Jövőre az iparűzési adó egy részét külön alapba csoportosítják, amit a járások pályázhatnak meg

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy 2025-től minden magyar járás garantált éves fejlesztési forráshoz jut a Versenyképes Járások Program keretében. Ennek keretében az iparűzési adó bevételeit egy külön alapba csoportosítják, ahonnan az egyes térségek pályázatok útján férhetnek hozzá a számukra rendelkezésre álló keretösszeghez. A program célja a területi felzárkózás felgyorsítása és a fejlesztéspolitika hatékonyabbá tétele.

Navracsics elmondta, hogy a 2025-ös évre vonatkozó iparűzési adó többlete képezi majd a területfejlesztési alap forrását, amelyet a járások visszapályázhatnak. A Pénzügyminisztérium előzetes becslései alapján ez a keret körülbelül 65 milliárd forintot tesz majd ki.

A miniszter hangsúlyozta, hogy mind a 173 járás részesülni fog ebből a fejlesztési forrásból, amely egyedi lehetőség Magyarországon. 135 járás 250 millió forintos pályázati kerettel számolhat, míg 6 megyeszékhely 500 millió forintra pályázhat. Azok a járások, amelyek iparűzési adó többlete nem éri el ezt az összeget, a költségvetésből kapnak kiegészítést. Ezen felül 33 járás magasabb összegre is pályázhat.

A program célja, hogy növelje a területi felzárkózás ütemét és javítsa a fejlesztéspolitika rendszerét. A kormány 2014-ben vezetett be egy járási szintű besorolást, amely megkülönbözteti a kedvezményezett, azaz fejletlenebb térségeket. Ezek a járások az évek során különböző fejlesztéspolitikai előnyökben részesültek, hogy elérjék az Európai Unió átlagát. Navracsics kiemelte, hogy a 2013-as és 2022-es fejlettségi térképek összehasonlítása alapján számos járás sikeresen fejlődött, és néhányan már nem tartoznak a kedvezményezett kategóriába.

A pályázati rendszer részletei ősszel kerülnek nyilvánosságra, és a járási fejlesztési fórumokon keresztül lehet majd a projekteket kidolgozni és benyújtani. Ezeknek a fórumoknak a vezetői a járásszékhely polgármesterei lesznek, míg tagjai az érintett önkormányzatok vezetői. A döntéseket kétharmados többséggel hozzák meg annak érdekében, hogy tompítsák a városok és a környező települések közötti esetleges ellentéteket.

A miniszter kiemelte, hogy a program hosszú távú célja a város-vidék közötti különbségek csökkentése és a területi egyenlőtlenségek mérséklése. Hozzátette, hogy az önkormányzati szövetségekkel is egyeztetnek, hogy minél szélesebb körű támogatást kapjon a kezdeményezés.

Felmerült kérdésként, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok esetleg hátrányba kerülhetnek-e a program során. Navracsics azonban egyértelműen kijelentette, hogy a rendszer teljesen normatív, vagyis az iparűzési adó többlete határozza meg a pályázati keret felső határát minden járásban, függetlenül annak politikai vezetésétől.

Végezetül a miniszter hangsúlyozta, hogy az iparűzési adóból származó bevételek a 2024-es szint szerint továbbra is az önkormányzatokhoz kerülnek. Azonban a 2025-ös többlet adja majd az alapot a járások számára kiírt pályázati forrásokhoz, amelyeket kizárólag térségi fejlesztésekre kell felhasználni.

TÁRCSÁZOM