Ismét napirendre kerülhetnek a korábbi években jól ismert vagyonosodási vizsgálatok. Szakértői vélemények szerint a NAV egyre fejlettebb adatfeldolgozási és kockázatelemzési rendszerei, valamint az adóellenőrzések várható szigorítása megteremthetik annak lehetőségét, hogy az adóhatóság a jövőben ismét szélesebb körben vizsgálja a magánszemélyek vagyoni helyzetét.
Fontos hangsúlyozni, hogy a vagyonosodási vizsgálatok általános visszaállításáról egyelőre nem született hatályos jogszabály. A vállalkozóknak és cégtulajdonosoknak azonban már most érdemes áttekinteniük, hogy a megszerzett vagyonuk, magánkiadásaik és vállalkozásból származó jövedelmük között van-e megfelelően dokumentálható összhang.
A NAV ugyanis ma már jóval több adattal rendelkezik, mint a klasszikus vagyonosodási vizsgálatok időszakában. Az online számlaadatok, a bankszámlákhoz kapcsolódó információk, az ingatlan- és gépjármű-nyilvántartások, valamint a benyújtott bevallások együttes elemzésével az adóhatóság gyorsabban és pontosabban azonosíthatja az ellentmondásokat.
Mit jelent a vagyonosodási vizsgálat?
A vagyonosodási vizsgálat lényege, hogy az adóhatóság összehasonlítja a magánszemély igazolt jövedelmét a vagyongyarapodásával és az életvitelével kapcsolatos kiadásaival.
A NAV többek között azt vizsgálhatja, hogy az érintett személy:
- milyen bevallott jövedelemmel rendelkezett;
- vásárolt-e ingatlant vagy nagyobb értékű gépjárművet;
- teljesített-e jelentős összegű készpénzes kiadást;
- adott-e kölcsönt saját vállalkozásának;
- fizetett-e be nagyobb összeget a cég házipénztárába;
- finanszírozott-e olyan magánkiadásokat, amelyekre a bevallott jövedelme látszólag nem nyújtott fedezetet.
Ha a kimutatott kiadások és vagyongyarapodás jelentősen meghaladják az igazolt bevételeket, az adóhatóság magyarázatot és az állításokat alátámasztó dokumentumokat kérhet.
Miért érintheti különösen a vállalkozókat?
A vállalkozók és cégtulajdonosok pénzügyei gyakran szorosabban összekapcsolódnak a vállalkozás működésével, mint egy alkalmazott esetében. A tulajdonos saját pénzből finanszírozhatja a céget, tagi kölcsönt nyújthat, osztalékot vehet fel, költségeket előlegezhet meg vagy időnként pénzt helyezhet el a vállalkozás pénztárában.
Ezek önmagukban szabályos gazdasági események lehetnek. A probléma akkor kezdődik, amikor a pénz eredete nem követhető, a könyvelés hiányos, vagy a magán- és céges pénzmozgások összekeverednek.
Különösen fontos ezért, hogy a vállalkozás a pénzügyi eseményeket folyamatosan átadja a könyvelőnek, és ne hónapokkal később próbálja emlékezetből rekonstruálni, honnan érkezett egy nagyobb összeg.
A tagi kölcsön lehet az egyik legérzékenyebb terület
A cég működésének finanszírozására a tulajdonos gyakran tagi kölcsönt biztosít. Ez azonban rögtön felvetheti a kérdést: honnan származott a kölcsönadott pénz?
Ha valaki több millió forintot ad a vállalkozásának, miközben a bevallott jövedelme alapján nem látszik ennek fedezete, a NAV vizsgálhatja a forrás eredetét. A puszta állítás, hogy az összeg korábbi megtakarításból származik, nem feltétlenül elegendő.
A tagi kölcsön esetében ezért célszerű írásbeli szerződést készíteni, banki átutalást alkalmazni, valamint megőrizni azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják a pénz eredetét.
Nagyobb összegnél alátámasztás lehet például:
- korábbi munkabér vagy vállalkozói jövedelem;
- osztalék kifizetését igazoló irat;
- ingatlan vagy gépjármű eladásából származó bevétel;
- öröklési dokumentum;
- ajándékozási szerződés;
- korábban felvett és igazolt banki készpénz;
- pénzügyi megtakarítás megszüntetéséről szóló bizonylat.
