már a cég megalapítása előtt fel kell keressünk!

A LEGFONTOSABB dolog cégalapítás előtt, hogy ne csak megbízzunk könyvelőt, hanem a megfelelőt bízzuk meg. Tapasztalataink szerint – sajnos – az állandó változó, és követhetetlen jogszabályi adózási környezet miatt is a könyvelők legalább fele nem tud megfelelni a NAV elvárásainak. Nagy valószínűséggel ez csak év, évek múlva derül ki, de akkor nagyon sokba fog kerülni. Érdemes könyvelő választása előtt alaposan körülnézni, a könyvelőválasztás stratégiai kérdés egy vállalkozó életében. Elsősorban ismerős vállalkozókat, cégtulajdonos ismerőseink véleményét kérjük ki, főleg azokét, akik már „régi motorosok”. A legjobb, leghitelesebb tippeket éppen ők szokták mondani!

7. A lehető legolcsóbb könyvelőt bízzák meg.

Nem érdemes néhány tízezer forint miatt a legolcsóbb könyvelőt megbíznunk. A legelső bírság a megtakarításunk többszöröse lesz majd! Gyakori, hogy egy másik könyvelő a korábbi könyvelő több éves „munkáját” újrakönyvelheti, mivel az nem felel meg az Adóhatóság elvárásainak (sem). Gondoljuk csak át: egy rendkívül filléres könyvelőnek ugyanazért a jövedelemért mennyi céget kell „bevállalnia”? Ha feleannyiért könyvel, akkor kényszer annyit…. fele annyi ideje jut egy vállalkozásra, akkor, amikor folyamatosan képeznie is kell magát, és se így, se úgy nem tudja magát utolérni sem a gyakorlatban, se elméletben… és jön a NAV revízió az nem fog válogatni..

8. A cégalapításkor ügyvédnél rosszul töltik ki az adózással összefüggő nyilatkozatot.

Tehernek látszik, viszont nagyon fontos nem csak az ügyvéd által gondosan megszerkesztett cégiratok (társasági-alapító, aláírásminta stb) aláírása , hanem a cégbíróság által a NAV felé továbbítandó adózási nyilatkozat szakszerű kitöltése is. Ez az ügyvéd szigorúan vett cégjogi munkájától idegen és mindenképp könyvelővel kell egyeztetnie tárgyban, viszont az ügyvédnek a többi cégirattal együtt kell beadnia. Ennek kitöltését felesleges nyűgnek gondolják, pedig nagyon nem az. Itt kell például bejelölni az indulás után alkalmazandó áfát, hogy valaki alanyi áfa mentes legyen, vagy általános szabályok szerint adózzon stb. itt vannak az ingatlanokhoz kapcsolódó (adásvétel, bérbeadás) jövőben alkalmazandó áfa kategóriák, vannak olyan tételek, amelyeket 5 (!) éven belül nem is lehet megváltoztatni. Az esetek egy részében, hogy tudjunk egyáltalán dolgozni a cégünkkel, mindenképp meg kell változtatnunk a nyomtatvány alap „beállításait” ilyen például gyakori használt autókereskedelem is. A KIVA-t is ekkor lehet megadni. Feltétlelenül egyeztessen könyvelővel e tárgyban is cégalapítás előtt!

9. Nem teljesítik az egyes cégalapítás utáni kötelező adminisztratív feladatokat.

Kettőn áll a vásár: bízzon meg jó könyvelőt már cégalapítás előtt, de legyen Ön is jó partnere a könyvelőnek! Cégbejegyzés után keresse meg egyből, és beszéljék meg az induláskori feladatokat, kérdezzen rá arra, hogy mit fog tenni a könyvelő, és Önnek milyen tennivalói vannak, hogy ne maradjon el semmilyen adminisztratív kötelezettség.

