Megjelent 2024. július 5-én a NAV legújabb évkönyve

Megjelent a NAV legújabb évkönyve, amely innét tölthető le. Ennek tartalmából szemezgetünk röviden.

Kevesebb adóellenőrzés, mégis több adóbevétel

2023-ban az adóhatóság körülbelül 150 ezer ellenőrzést hajtott végre, ami kissé kevesebb volt, mint 2022-ben. Az ellenőrzések több mint 90 százaléka jogkövetési vizsgálat volt, míg tényleges adóellenőrzés csak 8 700 esetben történt (az előző évben ez a szám 11 ezer volt). Ez is jelzi az adóhatóság ellenőrzési módszerének átalakulását. Már nem az a cél, hogy a NAV utólag büntesse a hibázó adózókat, hanem hogy megelőző vizsgálattal irányítsa őket helyes útra. Az adóhatóság kéri az adózókat, hogy fizessék be az elmaradt vagy hibásan bevallott adókat, illetve javítsák ki azokat.

A stílusváltás jótékony hatással járt. Habár az adóellenőrzések során feltárt adókülönbözetek összege 2022-ben 225 milliárd forintról 152 milliárd forintra csökkent, 2023-ban mégis jelentősen több adóbevétel folyt be az államkasszába: a 2023-as adóbevételek 3200 milliárd forinttal (!!!), azaz 15,5 százalékkal haladták meg az előző évi szintet.

Kemény fellépés a szabályszegők ellen

Az évkönyv egyik érdekes adatát látva kiderül, hogy 2023-ban az adóhatóság késedelmesen megfizetett, illetve meg nem fizetett adókötelezettségek után rekordösszegű, közel 145  milliárd forintnyi késedelmi pótlékot szabott ki. 2022-ben ez az összeg még csak 55 milliárd forint volt, tehát több mint 2,5-szeresére nőtt. Ennek részben az az oka, hogy 2022 közepétől jelentősen emelkedett a jegybanki alapkamat, ami növelte a késedelmi pótlékok mértékét, de adópolitikai okok is valószínűsíthetők.

Egy másik kiemelkedő adat, hogy a NAV 2023-ban a bevallások benyújtásának elmulasztása miatt összesen 13 milliárd forint bírságot szabott ki. Bár ez az összeg önmagában nem tűnik túl magasnak, figyelembe kell venni, hogy ezek az összegek maximum fél millió forintos bírságtételekből állnak össze. Továbbá ez az összeg várhatóan növekedni fog, mivel egy 2024. augusztus 1-jétől hatályba lépő rendelet megduplázza a régóta változatlan bírságokat.

Bírói út továbbra is opció

A sikeres fellebbezések aránya továbbra is alacsony: a fellebbviteli igazgatóság az esetek csupán 11,8 százalékában adott igazat az adózóknak az elmúlt évben. Az esélyek jobbak, ha az adózó egy kedvezőtlen adóhatósági döntés esetén a bíróságon tovább folytatja a vitát, magasabb fórumon is. 2023-ban a törvényszékek az esetek 16,7 százalékában az adózók javára döntöttek, és a Kúria az ügyek 4% híján közel 30 százalékában megváltoztatta vagy hatályon kívül helyezte az adóhatóság döntését.

Ez azt jelenti, hogy bár a korábbi évekhez képest némileg romlottak az adózók pernyerési statisztikái, a jogorvoslattal támadott esetek közel 50 százalékában az adózó mégis igazat kap valamelyik fórumon. Meglepő, hogy az adózók a másodfokon elvesztett ügyeik kevesebb mint ötödét viszik bíróságra. Ha fellebbez az adózó, akkor elesik a feltételes adóbírság kedvezményétől is, ha lemond a fellebbezési jogáról (és megfizeti az adókülönbözetet), cserébe csak a megállapított adóbírság felét kell megfizetnie. Ezzel a lehetőséggel csak a fellebbezés előtt lehet élni. Az adózóknak tehát az igazi döntést a fellebbezés előtt kell meghozniuk.

Az adóregisztráció továbbra is kihívás

Az évkönyvből kiderül, hogy az új cégek több mint egyharmadánál valamilyen adóregisztrációs akadály merült fel. Ez az arány igen magas és megfontolásra ad okot. Fontos tudni, hogy egy korábbi cég megszűnése, adószámának törlése vagy hasonló probléma, pl. adóbevallások elmaradása, netán egy le nem adott éves beszámoló könnyen vezethet ahhoz, hogy az adóhatóság megtagadja az új cég adószámának megállapítását, ha abban tulajdonosként vagy ügyvezetőként korábban problémás vállalkozás vezetője kíván részt venni. Ha megtagadja a NAV a cég adószám kiadását, a cégbíróság nem jegyzi be a céget.

Sajnos a NAV arról, hogy valaki adóregisztrációban akadályozott lett, nem küld semmilyen értesítést sem, így nagyon nehéz tudomást szerezni az adószámkiadás akadályát jelentő „fekete listán” történő szereplésről. Ilyen esetben utólagosan a legtöbb esetben már szinte lehetetlen ezt visszacsinálni, és gyakori az, hogy valaki akár 4-5 évig nem tud úgy céget alapítani, hogy arról nem is tud.

TÁRCSÁZOM