Az egyszerűsített foglalkoztatás (Efot) az elmúlt években az egyik legkeresettebb és leginkább alkalmazott foglalkoztatási formává vált Magyarországon. Népszerűsége nem véletlen: rugalmas, adminisztratív szempontból egyszerű, és jelentős közteher-kedvezményeket biztosít a munkáltatók számára. Azonban ahhoz, hogy ezzel a lehetőséggel jogszerűen élhessenek a vállalkozások, fontos tisztában lenniük a szabályozás legfrissebb változásaival is, különösen 2025-ben, amikor több ponton is módosul a rendszer.
Lépésről lépésre bemutatjuk az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályait, típusait, a 2025-ben életbe lépő fontosabb változásokat, valamint azt is, hogy mire érdemes külön figyelni a gyakorlatban.
Mit is jelent pontosan az egyszerűsített foglalkoztatás?
Az egyszerűsített foglalkoztatás egy rugalmas, időszakos foglalkoztatási forma, amely jelentősen eltér a klasszikus, hosszú távra szóló munkaviszonyoktól. Kifejezetten az alkalmi és szezonális munkaerőigény kielégítésére jött létre, jellemzően a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban, illetve rendezvények, filmipari forgatások kapcsán.
Az Efot törvényi hátterét alapvetően két fő jogszabály biztosítja:
- A Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.): a főbb munkajogi szabályokat, kivételeket tartalmazza.
- Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efotv.): az adminisztratív, közteherviselési, bejelentési szabályokat rögzíti.
Alkalmi munka és idénymunka – Mi a különbség?
1. Alkalmi munka
Az alkalmi munka rövid távú, eseti foglalkoztatás, amely során a munkaviszony:
- legfeljebb 5 egymást követő naptári napra,
- havonta maximum 15 napra,
- évente pedig összesen 90 napra létesíthető ugyanazzal a munkáltatóval.
Ez a típus ideális például egy hirtelen megnövekedett forgalom, egyszeri rendezvények, alkalmi árurakodás vagy kisegítő munkaerő igény esetén. Mivel jellemzően rövid távú, szabadságra való jogosultság gyakorlatilag nem keletkezik, és bérpótlékokra is csak ritkán kerül sor, hiszen a munkaidő és a pótlékfeltételek is rövidek.
Fontos korlát: az alkalmi munkások napi létszáma is maximalizálva van a munkáltató létszáma alapján, pl. 1-20 főig fokozatosan emelkedő maximum szerint.
2. Idénymunka
Az idénymunka hosszabb ideig tartó, szezonális jellegű foglalkoztatás, amely legfeljebb 120 nap lehet egy naptári éven belül, azonos munkáltatóval. Két fő kategóriája:
- Mezőgazdasági idénymunka (pl. szüret, állattartás, halászat, mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása, de nem lehet feldolgozás).
- Turisztikai idénymunka (pl. vendéglátóhelyeken, szállodákban nyári szezon).
Mivel itt hosszabb idejű munkáról van szó, a munkáltatónak érdemes figyelnie a szabadságra vonatkozó szabályokra: bár a szabadságot kiadni nem kötelező, a jogviszony megszűnésekor a pénzbeli megváltás kötelező.
2025-től érvényes fontosabb változások
1. Közteher mértékének változása
2025-től az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő napi közteher az alábbiak szerint módosul:
| Fog. forma | Minimálbér %-a | Összeg (Ft/nap) |
|---|---|---|
| Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka | 0,75% | 2200 Ft |
| Alkalmi munka | 1,5% | 4400 Ft |
| Filmipari statiszta | 3% | 8700 Ft |
Mikor lép életbe?
Az új közterheket 2025. február 2-től kell alkalmazni a létrejövő jogviszonyokra.
2. 120 napos összesített korlát: minden munkáltatóra kiterjedő szabály
Jelentős újdonság, hogy 2025. július 1-től bevezetésre kerül az éves 120 napos korlát nemcsak egy munkáltatónál, hanem összesítve, minden munkáltatónál együtt.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki több cégnél is vállal egyszerűsített foglalkoztatásban munkát, a naptári évben összesen maximum 120 napig dolgozhat így.
⚠️ Fontos: A munkáltatónak az adóhivataltól elektronikus úton lehetősége lesz lekérdezni, hogy az adott munkavállalónak mennyi „Efot-napja” van még hátra. Ez segíti a jogszerű foglalkoztatást.