10. Nem jelölik meg a cég székhelyét cégtáblával.

Bármilyen furcsának is tűnik, de ez nagyon fontos alap cégvezetői teendő. A NAV ezt gyakran szúrópróba szerűen vizsgálja. Komoly bírságra, sőt adószámtörlésre számíthat az, aki nem tesz ki cégtáblát közterületről jól látható helyre a székhely homlokzatára. Ha székhelyszolgáltatót bíz meg, ezt ilyenkor ő végzi el. Székhelyszolgáltatásunkról itt olvashat.

+ 1 Nem nyitnak cégbejegyzés után bankszámlát.

A cégbejegyzéstől számított 8 napon belül a cég részére bankszámlát kell nyitani, akkor is, ha az 0 forint tőkével alakult meg.

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

Cégalapítás 2024-től - mik a cégalapítás feltételei ? Kft alapítás nulla forint rendelkezésre bocsátásával.

A cégalapítás feltételei 2022-től alapvetően nem változnak. A honlapunkon található információk szinte teljes mértékben megegyeznek a 2023-as feltételekkel. Az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépése után 2024-ben ilyen téren nem lesz változás. A tőkeelőírások kft alapítás esetén is maradnak ugyanazok. Így 2021-től is ugyanúgy lehet alapításkor akár nulla forint, tehát egyetlen forint befizetése nélkül is kft-t alapítani, azonban erre vigyázni kell, hisz az alapítók ilyenkor felelnek a be nem fizetett tőke erejéig vagyonukkal, és osztalékkifizetésre sem számíthatnak – nem vehetnek fel a törzstőke rendelkezésre bocsátásig osztalékot. A törzstőke rendelkezésre nem bocsátása esetén továbbá nem értékesíthetőek az üzletrészek. 

Milyen társasági formát válasszon cégalapításkor - tekintettel az adótörvényekre - bt alapítás vagy kft alapítás?

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy melyik társasági formának milyen előnye, milyen hátránya van. Egyértelmű, általános válasz nincs a fenti kérdésre, mindig a választ, a feltett kérdés paraméterei, a különböző körülmények határozzák meg. Figyelembe vettük az előnyöknél és hátrányoknál a 2012. októberben elfogadott kisadózó vállalkozók tételes adóját is, mely jelentős engedményt jelent az adófizetésben, az ezt választó betéti társasági tagoknak.

A betéti társaság – bt – alapítása 2024-ben:

Előnye:

nem kell számottevő induló tőke, elég összesen tagonként ezer, azaz összesen kettőezer forint

Hátránya:

korlátlan felelősség a beltagnál – tehát személyes vagyonával felel a céges tartozásokét, a cégből történő kilépés után is.

– nem alapítható egy taggal

– sajnos már a kedvezményes adózású KATA az estek túlnyomzó többségében nem működik.

A bt alapítások száma 2023-ra nagyon minimálisra csökkent.

Korlátolt felelősségű társaság – kft – alapítása 2024-ben:

Előnye:

– a tag(ok) korlátolt felelőssége, azaz alaphelyzetben nem felelnek magánvagyonnal a céges tartozásokért

egyetlen tag is alapíthatja

– az üzleti szféra jobban elfogadja, mint a betéti társaságot

 Hátránya:

–  nem választható a 2013-ban bevezetésre került un. KATA adó, ebből kifolyólag sok esetben többször annyi a fizetendő adó, mint pl. egy betéti társaságnál

– így vagy úgy, de kötelező befizetni összesen legalább 3 millió forintnyi tőkét – igaz el lehet tolni akár 2 évre is a befizetését

Mik a cégalapítás feltételei általánosságban 2024-ben?

 ne legyen „eltiltva” (tag(ok) és ügyvezető)

