A vállalkozások adózási elektronikus ügyintézésében nagy korszakváltás közeleg. Az ÁNYK, vagyis az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram 2026 végéig még használható, de 2027-től már új, korszerűbb digitális megoldások veszik át a helyét a NAV rendszereiben. Ez nem egy távoli informatikai finomhangolás, hanem olyan változás, amely a könyvelőket, adótanácsadókat, cégeket, egyéni vállalkozókat és ügyviteli szoftvert használó vállalkozásokat is érintheti.
A NAV friss közlése szerint már elérhető az ÁNYK-átálláshoz kapcsolódó tudástár, amely felhasználói körök szerint segít eligazodni abban, kinek milyen új platformot érdemes használnia. Ez fontos lépés, mert a cégeknek nem december végén kell majd először ránézniük a kérdésre. Addigra már a működésnek, a könyvelői folyamatoknak és a szoftveres háttérnek is készen kell állnia.
Az adóügyi digitalizáció olyan, mint amikor egy régi, megszokott irodai kulcscsomót digitális beléptetőre cserélnek. Elsőre kényelmetlen lehet, mert mindenki a régi kulcsot keresi a zsebében. De ha jól van beállítva, gyorsabb, követhetőbb és kevesebb hibát enged.
Miért fontos az ÁNYK kivezetése?
Az ÁNYK hosszú évek óta része a magyar adózási ügyintézésnek. Sok könyvelő, vállalkozó és cégvezető megszokta, hogy a bevallások, adatlapok és bejelentések jelentős részét ezen keresztül lehetett előkészíteni és beküldeni.
A megszokás azonban nem mindig jelent hatékony működést. A NAV korábbi tájékoztatása szerint 2027. január 1-től már korszerű, adatalapú megoldásokon keresztül lehet majd adatokat beküldeni, az ÁNYK pedig 2026. december 31-én leáll. A NAV célja, hogy az új platformok kevesebb adminisztrációt, gyorsabb ügyintézést és valós idejűbb hibajelzéseket hozzanak.
A vállalkozásoknak ebből az következik, hogy az átállást nem lehet kizárólag a könyvelő „belső ügyének” tekinteni. Ha a cég ügyviteli rendszert, számlázót, bérszámfejtő programot vagy rendszeres adatszolgáltatást használ, akkor az átállás üzleti folyamatokat is érinthet.
Nem mindenkinek ugyanaz lesz a jó megoldás
A NAV többféle új digitális útvonalat kínál az ÁNYK helyett. A kisebb vállalkozásoknak és ritkábban ügyintézőknek az ONYA lehet kézenfekvő megoldás, míg azoknak a cégeknek, könyvelőknek és adótanácsadóknak, amelyek rendszeresen, nagy mennyiségben küldenek adatot, az M2M kapcsolat lehet fontosabb.
Az áfabevallásnál az eÁFA különösen fontos szerepet kaphat. A NAV tájékoztatása szerint az eÁFA nem pusztán egy felület, hanem komplex digitális megoldás, amely a NAV rendelkezésére álló adatok kiajánlásával és validációkkal segítheti a bevallási kötelezettség teljesítését.
Ezért a cégeknek először azt kell tisztázniuk, milyen ügyeket intéznek ma ÁNYK-n keresztül. Más a helyzet egy havi néhány nyomtatványt beküldő kisvállalkozásnál, és más egy könyvelőirodánál, amely több száz ügyfél bevallását kezeli.
A könyvelőprogramoknál különösen fontos az időzítés
Azoknál a cégeknél, ahol a bevallások, adatszolgáltatások vagy bérügyek könyvelőprogramból, ügyviteli rendszerből vagy bérszámfejtő szoftverből indulnak, az átállás nem csak egy új belépési felületet jelent.
Itt azt is meg kell nézni, hogy a használt szoftver támogatja-e majd az új NAV-adatkapcsolatokat. Tud-e M2M-kapcsolatot? Mikor frissül? Kell-e külön regisztráció? Lesz-e próbaidőszak? Ki végzi a beállítást? A könyvelő, a szoftveres cég, a vállalkozás informatikusa vagy ezek együtt?
A szoftveres átállásban az utolsó pillanat különösen veszélyes. Egy bevallási határidő előtt nem jó felfedezni, hogy a régi megszokott gomb már nem működik, az újhoz pedig még nincs jogosultság, teszt vagy belső folyamat.
Milyen feladatuk van a cégvezetőknek?
A cégvezetőknek nem kell technikai szakértővé válniuk, de a fő döntési pontokat érteniük kell. Az ÁNYK-átállás ugyanis könnyen okozhat fennakadást, ha a vállalkozásban senki nem vállalja a felelősséget az előkészítésért.
