A válasz nagy valószínűséggel: IGEN – arról, hogy miként tudja ezt elkerülni, a cikk második részében olvashat.
Magyarországon ugyan nincs ingatlanadó, de az ingatlan után, azaz pontosan: az ingatlan tulajdonlása után a helyi adókról sz. 1990. évi C. törvény szerint lehetősége van az önkormányzatoknak arra, hogy három féle jogcímen is adót szedjenek be, ezek pedig:
– építményadó
– telekadó
– kommunális adó
A cikk az építményadót érinti.
Az építményadót lakás, és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész tulajdonlása után kell megfizetni, függetlenül annak funkciójától – ezt a helyi adókról sz. törvény deklarálja. Azt, hogy ennek mik a pontos részletei, az adott helyi önkormányzat alakítja ki. 2008-tól óta az uniós jogharmonizáció miatt nincs lehetősége arra sem a Magyar Államnak, sem a helyi önkormányzatoknak, hogy kivegyék az építményadó alól azokat az ingatlanokat, amelyek ugyan lakások, lakásként is funkcionálnak, de üzleti, jövedelemszerző tevékenység is folyik a falaik között. Innétől fogva ha a helyi önkormányzat rendeletet hozott építményadó tárgyában, akkor szinte biztos lehet abban, hogy lakása után minden évben adót kell fizetnie, ha az cége székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként funkcionál. Pl. a Budapest VI. kerületében ennek a mértéke egységesen 1.240 ft/m2, amelyet a hasznos teljes alapterület után meg kell fizetniük. Amennyiben az ön cégének székhelye saját lakhelyére lett bejegyezve, és helyi képviselő-testület hozott építményadóra vonatkozó rendeletet, akkor nagy szerencséje van, hogy még nem szabták azt Önre, mint ingatlantulajdonosra ki, illetve, hogy nem foglalkoztak vele eddig. A jövőben ezt bármikor megtehetik, emlékeztetőül, egy VI. kerületi lakás esetében ez évi több mint 80.000 forintot jelent 70 m2 hasznos alapterületű lakást feltételezve – évente. Az adó független attól, hogy valaki a teljes ingatlant, vagy csak egyetlen négyzetmétert használ üzletszerű tevékenységre.
Jó, de miként lehet az építményadó hatálya alól kikerülni?
Egész egyszerűen, hogy nem válik az adó alanyává, tehát nem birtokol olyan ingatlant, ahol üzletszerű, jövedelemszerző tevékenység folyik magyarán: a cégét átjegyezteti egy másik ingatlanba, lehetőleg olyan helyre, ahol Ön nem tulajdonos, pl. egy székhelyszolgáltatóhoz. Ha valaki most töri a fejét cégalapításon, akkor pedig érdemes megelőzni ezt a későbbi dilemmát most: számításba venni egy másik ingatlant, mint székhelyet, netán egy székhelyszolgáltatóhoz vinni a cég székhelyét.
A megoldás tehát: a székhelyszolgáltatás.
A székhelyszolgáltatás keretei között – mivel az ingatlant nem Ön birtokolja, mentesül az építményadó megfizetésének kötelezettsége alól. Előnye, hogy megtakarítja az építményadót is, ha tevékenységéhez nincs szüksége telephelyre, fióktelepre, akkor pedig – ha iparűzési adó mentes székhelyszolgáltatásunkat veszi igénybe – iparűzési adót sem kell fizetnie.
A székhelyszolgáltatás előnye mindezeken felül:
– a cégtábláról a székhelyszolgáltatást végző cég gondoskodik
– a székhelyszolgáltatás magában foglalja a levelei átvételét, az Ön székhelyén, azok szkennelt formában történő továbbítását
– hó végén – vagy igény szerint – pedig postai küldést az Ön által megadott e-mail címre.
– a székhelyszolgáltató cég folyamatos jelenléttel bír az ingatlanban
Honlapunkon tájékozódhat a székhelyszolgáltatás díjazásáról, a különböző lehetőségekről, a további előnyökről.
Gálusz Gábor