A tagi kölcsön utólagos elengedése vagy átalakítása további adó- és illetékkövetkezményekkel járhat. Erre különösen figyelni kell, ha a vállalkozás tartósan nem képes visszafizetni a tulajdonos követelését.
Nem elég egy utólag megírt szerződés
A vagyon eredetének igazolásakor a dokumentum hitelessége és keletkezésének időpontja is fontos lehet. Egy évekkel később elkészített kölcsönszerződés önmagában nem feltétlenül bizonyítja, hogy a pénz ténylegesen akkor és úgy került átadásra, ahogyan azt a dokumentum állítja.
Az adóhatóság figyelembe veheti:
- a banki tranzakciókat;
- a készpénzfelvételeket;
- a szerződés keltezését;
- a könyvelési bizonylatokat;
- a felek jövedelmi helyzetét;
- a pénzmozgások időbeli sorrendjét;
- az érintettek nyilatkozatai közötti esetleges ellentmondásokat.
Ezért a szerződéseket és bizonylatokat mindig a gazdasági eseménnyel egy időben érdemes elkészíteni. A papír utólagos kozmetikázása gyakran több kérdést szül, mint amennyit megválaszol.
A készpénzes megtakarítás igazolása nehéz lehet
Sokan tartanak otthon készpénzt, vagy korábbi évek megtakarításaira hivatkozva magyarázzák egy nagyobb vásárlás fedezetét. Önmagában azonban az, hogy valaki állítása szerint hosszú időn keresztül félretett, nem feltétlenül bizonyítja a pénz tényleges meglétét.
A NAV azt is vizsgálhatja, hogy az érintett korábbi jövedelme és megélhetési költségei mellett reálisan kialakulhatott-e a hivatkozott megtakarítás.
Például kevésbé hihető, hogy valaki tíz év alatt több tízmillió forintot halmozott fel készpénzben, ha közben alacsony bevallott jövedelemmel rendelkezett, ingatlant tartott fenn, hitelt fizetett és családot támogatott.
A készpénz pénzügyi ködöt képez. Minél régebbi és minél kevésbé dokumentált az összeg eredete, annál nehezebb lehet később bizonyítani, hogy szabályosan megszerzett jövedelemből származott.
A céges bankszámla nem használható magánpénztárcaként
A kisvállalkozásoknál gyakran előfordul, hogy a tulajdonos a céges bankszámláról magánjellegű kiadásokat fizet. Egy-egy téves vásárlás még rendezhető lehet, de rendszeres gyakorlatként komoly könyvelési és adózási problémákat okozhat.
Minden céges kifizetésnél meg kell tudni határozni annak jogcímét. Ha a vállalkozás tulajdonosa magáncélra használja a vállalkozás pénzét, felmerülhet többek között:
- munkabér;
- osztalék vagy osztalékelőleg;
- taggal szembeni követelés;
- költségtérítés;
- természetbeni juttatás;
- jogalap nélkül felvett pénz.
A céges és magánpénzek következetes elkülönítése ezért nem pusztán adminisztratív szépségverseny. Egy későbbi ellenőrzésnél ez lehet az a fonal, amely megakadályozza, hogy a teljes pénzügyi gombolyag összecsomózódjon.
A vállalkozásnak arra is figyelnie kell, hogy a használt céges bankszámla megfeleljen a magyar bejelentési és pénzforgalmi előírásoknak.
Az osztalékot is dokumentálni kell
A társas vállalkozás tulajdonosa nem vehet ki tetszőleges időpontban és tetszőleges összegben pénzt a cégből arra hivatkozva, hogy az majd később osztalék lesz.
Az osztalékfizetésnek társasági jogi, számviteli és adózási feltételei vannak. Szükség lehet többek között elfogadott beszámolóra, taggyűlési vagy alapítói határozatra, valamint annak ellenőrzésére, hogy a kifizetés nem veszélyezteti-e a társaság saját tőkéjét és fizetőképességét.
Az osztalékelőleg esetében közbenső mérlegre is szükség lehet. Ha a feltételek utólag nem teljesülnek, az osztalékelőleget vissza kell fizetni.
