A cégalapítások meghiúsulásának egyik vezető indoka az, hogy az adott személy valamilyen módon el van tiltva. Ez lehet cégjogi eltiltás, illetve adójogi „eltiltás” – utóbbi az adószám kiadását akadályozza meg. Jelen cikkben az elsőt vesszük górcső alá.
Mit jelent az eltiltás?
Az eltiltás mind a tagra, mind pedig a vezető tisztségviselőre vonatkozik. Ezek a személyek ilyen esetben nem szerezhetnek gazdasági társaságban többségi befolyást, nem lehetnek társaságban korlátlanul felelős tagok, nem lehetnek egyéni cég tagjai, nem lehet vezető tisztségviselő. Fontos megjegyezni, hogy ez bármely cégre vonatkozik, nem csak gazdasági társaságra. Az eltiltás hatálya alatt meglévő gazdasági társaságban, cégben az adott személy átruházással, ajándékozással nem növelheti részesedését úgy, hogy többségi befolyást szerezzen – kivéve az öröklést, hisz az nem átruházás. Annak nincs akadálya, hogy valaki úgy növelje részesedését, hogy még mindig kisebbségi tulajdonos maradjon. Többségi befolyás esetén azonban semennyivel sem növelheti a társaságban meglévő üzletrészét, részesedését, tehát mondjuk 60%-ról nem mehet fel 70%-ra. Egyetlen kibúvó van ilyen esetben: ha a cég a saját üzletrészét a tagoknak, azok üzletrészeinek arányában térítés nélkül átadja.
Mennyi ideig él az eltiltás?
Az eltiltó végzés jogerőssé válásától számított 5 évig. Ha valakit több cégnél is eltiltottak, akkor a legutolsó dátum számít.
Ki kerül eltiltás alá?
Eltiltják azt a személyt:
- akinek felelősségét a bíróság a felszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezői igényekért kimondta, és ezt a határozat szerinti fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesítette.
- korlátlanul felelős tagként a céges tartozásokat ki nem egyenlítette illetve
- akit a cégbíróság, mint vezető tisztségviselőt megbírságolt, és ezt nem fizette ki
- akinek cégét hivatalból kényszertörlési eljárás eredményeképp törölte a cégbíróság
- előbbihez tartoznak azok a vezető tisztségviselők, többségi tulajdonosok, akik a megelőző évben a cég elidegenítésekor tartozást hagytak maguk után. A tartozás nagyságrendjétől függően 1-2-3-4-5 év lehet az eltiltás. (A korábbi szabályozás nem tett különbséget az előző évi személyekre vonatkozóan aszerint, hogy volt-e egyáltalán tartozás vagy, hogy annak értéke mennyi volt. Ezt a szabályt Alkotmánybírósági megtámadás után korrigálták.)
- eltiltás fennállhat továbbá a bűnügyi nyilvántartó rendszerrel való összevetés következtében is. Itt büntetőeljárás során hozott bírósági pl. foglalkozástól való eltiltásra (ez a cég főtevékenységi körével kell összevetésével dönthető el), vezetői tisztségviselői eltiltásra, bűntetett előéletre kell gondolni. Ilyennek minősül a felfüggesztett szabadságvesztés is, akkor is, ha a szabadságvesztés feltételei nem állnak be. Ezekben az esetekben a bűnügyi nyilvántartásban szereplő dátum az eltiltás számításának alapja.
A kényszertörléshez kapcsolódó eltiltás csak akkor áll be, ha hitelezők követelést jelentettek be, egyébként a bíróság mellőzi az eltiltást. A leggyakoribb eset az, hogy az adóhivatal legalább bejelent valamekkora követelést.
A korábban érintett tényállásoknál (első három) fontos, hogy mindez csak akkor állhat be, ha végrehajtási eljárás zajlott az adott személy ellen, és ez sikertelen volt.
Hol lehet ellenőrízni, hogy valaki eltiltott-e?
A cégjegyzékben a https://www.e-cegjegyzek.hu/?eltiltottkereses url-en. A weboldalon csak nevet kell beírni, a rendszer lehozza mindazon személyeket, akik ilyen névvel el vannak tiltva, kiírva az illető adóazonosító jelét, és az eltiltáshoz kapcsolódó cég nevét is. Így teljesen egyértelműen és világosan megtudhatjuk, ki áll eltiltás alatt. A rendszer egyébként nyilvános, bárki lekérdezheti az eltiltást, másét is akár. Mindenképp említést érdemel még, hogy az eltiltás nem kerülhető ki azzal, hogy valakit nem ügyvezetőnek, hanem cégvezetőnek neveznek ki.