A cégalapítás, illetve a cégmódosítás elsődleges feltétele az, hogy a cégalapításban tagként, vagy vezető tisztségviselőként részt vevő, valamint részt venni kívánó  személyek ne álljanak eltiltás vagy összeférhetetlenség hatálya alatt. A cégbíróságon eltiltás alatt található személyek adatbázisában itt kereshet. Eltiltás hatálya alatt áll továbbá például, akit bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztés büntetésre ítéltek a jogkövetkezmények alóli mentesítésig. Az is, aki cégét kényszertörléssel szüntették meg, például azért, mert a társaság bejelentett székhelyén nem volt elérhető. Jelentős, legalább 5 millió Ft összegű adótartozás felhalmozása és annak behajthatatlansága ugyancsak eltiltási ok. Az összeférhetetlenség pedig azt jelenti, hogy bizonyos foglalkozást űző, vagy tisztséget betöltő személyek nem lehet cégben tagok, vagy vezető tisztségviselők, például bírák, köztisztviselők. A fentebb említett cégbírósági adatbázison túl kérhet a NAV-tól igazolást arról, hogy tud „céget alapítani” – azaz nem áll adóregisztrációban fent akadály. Az igazolást a könyvelőn keresztül a 24TADRI nyomtatványon keresztül teheti meg.  Ha ezek rendben vannak, és nem volt büntetve akkor szinte biztosan tud céget alapítani.

 

– személyes okmányok

Ha a céget alapító, vagy módosító személyek és vezető tisztségviselők legjobb tudomásuk szerint nem állnak eltiltás vagy összeférhetetlenség hatálya alatt, valamennyiüknek meg kell jelenniük ügyvéd előtt, és be kell mutatniuk részére az érvényes személyi igazolványukat, lakcímkártyájukat és az adóazonosító jelüket tartalmazó plasztikkártyájukat. A személyi igazolványt az ugyancsak érvényes fényképes vezetői engedély és az  útlevél pótolhatja. Az eljáró ügyvéd(ek)  a jogügyletek biztonsága érdekében elektronikus  úton köteles meggyőződni a bemutatott okmányok érvényességéről, és ha valamely okmány érvénytelensége derül ki, a létesítő, illetőleg módosító, valamint az egyidejűleg kiállított egyéb okiratokat nem ellenjegyzi. Megjegyezzük, hogy ilyen esetekben sokszor csak az okmányirodákban rendszerint néhány kattintással elhárítható orvosolható problémákról, hibákról van szó.

 

– jogszerű székhely 

Egy cégnek feltétlenül rendelkeznie kell székhellyel, melynek jogszerű használatáról szóló ügyvezetői nyilatkozatot az eljáró ügyvédnek be kell csatolnia a cégbírósághoz. Az ügyvéd előtt a székhelyhasználat jogszerűségét viszont igazolni kell, vagyis be kell mutatni részére az ingatlan tulajdonosa és amennyiben van, haszonélvezője által tanúk előtt aláírt székhelyhasználati hozzájáruló nyilatkozatot. Az eljáró ügyvéd a székhelyhasználat jogszerűségének ellenőrzése érdekében minden esetben lekéri az ún. TAKARNET-rendszerről az ingatlan tulajdoni lapját. Az itt leírtak természetesen nemcsak a székhelyre, hanem a telephelyre, fióktelepre és a központi ügyintézés helyére is vonatkoznak. Amennyiben nem rendelkezik székhellyel valamiért, igénybe veheti kedvező árú székhelyszolgáltatásunkat is.

 

Mennyi a cég legkisebb jegyzett tőkéje, mennyit kell a tagoknak felmutatni 2024-ben?

A jegyzett tőke, vagy másként a törzstőke a cég induláskori névleges összvagyona.

Közkereseti, illetőleg betéti társaság esetében gyakorlatilag nincs minimum, azonban személyenként legalább 1.000 Ft biztosítását elvárják a cégbíróságok.

Korlátolt felelősségű társaság esetében a minimális jegyzett tőke 3.000.000 forint. amit készpénzben, de részben vagy akár teljes egészében apportban is rendelkezésre lehet bocsátani cégalapítás alkalmával. A kft tagok személyenkénti minimális törzsbetétje 100.000 forint, ennél kevesebb nem lehet. Az új szabályozás értelmében az egyes tagok törzsbetétének nem kell 10.000 Ft-tal oszthatónak lenni, azonban például a szavazatszámok meghatározásánál ez mégiscsak hasznos.   A 3.000.000 forintot nem kell bemutatni cégalapításkor, mellyel kapcsolatos lehetőségeket részletesen kifejtettük a 2014. március 15-től csakis 3 millió forint befizetésével tudok kft-t alapítani? című kérdésre adott válaszunkban.