Egy vagyonosodási vizsgálat során a tulajdonosnak nemcsak azt kell tudnia igazolni, hogy pénzt kapott a vállalkozástól, hanem azt is, hogy a kifizetés jogszerűen történt, és a kapcsolódó adókat megfelelően bevallották és megfizették.
Milyen adatokat tud összevetni a NAV?
A NAV adatvagyona az elmúlt években jelentősen bővült. Az adóhatóság már nem kizárólag a benyújtott bevallásokat látja, hanem számos különböző rendszer információit képes összekapcsolni.
Az ellenőrzési kockázatot növelheti például, ha:
- az Online Számla adatai eltérnek a bevallásoktól;
- a foglalkoztatási adatok nincsenek összhangban a kifizetésekkel;
- a vállalkozás forgalma nem indokolja a tulajdonos látványos vagyongyarapodását;
- rendszeresen nagy összegű készpénz kerül a cégbe;
- a társaság veszteséges, mégis jelentős tulajdonosi kiadásokat finanszíroz;
- a bevallott jövedelemhez képest nagy értékű ingatlan- vagy autóvásárlás történik;
- a vállalkozás beszámolója, számlázása és bankszámlaforgalma között ellentmondások vannak.
A NAV korábbi és jelenlegi ellenőrzési gyakorlatának megértéséhez érdemes áttekinteni a NAV ellenőrzési stratégiáját is. Bár az ellenőrzési szempontok évről évre változhatnak, az adateltérések és a gazdaságilag szokatlan ügyletek tartósan a kockázati tényezők között maradnak.
Mit érdemes már most megtenni?
Nem szükséges megvárni egy NAV-megkeresést. A vállalkozók saját maguk is áttekinthetik az elmúlt évek jelentősebb pénzmozgásait.
Elsőként célszerű összegyűjteni:
- a nagyobb ingatlan- és gépjárművásárlások dokumentumait;
- a tagi kölcsönökhöz kapcsolódó szerződéseket;
- a jelentős készpénzbefizetések bizonylatait;
- az osztalékfizetésről szóló határozatokat;
- az öröklési és ajándékozási iratokat;
- az értékpapírok és megtakarítások értékesítéséről szóló kimutatásokat;
- a magánszemély és a vállalkozás közötti elszámolásokat;
- a külföldről származó jövedelmek igazolásait.
Érdemes azt is ellenőrizni, hogy a vállalkozás benyújtotta-e valamennyi bevallását és éves beszámolóját. A beszámoló pótlása nemcsak cégjogi szempontból fontos, hanem azért is, mert a hiányzó vagy késedelmes beszámoló önmagában felkeltheti az adóhatóság figyelmét.
Mi történik, ha a NAV eltérést talál?
Ha az adóhatóság szerint a vagyongyarapodásra nem volt elegendő bevallott jövedelem, adókülönbözetet állapíthat meg. Ehhez adóbírság és késedelmi pótlék is kapcsolódhat.
A következmények súlya függhet:
- az eltérés összegétől;
- a vizsgált időszaktól;
- az adózó együttműködésétől;
- a bemutatott bizonyítékoktól;
- az esetleges szándékos adóelkerülés megállapíthatóságától;
- attól, hogy felmerül-e bűncselekmény gyanúja.
A NAV megkeresését ezért nem érdemes félretenni vagy megválaszolatlanul hagyni. A határidők elmulasztása és az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentősen ronthatják az adózó helyzetét.
Nem minden nagyobb vagyon jelent adóelkerülést
Egy jelentős vagyonnövekedésnek természetesen számos jogszerű forrása lehet. Ilyen lehet például az öröklés, az ajándék, egy korábbi ingatlan eladása, bankhitel, biztosítási kifizetés vagy külföldön megszerzett és szabályosan leadózott jövedelem.
A döntő kérdés nem az, hogy valaki rendelkezik-e jelentős vagyonnal, hanem az, hogy annak eredetét megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja-e.
A jogszerű pénz is nehezen védhetővé válhat, ha évekkel később már nincs meg a szerződés, a banki bizonylat vagy az adóbevallás. A dokumentumok megőrzése ezért nem poros irattári rituálé, hanem pénzügyi védőháló.
