Amennyiben nincs ügyvédje, tudunk segíteni !

CÉGMÓDOSÍTÁS INFORMÁCIÓK 2024

– alapszabály, hogy a cég társasági szerződésében, alapító okiratában bekövetkező változásokat, cégmódosítást 30 napon belül be kell jelentenie a Cégbíróságnak jogi képviselőjén keresztül.

Fontos, hogy körültekintően járjon/járjanak el a cégmódosítás során. Az ügyvéddel, jogásszal érdemes alaposan átbeszélni a változásokat, és minden létező, felmerülő, aktuális módosítást egyszerre végeztessenek el, hisz ha több dolgot módosítanak, – nálunk legalábbis – annak nincs többletköltsége. Ne kelljen már néhány hét, hónap múlva olyan módosítandó jog, tény miatt ügyvédhez mennie, amit az előző módosítás idején is átvezethettek volna – pluszköltség nélkül. Ha tudja, hogy néhány héten belül felvesz pl. új telephelyet is, várja meg, és egyszerre módosíttasson. Kímélje a pénztárcáját, idejét! 

– tevékenységi kör módosítása 2012-től már nem oldható meg cégeljárásban! Ez átkerült a NAV-hoz! A tevékenységi körök változásával, módosításával kapcsolatos cikkünk.

– bankszámlaszám, KSH szám (statisztikai számjel), adószám változását az adott lajstromszámot vezető szervezet automatikusan elektronikusan megküldi a Cégbíróságnak, tehát ez a cég részéről nem igényel külön bejelentést, cégmódosítást.

Mindenkinek van egy határozott elképzelése arról, hogy mit akar módosítani a cégén. Ha már módosítunk, akkor érdemes – mivel több tételmódosítás általában nem kerül többe – belevenni olyan módosítandó dolgokat, amelyek később jól jöhetnek a cégműködtetés során.

Mit érdemes még belevenni a társasági szerződésbe?

– Nem árt rögzíteni azt, hogy az ügyvezető e tisztségét megbízási vagy munkaviszonyban látja- e el. Amennyiben Kft tag látja el a tagi jogviszony egyenlő a megbízási jogviszonnyal. Ennek mindenképpen hatása van a fizetendő járulékokra, illetőleg a társaság adózására, ezért mindenképpen érdemes, sőt tanácsos könyvelővel megkonzultálni a kérdést. Megjegyezzük, hogy az új 2013. évi V. törvénnyel megállapított Ptk-nak megfelelő iratmintában mindenképpen nyilatkozni kell arról, hogy az ügyvezetői tisztség ellátása megbízási vagy munkaviszonyban történik-e, véleményünk szerint ennek felvétele az iratmintától eltérés esetén sem árt.

– Érdemes az osztalékelőleg felvételének lehetőségét is felvenni a társasági szerződésbe, amely azt jelenti, hogy a társaság tagjai év közben is kivehetik a társaságból a nyereséget, feltéve, hogy ezzel a társaság fizetőképességét nem veszélyeztetik. Ezt megfelelő mérleg becsatolásával igazolni kell. Az osztalékelőleg fizetéséről az ügyvezető is határozhat, melynek lehetőségét az előzőekben hivatkozott iratminta szintén tartalmazza. Amennyiben a társasági szerződés nem tartalmazza az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét, úgy arra nincsen mód.

– Szintén érdemes megfontolni a pótbefizetés lehetőségét. Ezt már a korábbi – a Ptk. hatálybalépése előtti – iratminta is tartalmazta a 8. pontban, a Ptk-nak megfelelő iratminta pedig a 7. pontban.  Ennek alapján a tagok nem tagi kölcsönként, hanem a cég veszteséges működésekor, pótbefizetés gyanánt fedezhetik a veszteségeket, melyet a vállalkozásnak vissza kell fizetnie. Az Adóhatóság a tagi kölcsönt nem igazán kedveli, ezt tudja helyettesíteni a pótbefizetés. Érdemes tehát felvenni ezt az opciót is cégmódosítás esetén. Ennek pontos összegéről, módjáról, egyéb kondicióiról szintén érdemes könyvelő véleményét kikérni.

