A kormány újabb döntést hozott a lakossági hitelesek védelmére: 2026. június 30-ig meghosszabbítja a kamatstopot. Az intézkedés nagyjából 300 ezer családot érint, és összesen közel 390 milliárd forintot hagy a háztartások zsebében a bevezetés óta.
A lépés célja, hogy a még mindig magas kamatkörnyezetben ne ugorjanak meg drasztikusan a változó kamatozású lakáshitelek törlesztőrészletei.
Mi a mostani döntés lényege?
Röviden:
-
a kamatstop eredetileg 2025 végéig volt érvényben,
-
most a kormány ezt további fél évvel, 2026. június végéig kitolja,
-
a kormányzati kommunikáció szerint ezzel újabb 30 milliárd forint marad a családoknál,
-
a teljes program indulásától számítva ez már kb. 390 milliárd forint támogatást jelent.
A kamatstop azt jelenti, hogy az érintett hitelek kamata nem a jelenlegi piaci kamatszinthez, hanem egy korábbi, alacsonyabb referenciaértékhez igazodik, így a törlesztők nem szállnak el.
Kikre vonatkozik a kamatstop?
A hosszabbítás azokra a lakossági ügyfelekre vonatkozik, akik:
-
forint alapú, jelzálog-fedezetű lakáshitellel rendelkeznek,
-
a szerződésük a meghatározott referencia-kamatlábhoz (BUBOR) kötött,
-
és a hitel megfelel a rendeletben rögzített feltételeknek (időpont, típus, kamatozás).
A bankok a kamatstopban érintett ügyfeleket eddig is közvetlenül értesítették, és várhatóan most is hasonló értesítéseket kapnak az ügyfelek a hosszabbításról.
Fontos: a kamatstop nem minden hitelre vonatkozik, például:
-
nem érinti a klasszikusan fix kamatozású lakáshiteleket,
-
nem vonatkozik a devizahitelekre,
-
és nem érinti a vállalati hiteleket.
Mennyit nyernek a családok?
A konkrét nyereség hitelről hitelre eltér, de a logika egyszerű:
-
a kamatstop nélküli piaci kamatszint magasabb lenne,
-
a törlesztőrészlet így szintén magasabb lenne,
-
a különbség minden hónapban megtakarítás a családnak.
A kormány becslése szerint:
-
2025 végéig a kamatstop kb. 360 milliárd forintot hagyott a háztartásoknál,
-
a mostani hosszabbítás további 30 milliárd forintot ad ehhez,
-
így összesen mintegy 390 milliárd forintnyi plusz pénzről beszélünk.
Ez családonként sokszor tízezres nagyságrendű havi különbséget jelenthet ahhoz képest, amennyit kamatstop nélkül fizetnének.
Mit jelent mindez a bankoknak?
A kamatstop ára valahol megjelenik a rendszerben:
-
a bankok nem a piaci szintű kamatot kapják meg,
-
a különbség egy részét a kormányzati szabályozás „lenyeli”,
-
ez a bankrendszer profitján és a hosszú távú hitelezési aktivitáson is nyomot hagy.
Nem véletlen, hogy ezzel párhuzamosan:
-
erős bankadó-emelésről,
-
és különböző támogatott hitelprogramokról is hallani,
vagyis a kormány egyszerre próbál olcsó hiteleket adni a lakosságnak és a KKV-knak, miközben a plusz terheket részben a bankrendszer viseli.
Érdemes-e fix kamatra váltani a kamatstop mellett?
Ez az a kérdés, amit most rengeteg hiteles feltesz magának. A rövid válasz: előfordulhat, hogy igen – de ez nagyon egyedi döntés.
Mikor érdemes komolyan fontolóra venni?
-
Ha a kamatstop nélkül most is nagyon magas lenne a kamatod,
-
ha a bank korrekt, érdemben alacsonyabb fix kamatot ajánl,
-
ha hosszú távra (10+ év) tervezel a lakásban, és biztosra mennél.
Mikor lehet jobb kivárni?
-
Ha a futamidőből már csak pár év van hátra,
-
ha a bank által kínált fix kamat alig kedvezőbb, mint a kamatstop miatt érvényes kamat,
-
ha a család pénzügyi mozgástere jelenleg szűk, és nem fér bele egy esetleges törlesztő-emelkedés.
Ökölszabály: érdemes konkrét számítást kérni a banktól vagy hiteltanácsadótól, hogy „A” és „B” verzióban
– kamatstopban maradva, illetve fixre váltva – mennyi lenne a teljes visszafizetés és a havi törlesztő.