Ehhez még annyit tennénk hozzá, hogy az ott írt korlátozásokra tekintettel az a kívánatos, hogy ha erre lehetőség van a teljes törzstőke rendelkezésre bocsátása történjék meg.

 

 

Mennyi a cégalapítás összköltsége 2024-ben, mikor kell azt fizetni, mennyi idő alatt van meg a cégem?

Cégalapítás költsége 2024-ben – amit fizetnie kell:

 – ügyvédi munkadíj,  ez változó lehet, az ügyvédjével történő szabad megállapodás tárgya.

 – cégeljárási illeték, melynek összege – egyszerűsített cégeljárás esetén – a választott cég formájának függvénye. Per pillanat a cégalapításnak kft alapítás vagy bt alapítás esetén nincs illetéke. Zrt alapítás esetén pedig 50.000 Ft.

közzétételi költségtérítés, melyet egyszerűsített eljárásban nem kell fizetni, tehát összege: 0 forint.

 

Cégalapítás menete 2024-ben

A bejelentkezés az első találkozáskor konzultáció szokott történni. Vannak ügyvédek, ahol első alkalommal már meg is szerkesztik az iratokat és meg tud történni az aláírás is. Ez nagyjából esettől függően kb. egy órát vesz igénybe (feltéve, hogy e-mailben előre leadták a cégalapításhoz az adatokat). Az aláírt, és ellenjegyzett iratokat általában meg szokták kapni azonnal. Vannak ügyvédi irodák, ahol az iratokat akkor adják át, amikor a cégbírósági bejegyzés már megtörtént 2012. január elsején bevezetett adóregisztrációs eljárás miatt a bejegyzés meghosszabbodott. Ma már csak álmodhatunk arról, hogy néhány órán belül bejegyzik aláírástól számítva a céget. 2012. március után a NAV folyamatosan finomítja, optimalizálja belső struktúráit, így a legtöbb esetben , – a kezdeti bevezetéshez képest – gyorsabban megadják a cégnek az adószámot, mely a cégbírósági – cégalapítás utáni – bejegyző aktus feltétele. A bejegyzésre váró cégek kb 90%-át a beadástól számított 2-3 munkanapon belül bejegyzik. A bejegyzésről telefonon illetve e-mailben történő értesítést kap az ügyvédi irodától.

A cégnév választásának szempontjai.

Megkülönböztetjük az ún. teljes és a rövid cégnevet. A teljes cégnév áll az ún. vezérszóból, pl. Vérhalom Estate, állhat a társaság alapvető tevékenységét meghatározó ún. profiból, pl. Kereskedelmi és Szolgáltató, amely egyébként opcionális, vagyis nem kötelező, és a társaság cégformájának teljes nevéből, pl. Korlátolt Felelősségű Társaság. A rövid cégnév pedig a vezérszóból, amely teljes mértékben meg kell, hogy egyezzen a teljes cégnévben használttal, és a cégforma rövidített elnevezéséből, pl. kft. áll.

A cégbírósági gyakorlat az ún. vezérszó esetében megköveteli minden más cégtől a markáns, legalább 3 karakter eltérést, természetesen az is fontos, hogy kiejtésében se legyen összetéveszthető. Nem fogadják el az ún. számtoldatot, akár sorszámról, akár évszámról van szó. A tilalom úgysem játszható ki, ha az adott szám kiírása betűvel történik. Település nevének cégnévben történő felhasználása az adott település önkormányzati képviselőtestületének hozzájárulásával történhet, melyről a polgármester jogosult nyilatkozni. Az állami és nemzeti kifejezések a cégnévben kizárólag az állam tulajdonosi részesedése esetén használható.