– A Ptk. 3:115.§ rendelkezik arról, hogy a vezető tisztségviselő nem szerezhet társasági részesedést, illetve nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanazt jelölte meg, mint ahol vezető tisztségviselő. Ezenkívül e § szerint a vezető tisztségviselő nem köthet a saját nevében vagy javára – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – a gazdasági társaság fő tevékenységébe tartozó jogügyleteket. E tilalom a Ptk. 3:4.§ értelmében feloldható.

 

Cégmódosítás menete 2024-ben

  1. időpont-egyeztetés telefonon (esetleg személyesen)
  2. a legutóbbi módosítással egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés, aláírásminta eljuttatása az ugyfel@grossoffice.hu címre (szkennelve email, fax, személyesen). Amennyiben a társasági szerződést, vagy a legutóbbi módosítást mi csináltuk ez nem szükséges.
  3. e-mail-ben leírni, hogy milyen adatok változnak, mi a cégmódosítás tárgya
  4. személyes találkozó, szaktanácsadás, iratok áttanulmányozása, aláírás

Minden tagnak (a társaságból kilépő és a társaságba belépő tagoknak is), valamint a vezető tisztségviselőknek  meg kell jelennie és hoznia kell az alábbi okmányokat:

  • személyi igazolványt
  • lakcímkártyát
  • adókáryát

Az új tagok és vezető tisztségviselők okmányai, valamint a régieké akkor, ha az okmányaik változtak elektronikus úton ellenőrzésre kerülnek.

 

Cégmódosítás bejegyzési határideje 2024-ben

A cégmódosítás bejegyzési határideje 15 nap a legtöbb esetben. Amennyiben a szerződésmódosítás cégbírósági illetékességváltozást is eredményező székhelymódosítást is tartalmaz, ez 2 x 15 nap + 1-2 nap az áttétel. Amennyiben illetékességi területet is vált a cég, mert székhelyváltozás van, az esetben 15+15 nap elvileg, gyakorlatilag 6+1 nap volt. Illetékességváltozás akkor van, amikor a cég megyét vált, vagy Budapestről Pest megyébe vagy vissza költözik.

FONTOS! A velünk együttműködő ügyvédi irodák egyike sem vállal olyan ügyleteket, cégmódosítást, főleg cégátruházásokat, amelyeknek célja a cég fantomizálása, székhelyszolgáltatást pedig minden olyan esetben visszautasítjuk, amikor a cég leendő székhelyét „cégtemető”-nek szeretné valaki használni.

Fenntartjuk a jogot arra, hogy bizonyos esetekben indoklás nélkül elutasítsuk a megrendelt szolgáltatást. Az utóbbi időben megszaporodtak az olyan visszaéléses jogügyletek, ahol külföldi állampolgárok bevonásával próbálnak eszközölni cégmódosítást.  Természetesen, ha ezen cégvásárlások valós üzleti céllal történnek, a cégátruházásnak akadálya nincs.

Cégmódosítás bejelentésének, késedelmes bejelentésének szankciói. A szabály szerint a bejelentési kötelezettség 30 napos. Amennyiben a cég ennek késedelmesen tesz eleget, a Cégbíróság 50-900.000 forint pénzbírságot szabhat ki (Ctv. 34.§. 2. bek). Ez mellett lehetnek büntetőjogi vonatkozásai is a cégmódosítás bejelentésének elmaradásának. A Büntető Törvényköny 299. §-a foglalkozik ezzel a tényállással, a következő címszóval nevesíti „Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása„. A törvény két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni ezt az alakzatot.

 

Cégmódosítás költségei 2024-ben

A teljes fizetendő összeg az alábbi tételekből adódik össze:

  1. ügyvédi munkadíj
  2. illeték
  3. közzététel
  4. JÜB azonosítási díj
  5. tulajdoni lap díja

1. Ügyvédi munkadíj. A társasági szerződés/alapító okirat módosításának munkadíja az ügyvéddel történő szabad egállpods tárgya.

2. Illeték: általában 15.000 Ft. Egyes ritkább esetekben ez az összeg magasabb, ezt lentebb tárgyaljuk.

3. Közzétételi díj: 3.000 Ft

4. JÜB azonosítási díj: már nincsen.

5. Tulajdoni lap díja: 3.000 Ft +áfa / ingatlan.  A takarnet rendszeren keresztül az ügyvédek csak hiteles tulajdoni lapot kérdezhetnek már le.

