Az Európai Bizottság bejelentette, hogy összesen 2,9 milliárd euró támogatást ítélt oda 61, úgynevezett „net zero” technológiai projektnek az Innovation Fund (Innovációs Alap) keretében. A pénz az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből (EU ETS) származó kvótabevételekből jön, vagyis a szennyező iparágak által fizetett karbonköltség egy része most konkrét, zöld beruházásokba csatornázódik vissza.
A most kiválasztott projektek 19 ipari szektort és 18 uniós tagállamot érintenek, a cél pedig, hogy a nehezen dekarbonizálható ágazatokban – acél, cement, vegyipar, hajózás, energiaintenzív ipar – valódi, nagy léptékű kibocsátáscsökkentő beruházások induljanak el.
Mit finanszíroz az Innovation Fund most?
A friss döntésben támogatott 61 projekt több nagy csomópontra épül, például:
-
Energiaintenzív ipar dekarbonizációja
-
alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél- és cementgyártás,
-
klímabarát vegyipari folyamatok,
-
ipari hulladékhő visszanyerése és hasznosítása.
-
-
Hidrogén és e-üzemanyagok
-
zöld hidrogén előállítása megújuló energiából,
-
hidrogénes acélgyártás kísérleti és ipari léptékben,
-
szintetikus üzemanyagok (e-fuels) a közlekedés és ipar számára.
-
-
Megújuló energia és energiatárolás
-
nagyobb volumenű nap- és szélenergia-projektek,
-
ipari energiatárolási megoldások (akkumulátor, hőtárolás, power-to-X rendszerek),
-
rugalmas, okos hálózati megoldások az időjárásfüggő termelés kiegyensúlyozására.
-
-
Szén-dioxid-leválasztás, -szállítás és -tárolás (CCUS)
-
cement- és vegyipari üzemek CO₂-leválasztása,
-
csővezetékes és tengeri CO₂-szállítási infrastruktúrák,
-
tartós geológiai tárolóhelyek kialakítása.
-
-
Zöld közlekedés és tiszta mobilitás
-
klímabarát hajózási és kikötői projektek,
-
alacsony kibocsátású üzemanyagok a nehéz közúti szállításban,
-
vasúti és intermodális szállítás zöldítését célzó demonstrációs projektek.
-
A támogatások jellemzően nagy, több száz millió eurós összköltségű beruházásokba szállnak be – az EU pénze nem viszi el a teljes projektet, de kritikus részt vállal a kockázatból, hogy a cégek merjenek elsőként belevágni új technológiák éles, ipari léptékű alkalmazásába.
Hogyan illeszkedik ez az uniós klímapolitikába?
Az Innovation Fund mostani döntése teljesen rá van húzva az EU hosszú távú klímacéljaira:
-
2050-re klímasemleges EU – ez az alapnarratíva.
-
2040-re 90%-os nettó kibocsátáscsökkentés – most kezdik hozzá kirakni a technológiai lépcsőket.
-
Clean Industrial Deal, Net-Zero Industry Act, REPowerEU – mind ugyanabba az irányba mutat:
-
az európai ipar ne csak túlélje a klímavédelmi szigorítást,
-
hanem piacképes, exportálható zöld technológiákból éljen.
-
Egyszerűbben: ez nem „pár plusz napelem”, hanem az európai ipar technológiai újrapozicionálása – hogy ne mi vegyük a technológiát máshonnan, hanem tőlünk vegyék.
Konkrét projekttípusok – mit látunk a terepen?
A mostani, 61 projektet érintő csomagban olyan típusú beruházások vannak, mint például:
-
Cementgyárak, ahol a füstgázból leválasztják a CO₂-t, és tárolóba vagy más iparágba továbbítják.
-
Acélművek, amelyek részben vagy teljesen hidrogénes technológiára állnak át, a kokszolás visszaszorításával.
-
Nagy ipari parkok, ahol a hulladékhőt távhőként használják fel a környező városrészekben.
-
Szintetikus üzemanyag-üzemek, amelyek megújuló árammal hajtott elektrolizálással állítanak elő hidrogént, majd abból hajózási vagy közlekedési e-fuelt.
-
CO₂-szállítási hálózatok, amelyek különböző ipari szereplőktől gyűjtik össze a leválasztott szén-dioxidot.
Ezeknek a projekteknek közös pontja, hogy nem Excelben létező koncepciók, hanem:
-
konkrét helyszínük van,
-
ipari partnerekkel,
-
gyakran több országot érintő logisztikával,
-
és a cél a „first of a kind” demonstráció, ami után ugyanezt a technológiát a piaci szereplők már saját erőforrásból is replikálhatják.
Mit jelent ez magyar szempontból?
Még ha a mostani körben nem is lesz minden egyes listán külön „Hungary” felirat, akkor is van magyar szempont:
-
Beszállítói lánc:
-
gépgyártók,
-
automatizálási cégek,
-
mérnöki irodák,
-
szoftveres, adat- és energiamenedzsment megoldásokat szállító KKV-k
alvállalkozóként simán bele tudnak állni ilyen európai projektekbe.
-
-
Jövőbeli pályázatok:
-
az Innovation Fund folyamatos hívásokkal dolgozik (IF24, IF25 stb.),
-
a mostani 2,9 milliárdos döntés azt üzeni, hogy van étvágy nagy, ipari zöld projekteket finanszírozni,
-
a magyar szereplőknek (ipari cégek, energiacégek, nagyobb KKV-k) érdemes időben elkezdeni projektötletet, konzorciumot építeni, ha a következő körökben labdába akarnak rúgni.
-
-
Banki-finanszírozási jelzés:
-
ha egy technológia bekerül az Innovation Fund támogatotti körébe, az a bankoknak is jelzés:
-
„ez már nem sci-fi, hanem az EU által validált irány”.
-
-
Ez megkönnyítheti hazai hitel- és garanciaprogramok ráültetését ezekre a beruházástípusokra.
-
Üzenet a cégeknek: ez nem csak „zöld PR”
Az Innovation Fund mostani döntése azért is fontos, mert:
-
valódi CAPEX-et tol bele a zöld technológiákba,
-
a projektek egy része azonnal, másik része 1–2 éven belül indul,
-
a támogatott technológiák többsége exportálható know-how-t is termel (tervezés, szoftver, mérnöki tudás, üzemeltetési tapasztalat).
Magyar cégeknek a kérdés nem az, hogy „érdekel-e minket ez az egész?”, hanem:
-
beszállítóként,
-
konzorciumi partnerként,
-
vagy akár hosszabb távon saját projektgazdaként akarnak-e megjelenni ebben a klubban.