Jogviszony létesítése: nem kötelező szerződés, de érdemes!
Jogilag csak a bejelentés szükséges a munkaviszony létrejöttéhez, ugyanakkor erősen javasolt a mintaszerződés használata (az Efotv. melléklete szerint), mert:
- Nem szükséges munkaidő-nyilvántartást vezetni.
- Nem kell írásbeli bérelszámolást adni.
Ez adminisztratív könnyítés, de csak abban az esetben, ha a minta formát alkalmazzák!
Bér, juttatások, pótlékok, szabadság – Mik a kötelezettségek?
Bérkifizetés: fontos, hogy munkabért utólag legalább havonta ki kell fizetni a munkavállalónak. Az alkalmi munkásoknak a munkabért legkésőbb az utolsó munkanapon ki kell fizetni. Ha felmondás van, akkor az utolsó munkában töltött naptól vagy a munkaviszony megszűnésének végétől számított 5. napon ki kell fizetni.
Bérpótlékok:
- Alapvetően járnak a pótlékok (pl. műszakpótlék), de a vasárnapi pótlék nem, mert a vasárnap nem minősül különleges napnak.
- Munkaszüneti napi munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár.
- itt említetteken kívül az általános szabályok érvényesek
Szabadság:
Szabadság az általános szabályok szerint jár, azonban a rövid időintervallumok miatt arányosításkor gyakorlati értelemben nem keletkezik kiadandó szabadság.
Nyugdíj alap és ellátások
Az Efot keretében dolgozók nem minősülnek biztosítottnak, de:
- Szerezhetnek nyugdíjjogosultságot (pl. 6100–12 200 Ft/napos alapokkal).
- Jogosultak lehetnek baleseti ellátásra, álláskeresési járadékra.
Összegzés: mire figyelj 2025-ben?
✅ Új napi közterhek (februártól).
✅ Egységes 120 napos korlát (júliustól, minden munkáltatóra).
✅ Központi nyilvántartás és lekérdezési lehetőség.
✅ Munkáltatói bejelentési kötelezettség: továbbra is fennáll, de automatizált ellenőrzéssel egészül ki 2025 júliusától, amely során az adóhivatal visszautasíthatja a bejelentést, ha a munkavállaló már elérte a 120 napos éves korlátot.
✅ Bejelentés és adminisztráció könnyítése, ha a mintaszerződést használják.
✅ Bérfizetési szabályok szigorítása: a munkabért időben ki kell fizetni, nem lehet „összevontan” a hónap végén.
Fontos: Mit jelent mindez a munkáltatóknak és a munkavállalóknak?
Munkáltatók számára:
- Előzetes napellenőrzés kötelező, ha nem akarnak jogsértést elkövetni a 120 napos korlátozás miatt.
- Az alkalmi és idénymunkások létszámát és napjait precízen dokumentálni kell, hogy ne lépjék túl a kereteket.
- Költségtervezés: a megnövelt közteherrel (pl. 4400 Ft/nap alkalmi munkásnál) számolni kell, így árazáskor és foglalkoztatási döntésnél fontos figyelembe venni.
Munkavállalók számára:
- Az új szabály miatt tudniuk kell, hogy hány napot dolgoztak már az évben Efot-ban.
- Ha több munkáltatónál dolgoznak, a korlát miatt kevesebb napra vállalhatnak újabb Efot-munkát.
- Bár nyugdíj-jogosultságot szereznek, a nyugdíjalap alacsonyabb a rendes munkaviszonynál, így hosszú távon érdemes mérlegelni.
- Adózás szempontjából továbbra is egyszerű a helyzet: nem kell önadózást végezniük, ha a mentesített keretösszegen belül maradnak.
Megéri-e még az egyszerűsített foglalkoztatás?
Annak ellenére, hogy 2025-től szigorodnak a szabályok, az egyszerűsített foglalkoztatás továbbra is az egyik legköltséghatékonyabb és legpraktikusabb módja a rövid távú munkaerő bevonásának, különösen a mezőgazdasági, turisztikai és szolgáltatási szektorban.
A kulcs azonban a pontos, jogszerű alkalmazás, mivel a NAV szigorúan ellenőrizheti az éves korlátot és a közteher megfizetését. A munkáltatóknak érdemes időben felkészülniük, folyamataikat ehhez igazítani, és naprakész információt kérni a munkavállalóktól is.