Kivételek! Ritka cégmódosítási esetekben, az eljárás illetéke magasabb összeg. Ide sorolható az átalakulás, ami jelenthet társasági cégforma változást, tehát Bt-től Kft-be történő átalakulás, netán Zrt-be, vagy ugyanezen vissza. Átalakukás jelenthet kiválást, egyesülést, szétválást. Átalakulás esetén az illeték összege 50.000 Ft. Jegyzett tőke változása esetén pedig 40.000 forint, a jegyzett tőke változásának mértékétől függetlenül. Azon üzletrészátruházás(ok) esetén, ahol az üzletrészt megszerző minősített befolyást szerez (75 %) az illeték mértéke drasztikusan magasabb, 50.000 forint. Ugyancsak ritka cégmódosítási esetekben a cégnek közvetlenül kell közzétennie a változást. Ilyenek: átalakulás, illetve jegyzett tőke leszállítása. Ezeket kétszer kell megjelentetni, egy megjelenés közzétételi díja 15.000 forintba kerül.

Cégmódosítás tárgya 2024-ben

részletesebb információ miatt keresse ügyvédjét!

Tagok változása (esetleg arányváltozás), cégértékesítés, üzletrészátruházás - cégmódosítás 2023

Fontos kitétel, hogy az üzletrészátruházási szerződést írásba kell foglalni. Önmagában az üzletrész-átruházási szerződést a cégbírósághoz nem kell benyújtani, azonban a szerződésben több olyan körülményt lehet rögzíteni, melyről a cégbíróság tájékoztatása kötelező. (pl. a belépő tag nyilatkozata a létesítő okirat tartalmának elfogadásáról, az elővásárlási jogról történő lemondás, a társaság hozzájárulása az átruházáshoz)

Fehívjuk a figyelmet arra, hogy cégértékesítés esetén sokan abban a hitben vannak, hogy ha értékesítik a cégüket, akkor megszabadulnak végleg minden társasági kötelezettségtől. Betéti társaság (bt), közkereseti társaság (kkt) esetén a kilépéstől számított 5 évig ugyanúgy felelnek a társasági tartozásokért, mintha bent maradtak volna a cégben. Ez egységes, minden kilépő tagra érvényes generális szabály. Természetesen ez azokra a kötelezettségekre igaz, melyek akkor keletkeztek, amikor a tagsági jogviszony élt. Ez betéti társaság beltagjára, (kültagjára nem), és a közkereseti társaság valamennyi tagjára igaz. Sok helyen olvasni az interneten olyan cégekről, melyek un. „cégátvétel” során vállalják azt, hogy a céget „törvényes úton” leveszik a tag nevéről, és ezzel szabadul mindenféle kötelezettségtől. Ez ezen társasági formák esetén cégjogi, polgárjogi értelemben absuolút nem igaz. Felmerül ez mellett büntetőjogi felellőség is. Évente sok ezer esetben emelnek vádat ilyen ügyekben, többnyire közokirathamisítás vádpontban.

Tagi felelősség KFT esetében: bizonyos csalárd, jogellenes helyzetekben a magyar jogi szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a korlátolt felelősségű társaság tagjai, volt tagja korlátlanul legyen felelősségre vonható a társasági tartozásokért. Magyarán nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt. Ez relatív felelősség, később a bíróság állapíthat meg ilyet. Cégátruházás, „cégátvétel” esetén érdemes figyelemmel lenni arra, hogy azokban az esetekben amikor az eladott cég adószámát törlik, a volt tag fennakad az adóregisztrációs eljárásban, és nem tud 5 évig (!) céget alapítani.

75 % feletti részesedésszerzés esetén a cégeljárás illetéke nem 15.000 forint, hanem 50.000 forint! Ez alól kivételt jelent, ha valaki 100 %-ot szerez, azaz egyszemélyes az output társaság.

A társasági üzletrész értékesítés esetén figyelemmel kell lenni a már egyszerűsített eljárásban használt iratminta esetén is a különböző átruházási korlátozásokra.