A kiválasztott cégnév megfelelő volta a honlapunkról ellenőrizhető, azt tanácsoljuk azonban, hogy ne a teljes cé gnevet írják be, hanem annak csupán a kezdetét, legalább 4 betűt mindenképpen be kell írni, hogy a hasonló cégnevek is feltalálásra kerüljenek.

Végezetül utalunk arra, hogy rövid cégnév nincs – nem az előbbi értelemben – a kivánatos az, ha a cégnév legalább 2, egyenként minimum 5 betűs szóból áll.

A cégnév kiválasztásában segítségére lehet a weboldalunk aljáról (footer) elérhető cégnév generátor.

Kell-e, illetőleg lehetséges-e cégalapítás előtt bankszámlát nyitni?

Cégalapítás előtt nem kötelező bankszámlát nyitni, erre a legritkább esetben kerül sor. A cégalapításkor a társaság tagjai nyilatkoznak arról, hogy befizetik-e a társaság házipénztárába a társaság törzstőkéjét, illetőleg annak meghatározott részét, vagy ennek befizetése meghatározott időben történik. A cégbejegyzést követő 8 napon belül viszont meg kell nyitni a társaság bankszámláját, ahol el kell helyezni a törzstőke azon részét, személyenként vagyis törzsbetétenként, melynek házipénztárba befizetése alapításkor megtörtént. A bankszámla megnyitásáról a bank közvetlenül értesíti a cégbíróságot, ezzel kapcsolatban a társaság tagjának, illetve tisztségviselőjének nincs teendője. Elvileg van arra lehetőség, hogy a társaság már az alapításkor, a cégbejegyzést megelőzően banknál ún. törzstőke-számlát nyisson, és a törzstőkét arra fizesse be.  Erre azonban több ezer esetből ha 1 példa akad.

Kell-e a banki ügyletekhez, aláíráshoz valakinek cégjegyzési, ügyvezetői jogosítványt adnunk?

Nem kell. A bank előtt adott aláírási jognak nincs köze a cégjogi értelemben vett képviseleti, cégjegyzési jogosultságnak, attól eltér, nem feltétele annak. Így ha azt szeretnénk, hogy egy nem ügyvezető tag, vagy munkavállaló, vagy külsős személy aláírjon és a bankban jogügyleteket végezhessen, elég beséltálni a bankba, és mindezekre előttük megadni a felhatalmazást. Sok olyan elrontott cégről hallottunk, ahol valaki csak azért kapott ügyvezetői posztot, hogy a bankban tudjon utalni, erre azomban abszolút semmi szükség sincsen!

Cégalapítás törzstőke befizetése nélkül? Lehetséges!

A cégalapítás sok kisebb és nagyobb dologban ment át változáson az elmúlt években. Sok szabály szigorodott, de szerencsére vannak olyan lehetőségek, amelyek könnyebbé teszik a szigorú szabályokhoz való alkalmazkodást.

Mint tudjuk, most már egy Kft alapítása minimum 3.000.000,- Ft-ot igényel, függetlenül attól, hogy egyszemélyes vagy több személyes társaságról beszélünk. Sokak számára ez az összeg nem nélkülözhető és nem előteremthető a cégalapítás pillanatában. Emiatt, egy kis engedményként, a gazdasági társaságoknak nem kell befizetni rögtön, a cégalapítás pillanatában a törzstőkét.

Így tulajdonképpen, ha szeretnénk, akkor a papírok aláírását követő évben vagy, akár években (az maximum 2 év lehet) elég befizetni a teljes törzstőkét. Az illeték és közzétételi díjon kívül, nem kell mást befizetni, így nem verjük magunkat hatalmas költségekbe. Manapság nagyon kevés olyan cégalapító van, aki teljes egészében befizeti a kezdő 3 millió forintos törzstőkét, így ez a lehetőség nagyon népszerű, és sokan élnek ezzel a kedvező lehetőséggel.

TÁRCSÁZOM