A digitális átállás célja: gyorsabb, pontosabb, átláthatóbb ügyintézés
A Belügyminisztérium hivatalos közleménye szerint hamarosan megszűnik a papíralapú társadalombiztosítási kiskönyv (közismert nevén: tb-kiskönyv) használata. A döntés hátterében a közigazgatásban zajló digitalizációs folyamatok állnak, amelyek célja, hogy egyszerűsítsék a munkavállalók és munkáltatók mindennapi adminisztratív feladatait, miközben pontosabb és gyorsabb adatszolgáltatást biztosítanak az érintett hatóságok számára.
A papíralapú tb-kiskönyv évtizedeken keresztül szolgált az egyes munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonyainak és ellátásainak nyilvántartására. Azonban a digitális nyilvántartások térnyerésével és a munkáltatók elektronikus adatszolgáltatásának fejlődésével mára szükségtelenné vált a nyomtatvány fenntartása.
Miért szűnik meg a tb-kiskönyv?
A döntés alapja, hogy a tb-kiskönyvben rögzített információk már teljes körűen rendelkezésre állnak az államigazgatási rendszerekben, digitális formában. Az elektronikus nyilvántartásokba a munkáltatók rendszeresen szolgáltatnak adatokat, így a tb-kiskönyv redundánssá vált.
A Belügyminisztérium kiemeli: a digitalizáció egyik fő előnye éppen az, hogy ugyanazokat az adatokat nem kell több formátumban, többször is dokumentálni vagy bekérni. Ez a lépés tehát illeszkedik a kormány bürokráciacsökkentési stratégiájába, amelynek célja, hogy mérsékelje a vállalkozások adminisztratív terheit, csökkentse a papíralapú ügyintézés arányát, és fokozza az adatalapú döntéshozatalt.
A digitalizáció előnyei a gyakorlatban
Az új, elektronikus lekérdező rendszer számos előnnyel jár a mindennapi működés szempontjából, különösen az alábbi területeken:
1. Adminisztrációs terhek csökkenése
A munkáltatóknak nem kell többé papíralapú tb-kiskönyvet kiállítaniuk, frissíteniük vagy tárolniuk. Ez nemcsak költségcsökkentést, hanem erőforrás-megtakarítást is jelent.
2. Gyorsabb és pontosabb ügyintézés
A társadalombiztosítási jogviszonyra és ellátásokra vonatkozó adatok azonnal, naprakészen hozzáférhetők lesznek a kifizetőhelyek, egészségbiztosítók és hatóságok számára. Az adatok közvetlen elérése gyorsabb elbírálást és döntéshozatalt tesz lehetővé például táppénz, csed, gyed vagy baleseti ellátás esetén.
3. Pontosabb, teljesebb adatrögzítés
A korábbi rendszer hiányossága volt, hogy nem minden jogviszony vagy ellátás szerepelt maradéktalanul a kiskönyvben. Különösen az egyéni és társas vállalkozók jogviszonyai, illetve egyes pénzbeli juttatások gyakran kimaradtak. A digitális rendszer e problémát kiküszöböli, mivel az adatokat közvetlenül a forrásból – a foglalkoztatóktól – kapja meg az államigazgatás.
4. Átláthatóság és egyszerűség
A munkavállalók számára is átláthatóbbá válik saját társadalombiztosítási jogviszonyuk és jogosultságaik követése. Az elektronikus rendszer előnye, hogy egységes és strukturált adatbázison alapul, amely könnyen lekérdezhető és értelmezhető.
Milyen adatokat tartalmaz majd az elektronikus rendszer?
Az új digitális platform az alábbi információk nyilvántartását végzi majd:
-
munkaviszony kezdete és megszűnése,
-
biztosítási időszakok,
-
egészségbiztosítási ellátások (pl. táppénz, csed, gyed),
-
jogviszony típusa (munkaviszony, vállalkozói státusz stb.),
-
kifizetőhelyek adatai.
A központi adatbázis folyamatosan frissül a munkáltatók által küldött adatszolgáltatás alapján, és a hatóságok mellett az érintettek is hozzáférhetnek – például ügyfélkapun keresztül.
Összhangban a digitális közigazgatási célokkal
A tb-kiskönyv megszüntetése nem önálló intézkedés, hanem része annak a hosszabb távú kormányzati törekvésnek, amely a digitális közigazgatás megerősítését és az adatalapú szolgáltatások bővítését célozza. A Belügyminisztérium szerint a digitalizáció lényege nem csupán a technológiai újítás, hanem az állampolgári élmény javítása, az ügyintézési folyamatok egyszerűsítése és az állam hatékonyabb működtetése.
Az elektronikus tb-rendszer bevezetése így nemcsak egy elavult nyomtatvány kiváltását jelenti, hanem egy korszerűbb, ügyfélbarátabb és fenntarthatóbb állami működés irányába tett lépést.