Ügyvezető változás 2024-ben

Leggyakrabbam ilyen cégmódosítás, ha változik az ügyvezető személye, illetve az ügyvezető megbízása lejár. 2006. júliusáig alakult cégek esetében maximum 5 évre lehetett megválasztani ügyvezetésre személyt. Az ő megbízatásuk már lejárt. Ezt gyakran nem a cég tagjai veszik észre, hanem kívülálló személyek pl. bankban. Ilyen esetben a cég vezető tisztségviselő nélkül marad, a lejárt mandátumú ügyvezető jognyilatkozatokat érvényesen nem tehet. Ilyen helyzetben újból meg kell bízni a vezető tisztségviselőt, és ezt cégmódosítás keretében át kell vezetni a társasági szerződésen, cégjegyzéken. Már jó pár éve lehetőség van arra, hogy az ügyvezetői megbizatás határozatlan időre szóljon, ne csak öt évre.

Lehetőség van arra, hogy megváltozzon a cégjegyzés módja. Ilyen eset, amikor együttes a cégjegyzés, azaz a társaság tagjai elhatározzák, hogy a két ügyvezető csakis együttesen képviselhesse a céget, ezesetben a külön tett jognyilatkozat – önmagában – érvénytelen. Megjegyezzük, hogy az együttes cégjegyzés ritka, mint a fehér holló.

Minden ügyvezetőt érintő változás esetében, új ügyvezető kerül megbízásra, vagy akár változik az ügyvezető neve, lakcíme, vagy például változik a társaság székhelye, lehetőség van aláírásminta kiállítására, melyet a velünk együtt dolgozó ügyvédek természetesen minden alkalommal meg is tesznek, tetszőleges példányban.

Kérdésként és ehhez kapcsolódóan problémaként szokott felmerülni az, hogy mi van akkor, ha valaki elvállalja az ügyvezetői teendőket, csak a cégmódosítás cégbírósági átvezetése késik, akár hónapokat. (ez különösen aktuális 2013-ban.) Nos ilyen esetben az új ügyvezető által a cég képviseletében tett jognyilatkozatok érvényesek, sajnos sok döntéshozó (pl. bankok) csak akkor fogadnak el egy képviselőt, ha a cégmódosítást a cégjegyzéken már átvezették, tehát van a képviseleti jogáról végzés. Ez megoldhatatlannak tűnő probléma hisz a régi ügyveztő már lemondott, az új regnál, csal nem ismeri el a harmadik fél a cégbírósági bejegyzés hiányában. Patthelyzet! A joga él, csak senki sem ismeri el. (sok cég, döntéshozó ha az új ügyvezető igazolja aztm, hogy a cégmódosítás be lett adva a cégbírósághoz, akkor elfogadja a képviselet jogosultságot) BH1996. 19.

Székhely, telephely, fióktelep változás, új felvétele 2024-ben

Cége székhelyének változása esetén köteles azt a jogi képviselője útján bejelenteni a cégbírósághoz 30 napon belül. Az ellenjegyző ügyvéd minden esetben kéri Öntől azt, hogy igazolja a székhelyhasználat jogszerűségét, amikor a cégmódosítás megtörténik. A velünk együttműködő ügyvédek mindig lekérik a friss tulajdoni lapját a székhelyének, hiteles elektronikus változatban. Ez mellett azonban, okirattal, legalább teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni kell azt, hogy a székhelyhasználatra a cég jogosult. Ilyen okirat lehet: bérleti szerződés, lehet tisztán csak székhelynyilatkozat stb. Fontos, hogy egy okirat akkor teljes bizonyító erejű, ha azt azonosítható tanúk is ellátják kézjegyükkel, akik jelen voltak akkor amikor az okiratot a több fél aláírta. Ha az ingatlan haszonélvezettel terhelt, akkor kell a haszonélvező hozzájárulása is a bejegyzéshez. A hozzájárulást a többségi tulajdonosnak, haszonélvezőnek kell megadnia, tehát nem elég az, ha egy 50 %-os tulajdoni hányaddal rendelkező fél ad ilyet. Ezt az eljárást nem csak székhely, hanem telephely, fióktelep bejegyeztetése, változásbejegyzése során követni kell, tehát minden olyan cégmódosítás esetén, ahol változik valamely telephely, vagy fióktelep. Természetben megosztott ingatlan esetén elegendő a székhelyként (telephelyként, fióktelepként)  használt ingatlanrész tulajdonosától, haszonélvezőjétől hozzájárulást kérni.

Minden esetben előírás, hogy a székhelyet, telephelyet stb. pontosan kell megjelölni, tehát ha társasházról van szó, emelettel, ajtószámmal ellátva. A székhelyen cégtábla elhelyezése kötelező.

