Az átalakulás esetei és feltételei
A gazdasági társaságok átalakulása olyan formában történhet, hogy az új jogi személy is főként gazdasági tevékenységet folytasson. Ennek megfelelően egy gazdasági társaság nem alakulhat át olyan jogi személlyé, amelynek főtevékenysége nem gazdasági, így például nem válhat egyesületté vagy alapítvánnyá.
Előfordulhat olyan eset is, amikor az átalakulás kötelezővé válik a jegyzett tőke védelme érdekében. Ha egy társaság saját tőkéje tartósan nem éri el az előírt minimumot, az veszélyeztetheti a hitelezők érdekeit. Ez elsősorban azokat a társasági formákat érinti, ahol a jogszabály meghatározott jegyzett tőke-minimumot ír elő, mint például a korlátolt felelősségű társaságokat és a részvénytársaságokat.
Az átalakulás befejezése
Az átalakulásban részt venni nem kívánó tagok tagsági viszonya megszűnik, és részükre a társaság elszámolás keretében kiadja a vagyonrészüket. Az elszámolás során őket megillető összeget a jogutód bejegyzését követő hatvan napon belül ki kell fizetni.
Az átalakulással megszűnt társaság tartozásaiért elsősorban az új jogi személy felel. Amennyiben a jogutód nem tudja teljesíteni a kötelezettségeket, akkor a társaságból kilépett tagok is felelőssé válhatnak, a megszűnésre vonatkozó szabályok szerint.
A gazdasági társaságok egyesülése
A gazdasági társaságok egyesülésének szabályai lehetővé teszik, hogy egy gazdasági társaság más gazdasági társasággal, szövetkezettel vagy egyesüléssel olvadjon össze. Ez elősegíti a hasonló célú jogi személyek integrációját és erősíti a piaci stabilitást.
Nemzetközi egyesülések esetén további szabályokat is figyelembe kell venni a határokon átnyúló egyesülések megfelelő lebonyolításához.
A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése
A jogutód nélküli megszűnés során az egyik legfontosabb kérdés a tagok helytállási kötelezettsége a társaság tartozásaiért. A felelősség attól függ, hogy a tagok vállaltak-e mögöttes felelősséget a társaság kötelezettségeiért. Ha igen, akkor ez a felelősség a megszűnés után is fennmarad.
Ha a társaság fennállása alatt a tag nem viselte a társasági tartozásokért való felelősséget, akkor a jogutód nélküli megszűnés esetén sem lesz köteles helytállni. Viszont, ha a társaság megszűnése után a hitelezők igényei kielégítése után fennmaradó vagyont a tagok között felosztották, akkor az utóbb felmerülő követelésekért azoknak a tagoknak is helyt kell állniuk, akik részesedtek a társasági vagyonból, de csak a kapott részesedés erejéig. Ez biztosítja, hogy a hitelezők számára továbbra is rendelkezésre álljanak a követeléseik teljesítéséhez szükséges források.