Érdemes megkérdezni a könyvelőt:
- Milyen nyomtatványokat küldünk ma ÁNYK-n keresztül?
- Ezeket 2027-től melyik platform váltja ki?
- Kell-e ONYA, eÁFA vagy M2M-regisztráció?
- Érinti-e a számlázót vagy könyvelőprogramot?
- Kell-e új meghatalmazás, jogosultság vagy belső jóváhagyás?
- Lesz-e tesztelés még 2026-ban?
Ez nem bizalmatlanság a könyvelővel szemben. Inkább közös mentőöv. A digitális ügyintézésben a „valaki biztos megcsinálja” mondat veszélyesebb, mint egy elfelejtett jelszó.
A jogosultságokat is rendbe kell tenni
Az átállás jó alkalom arra is, hogy a vállalkozás átnézze az ügyintézési jogosultságait. Ki fér hozzá a NAV felületeihez? Ki intézhet bejelentést? Ki küldhet bevallást? Ki látja az adófolyószámlát? Ki kezeli a cégkapu értesítéseket?
Sok cégnél ezek a jogosultságok évek alatt rétegeződnek egymásra. Régi könyvelő, volt munkatárs, korábbi ügyvezető, meghatalmazott, adminisztrátor. Amíg nincs gond, senki nem nézi meg. Amikor viszont sürgős ügy van, hirtelen kiderül, hogy a hozzáférési térkép inkább kincskereső játék, mint céges folyamat.
A cégkapu, ügyfélkapus hozzáférések, DÁP-azonosítás, meghatalmazások és belső felelősségi körök rendbetétele ezért nem mellékes feladat. Az új NAV-platformok csak akkor segítenek, ha a vállalkozás ténylegesen hozzáfér ahhoz, amit használnia kell.
Az eÁFA miatt az adatok minősége is felértékelődik
Az eÁFA és az adatalapú NAV-megoldások egyik legfontosabb következménye, hogy a cégek számlaadatainak, áfaanalitikájának és belső nyilvántartásainak pontossága még fontosabbá válik.
Ha a számlázás, könyvelés vagy partneradat-kezelés pontatlan, az az új digitális rendszerekben gyorsabban láthatóvá válhat. Ez önmagában jó dolog, mert kevesebb utólagos hibajavítást eredményezhet. De csak akkor, ha a vállalkozás időben rendbe teszi az alapadatokat.
A digitális rendszer nem varázsló. Nem javítja ki helyettünk a rossz partnernevet, hiányzó adószámot, elrontott teljesítési dátumot vagy pontatlan áfakulcsot. Inkább gyorsabban megmutatja, hol ropog a gépezet.
Kisebb vállalkozásoknál sem érdemes hátradőlni
Egy kisebb cég vagy egyéni vállalkozás könnyen gondolhatja, hogy ez az átállás csak a nagyvállalatok problémája. Ez tévedés. A NAV közlése szerint mindenki érintett lehet, legyen az kisvállalkozás, nagyvállalat, könyvelő vagy fejlesztő.
A kisebb vállalkozásoknál persze nem biztos, hogy bonyolult M2M-integrációra van szükség. Lehet, hogy az ONYA vagy más webes felület bőven elég. De ezt nem találgatni kell, hanem időben tisztázni.
A legkisebb cégeknél is felmerülhetnek kérdések: ki lép be, milyen azonosítással, milyen meghatalmazással, hogyan kap értesítést a könyvelő, hol tárolják a beküldött dokumentumokat, és hogyan ellenőrzik, hogy minden beérkezett.
Mit tegyen most egy vállalkozás?
Első lépésként készítsen listát azokról az adóügyi feladatokról, amelyeket ma ÁNYK-n keresztül intéz. Ide tartozhatnak bevallások, bejelentések, változásbejelentések, adatszolgáltatások vagy egyéb nyomtatványok.
Második lépésként egyeztessen a könyvelővel vagy adótanácsadóval. Ne általánosságban kérdezze, hogy „rendben lesz-e”, hanem konkrétan: melyik ügyet melyik új platformon fogják intézni?
Harmadik lépésként nézze át a jogosultságokat. Cégkapu, meghatalmazások, NAV Ügyfélportál, DÁP, Ügyfélkapu+, könyvelői hozzáférések, belső felelősök.
Negyedik lépésként kérdezzen rá a szoftverekre. A számlázó, könyvelőprogram, bérprogram vagy ügyviteli rendszer tudni fogja-e kezelni az új NAV-kapcsolatokat?
Ötödik lépésként tervezzen tesztidőszakot 2026-ban. Nem érdemes a 2027-es indulás első éles bevallásánál kipróbálni, hogy minden működik-e.