Ha cégének székhelye egyik megyéből a másikba kerül, vagy pl. Budapestről Pest Megyébe, akkor két cégbíróság határoz a döntésről. Az első csak az áttételről dönt, a befogadó cégbíróság pedig érdemben a változás-változásokról. Ilyen esetben korábban fellebbezési lehetőség volt, melyről ugyan az eljáró ügyvéd ügyfelei képviseletében lemondhatott, azonban az ügyintézési folyamatot jelentősen megnehezítette. Szerencsére e lehetőséget megszűntették, amely jelentősen felgyorsította a folyamatot. 2017-től változás, hogy meggyorsult azon székhelyváltások ügyintézési gyakorlati ideje, ahol cégbírósági illetékességváltás volt. Pl. a cég Szegedről Budapestre helyezte a székhelyét. Ilyen esetekben a székhely szerinti cégbíróság határoz a változásbejegyzésről, és 1-2 napon belül pedig automata végzés formájában közli az új székhely szerint illetékes bíróság az új cégjegyzékszámot. Az új szisztéma feleannyira rövidítette az eljárási időt. 

Fióktelep lehet akár külföldön is, ekkor országazonosítót is meg kell adni. Általában idegen államokban, helyben a helyi cégbíróságon is be kell jelentenie az ügyfélnek az ottani kinti fióktelep létesítését.

A telephely, fióktelep felvétele minden esetben cégbírósági eljárást követel meg, azaz a cégbíróságra köteles azt a cég ügyvezetője bejelenteni 30 napon belül. Az adóhatósághoz, az egy ablakos ügyintézés miatt, bár nem kell bejelenteni.

Kérdésként szokott felmerülni, hogy a társaság ilyenkor a régi székhelyét vagy az új székhelyét használhatja a cégbíróság változásbejegyző végzéséig? Okleveles adószakértő szerint mindkettő használható.

Kérdésként szokott az is elhangzani, hogy lehet-e későbbi hatályosulással elhatározni pl. a székhelyváltozást. Igen lehet, de maximum 30 nappal korábban.

Cégnév változás 2024-ben

Cégnév változás esetén ugyanazoknak a szabályoknak kell megfelelnie az új cégnévnek, mintha egy teljesen új cég alapításánál a megfelelő cégnév kiválasztásáról lenne szó. Ez tehát a bírói gyakorlat szerint azt jelenti, hogy a kiválasztott cégnévnek 3-4 karakterrel el kell térnie egy már létező cégnévtől. A számok, különleges írásjelek, kis- és nagybetű különbségek nem számítanak eltérésnek. Fontos még, hogy ez a kritérium a vezérszóra vonatkozik, melynek a hosszú és rövid cégnévben is azonosnak kell lenni (pl. Okos megoldások Kft., Okos megoldások Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság).

Tehát cégnév változtatás esetén érdemes jól átgondolni, hogy mi legyen az új név, hiszen ha van már hasonló, a cégbíróság el fogja utasítani a kérelmet és hiánypótlás keretében felhívja a társaságot hogy, találjon ki egy új cégnevet. Cégnév változtatás esetében az illeték 15.000 Ft, míg a közzétételi díj 3.000 Ft. 

 

Egyéb adatváltozás is cégmódosítás: lakcímváltozás stb. 2024-ben

Amennyiben megváltozik a tagok vagy ügyvezető lakcíme azt 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróság felé. Tehát mindenképpen cégmódosítást igényel a lakcímváltozás. Ez esetben mindenképpen az új lakcímkártya alapján tud az ügyvéd eljárni, mely esetében az állandó lakcímhez kell igazodni. Amennyiben azért változik meg a lakcíme, mert az utcát hivatalból átnevezték, úgy illeték és közzétételi díjmentesen van lehetőség cégmódosításra, viszont mindenképpen be kell mutatni az eljáró ügyvéd részére az önkormányzat által kiállított hivatalos igazolást az utca átnevezéséről.

Amennyiben a cég alanyainak nevében (pl. házasság folytán kiegészül a név) történik változás azt is jelezni kell a cégbíróság felé, tehát cégmódosítást igényel.

