A miniszterelnök és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke új, tizenegy pontos csomagot jelentett be a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatására. A lépések célja, hogy csökkenjenek az adók és az adminisztratív terhek, miközben a kormány – saját narratívája szerint – védi a magyar cégeket az „egyre inkább háborús logikába forduló” európai gazdasági környezettől.
A csomag szorosan ráépül a korábban bejelentett 3%-os KKV-hitelprogramra és a 90 milliárdos adócsomagra, ezt most egy konkrét, jogszabály-szinten is jól körülhatárolható intézkedéslista egészíti ki.
Áfamentességi keret fokozatos emelése
A tervek szerint az alanyi áfamentesség értékhatára több lépcsőben emelkedik:
-
2026: 20 millió Ft,
-
2027: 22 millió Ft,
-
2028: 24 millió Ft.
Ez különösen az egyéni vállalkozóknak, mikrovállalkozásoknak ad levegőt, akik kis forgalom mellett is szenvednek az áfabevallási és adminisztrációs kötelezettségektől. A magasabb határ azt jelenti, hogy több cég maradhat egyszerűbb, áfa nélküli értékesítési modellben.
Magasabb átalányköltség a kisvállalkozóknak
Az átalányadózók költséghányada is emelkedik:
-
2026-ban 45%,
-
2027-ben 50% lesz a tervezett szint.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az érintett vállalkozók nagyobb részt számolhatnak el „vélelmezett költségként”, így kevesebb jövedelem után fizetnek adót. Kézzelfogható könnyítés főleg szolgáltatóknak, szabadúszóknak, kisebb egyéni vállalkozóknak.
Enyhébb szocho-alap a főállású egyéni vállalkozóknak
A csomag része a teljes munkaidős egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adóalapjának csökkentése. Ezzel:
-
mintegy 140 ezer vállalkozó járhat jobban,
-
alacsonyabb lesz a kötelezően fizetendő járulékteher,
-
csökken az a jelenség, hogy „papíron is sokat kell fizetni, akkor is, ha gyenge a hónap”.
Ez különösen azoknál fontos, akik nem állandó, ingadozó bevételből élnek (projektes, szezonális munka).
Táguló KIVA-kör a kisebb cégeknek
A kormány bővíti a kisvállalati adó (KIVA) választhatósági körét, így:
-
4–5 ezer új cég léphet be a KIVA-rendszerbe,
-
több társaság tudja a nyereség–osztalék helyett lényegében a bérköltséghez kötött adózási formát választani.
Ez azoknak kedvez, akiknél a bérköltség nem kiugróan magas az árbevételhez képest, és szeretnék egyszerűsíteni az adózásukat.
Zöld- és barnaövezeti beruházások támogatása
A csomag tartalmaz környezeti kárelhárításhoz, barnamezős zöld beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményt is:
-
100 millió forintos nagyságrendű adóteher-csökkenés jut olyan cégeknek, amelyek
-
környezetszennyezett területeket újítanak meg,
-
„barnamezős” területeket alakítanak át modern, zöld beruházássá.
-
Ez egyszerre gazdaságélénkítő és városrehabilitációs jellegű lépés – szűk, de fontos célcsoportra lőve.
Energetikai cégek ösztönzése hálózatfejlesztésre
Az energia-szolgáltatók külön adókedvezményt kaphatnak, ha:
-
hálózatfejlesztésre,
-
modernizációra,
-
infrastruktúra-korszerűsítésre költenek.
A logika: a lassuló energetikai beruházások helyett újra ösztönözni kell a fejlesztéseket, ami hosszabb távon a vállalkozói szektornak is stabilabb, versenyképesebb infrastruktúrát adhat (áramellátás, hálózatbiztonság, kapacitás).
Enyhülő kiskereskedelmi különadó a kisebb szereplőknek
A kormány átírja a kiskereskedelmi különadó sávjait, úgy, hogy:
-
a kisebb és közepes forgalmú cégek adóterhe csökkenjen,
-
körülbelül 350 ezer vállalkozást érinthet kedvezően a változás.
A kulcsokhoz nem feltétlenül nyúlnak, inkább a sávhatárok áthangolása okoz tényleges könnyítést a forgalom alsó-középső részén.
Halasztott üzemanyag-jövedékiadó és logisztikai könnyítés
A csomag tartalmazza az üzemanyag jövedékiadó-emelésének fél éves halasztását is:
-
a tervezett emelés 6 hónappal később lép életbe,
-
ennek költségvetési hatását kb. 20 milliárd forintra teszik,
-
rövid távon fékezi az üzemanyagárak emelkedését, ami különösen a
-
fuvarozóknak,
-
kiszállítással foglalkozó cégeknek,
-
cégautó-flottát üzemeltető szolgáltatóknak ad némi levegőt.
-
Könnyítés a társasági adóelőleg és a beszámolók terén
Két technikai, de a gyakorlatban nagyon is érezhető változás:
-
a társasági adóelőleg-fizetési kötelezettség értékhatára 5 millióról 20 millió forintra nő,
-
így kevesebb céget érint a bonyolultabb, év közbeni adóelőleg-számolgatás;
-
-
a mikrovállalkozások egyszerűsített beszámolójának értékhatára 150 millióról 180 millió forintra emelkedik,
-
vagyis több cég készíthet rövidebb, egyszerűbb éves beszámolót, kisebb könyvelési és adminisztratív teher mellett.
-
Célzott adminisztratív könnyítés az egyéni vállalkozóknak
A csomag végén egy kifejezetten „papírmunkás” elem:
-
kb. 80 ezer egyéni vállalkozó kap speciális adminisztratív könnyítést,
-
kevesebb adatszolgáltatás, egyszerűsített eljárások, kevesebb kötelező jelentés.
A mindennapokban ezt sokan úgy fogják megélni, hogy kevesebb fölösleges nyomtatványt és űrlapot kell kitölteni, kevesebbet kell a hatósági felületekkel bajlódni.
