Pályakezdők és a biztosítások
A diploma megszerzése után sok fiatal számára a munkába állás jelenti a következő lépést. Ezzel együtt járnak bizonyos biztosítási és juttatási kérdések, amelyekkel érdemes tisztában lenni. Részletesen bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a pályakezdők számára a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítás területén.
Szociális hozzájárulási adókedvezmény: mélyebb betekintés
A legtöbb pályakezdő munkaviszonyban kezdi karrierjét. A munkáltatók számára ilyenkor jelentős könnyebbséget jelenthet a szociális hozzájárulási adókedvezmény. De pontosan kik jogosultak erre a kedvezményre, és hogyan lehet igénybe venni?
Kik jogosultak?
- Magyar állampolgárok: A kedvezmény alapvetően magyar állampolgároknak jár, akik az elmúlt 275 napban (2024. augusztus 1-jétől 365 napban) legfeljebb 92 napig voltak biztosítottak.
- Biztosítási jogviszony: Fontos, hogy a biztosítási jogviszonyba nem számít bele a csecsemőgondozási díj (csed), az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), vagy a gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósításának időszaka, kivéve, ha ezek mellett más biztosítási jogviszony is fennállt. A közfoglalkoztatásban töltött időszak sem számít bele.
- Ismét munkába állók: Azok az anyasági ellátásban részesülő vagy részesült személyek, akik korábbi munkahelyükön kezdenek újra dolgozni, szintén jogosultak lehetnek a kedvezményre.
- Határon túli magyarok: A kedvezmény bizonyos esetekben Magyarországgal határos, nem EGT-tagállam állampolgárai számára is elérhető.
A kedvezmény igénybevétele
A kedvezmény igénybevételéhez a munkáltatónak nyilatkoznia kell a NAV felé a munkavállaló munkaerőpiacra lépő státuszáról. Ezt a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb a bejelentés benyújtásáig kell megtenni. A nyilatkozatban szerepelnie kell a munkavállaló személyes adatainak, a biztosítási jogviszony kezdő és várható befejező időpontjának, valamint annak, hogy a munkavállaló megfelel a munkaerőpiacra lépő feltételeinek.
A kedvezmény hatása
A szociális hozzájárulási adókedvezmény jelentős megtakarítást jelenthet a munkáltató számára, ami ösztönözheti őket arra, hogy pályakezdőket foglalkoztassanak. A munkavállaló számára pedig magasabb nettó fizetést eredményezhet, ami segíthet a munkába állás első időszakában.
Gyakori hibák és buktatók
- Elkésett nyilatkozat: A munkáltatók gyakran elmulasztják időben benyújtani a nyilatkozatot, ami a kedvezmény elvesztéséhez vezethet.
- Hibás adatok: A nyilatkozatban szereplő adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük. Hibás adatok esetén a NAV elutasíthatja a kedvezmény igénybevételét.
- Jogosultság változása: Ha a munkavállaló munkaerőpiacra lépő státusza megváltozik a foglalkoztatás során (pl. túllépi a 92 napos biztosítási időt), a munkáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a NAV-ot, és a kedvezmény igénybevételét meg kell szüntetnie.
Egészségbiztosítás: fontosabb tudnivalók
Az egészségbiztosítás területén is vannak olyan szabályok, amelyek kifejezetten a pályakezdőkre vonatkoznak.
- Táppénz: A táppénz összege általában a biztosítási idővel arányos, de a 18 év alattiak, vagy az iskola befejezése után 180 napon belül biztosítottá válók akár egy évig is kaphatják, függetlenül a biztosítási idejüktől.
- Terhességi-gyermekágyi segély (csed): A csed jogosultsághoz a szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő szükséges, de a nappali tagozatos tanulmányokból 180 nap beszámítható.
- Gyermekgondozási díj (gyed): A gyed jogosultsághoz hasonlóan a szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idő szükséges, és a nappali tagozatos tanulmányokból itt is beszámítható 180 nap.
- Betegszabadság: A munkavállalók évente 15 nap betegszabadságra jogosultak, amelyet betegség esetén vehetnek igénybe. A betegszabadság idejére a munkáltató a távolléti díj 70%-át fizeti.
- Munkavállalói tájékoztatási kötelezettség: A munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót a keresőképtelenségéről, illetve a csed vagy gyed igénybevételéről.
Munkanélküli ellátások
Ha a pályakezdő elveszíti az állását, bizonyos munkanélküli ellátásokra lehet jogosult.
- Álláskeresési járadék: Az álláskeresési járadék a korábbi munkaviszonyban szerzett jövedelem alapján kerül megállapításra, és legfeljebb 9 hónapig jár. A jogosultság feltétele, hogy a munkavállaló az álláskeresést megelőző 3 évben legalább 365 napon át biztosított legyen.
- Álláskeresési segély: Az álláskeresési segély azoknak jár, akik nem jogosultak álláskeresési járadékra, és legfeljebb 12 hónapig folyósítható. Az összege a mindenkori minimálbér 60%-a.
- Nyugdíj melletti munkavégzés: A nyugdíj melletti munkavégzés esetén a munkavállaló továbbra is jogosult a nyugdíjára, és mellette munkabért is kaphat. Fontos azonban, hogy a munkavégzés ne befolyásolja hátrányosan a nyugdíj összegét.
További hasznos információk
A biztosítási és juttatási rendszer folyamatosan változik, ezért fontos, hogy a pályakezdők naprakészek legyenek az aktuális szabályokkal kapcsolatban.
- Tájékozódás: A legfrissebb információk a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján találhatók. Emellett érdemes szakértő segítségét kérni, például könyvelőtől vagy TB-ügyintézőtől.
- Változások hatása: A biztosítási és juttatási szabályok változásai jelentős hatással lehetnek a pályakezdők helyzetére. Ezért fontos, hogy folyamatosan kövessék a híreket és tájékozódjanak a változásokról.
A cikkben szereplő információk tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a szakértői tanácsadást! Konkrét kérdések esetén mindig érdemes szakemberhez fordulni.
Bízunk benne, hogy ez a cikk hasznos volt a pályakezdők és a munkáltatók számára egyaránt. Sok sikert kívánunk a munkába álláshoz!