Időközben a társaság e-mail elérhetősége is változhat, ezt is mindenképpen jelezni kell a cégbíróság felé, hiszen hivatalos iratok is érkezhetnek a cégjegyzékben feltüntetett e-mail címre. Újabban arra is van lehetőség, hogy a társaság a hivatalos, az ún. elektronikus kézbesítési címe, egy másik e-mail címet is megadjon. E lehetőséggel igen kevesen élnek.

 

Jogviszonyok változása, új jogi kikötések pl. osztalékelőleg lehetősége

Ezek a társaság életére erősen kiható változások. Elsősorban a tagok egymás közötti jogait, kötelezettségeit, relációját érintő változások. Jellemzően a társasági szerződésben, alapító okiratban jelenik meg a változás szembetűnően, a cégjegyzékben ez nem látható, ugyanis a cégjegyzék jogi kikötéseket, a társaságra jellemzően belső jogi „szabályokat” nem nagyon tartalmaz. Így a cégbírósához legitimáció miatt be kell jelenteni a cégmódosítást, társasági szerződés módosítást, de ott az „alapító okirat kelte” kivételével nem fogunk látni változást. A beküldött társasági szerződés lesz a hatályos a bejegyzés után. Sokan meglepődnek, amikor a végzésen csak egy dátumváltozás szerepel.

Jegyzett tőke változása, azaz jegyzett tőke emelése, jegyzett tőke csökkentése

A jegyzett tőke (kft esetén törzstőke) változását, a több saját tőke elem változásával ellentétben kötelező bejelenteni a cégbíróságnak. Minden jegyzett tőke változás egyben társasági szerződés módosítását is jelenti.

Jegyzett tőke emeléséről az általános szabályokkal ellentétben elég egyszerű szótöbbséggel dönteni. A jegyzett tőke nyilván akkor emelhető fel, ha a cég részére korábban mindenki beszolgáltatta a törzsbetétjét. Jegyzett tőkét lehet emelni apport vagy készpénz hozzájárulás szolgáltatásával, vagy a törzstőkén felüli vagyon terhére lehet. Előbbi esetben a társaság a cégmódosítás révén új vagyoni elemekhez jut, utóbbi esetben pedig csak számviteli átcsoportosításról beszélünk. A jegyzett tőkét lehet emelni a meglévő tagok révén, és lehet új tagokkal. Az új tagoknak okiratban kell nyilakozniuk, hogy magukra nézve a társaság szereplő kitételeket kötelezőnek ismerik el. A meglévő tagoknak elsőbbségük van. Mindenki a meglévő törzsbetéteinek arányában jogosult részt venni az emelésben – kivéve, ha a társasági szerződés vagy a taggyűlés másként nem rendelkezik. Ügyelni kell arra, hogy a jegyzett tőke emelése után keletkezett törzsbetétek oszthatóak legyenek 10.000-el maradék nélkül. A jegyzett tőke változásának átvezetése magasabb illetékkel jár, mégpedig 40.000 forintba kerül. Itt „hagyományos” közzétételi díjat, 15.000 forintot kell fizetni, ellentétben a jegyzett tőke leszállításával.

Jegyzett tőke leszállítása, jegyzett tőke csökkentése: történhet jogszabály által kikényszerítve, illetve teljesen önkéntes elhatározással, persze előbbi vége is az „önkéntes” elhatározás. A diktált jegyzett tőke leszállítást az ok bekövetkeztétől számított 30 napon belül kell megtenni. A jegyzett tőke leszállítását kétszer közzé kell tenni közvetlenül a cég ügyvezetőjének a Cégközlönyben. A közzétételben a hitelezők figyelmét hívják fel, akik biztosítékot kérhetnek. Ezt akkor is meg kell tenni, ha nem tart nyilván a társaság hitelezőt. A nyilvántartott hitelezőket pedig közvetlenül is értesíteni kell. A jegyzett tőke leszállítása az egyik leglassabb cégmódosítási jogügylet, ugyanis az első cégközlönyben történő megjelenésre is heteket kell várni. A második közzétételnek pedig legalább 30 nap múlva kell megjelennie az első közzétételhez képest. A felhívás mindazokra vonatkozik, akiknek ez első megjelenésig le nem járt, de létező követelésük van a társasággal szemben. A két közzététel 2 X 15.000 forintba kerül, ez mellett fizetni kell 40.000 forint cégeljárási illetéket is.

 

TÁRCSÁZOM