A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelkereslete új lendületet vett Magyarországon, köszönhetően a Széchenyi Kártya Program keretében bevezetett kedvező kamatozású finanszírozási lehetőségeknek – számolt be róla a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss közleménye. Az adatok azt mutatják, hogy a vállalkozások hitelfelvételi hajlandósága jelentősen megnőtt, amint a piaci kamatszinteknél kedvezőbb, államilag támogatott konstrukciók váltak elérhetővé.
Lendületet kaptak a beruházások: határozott válasz a kamatcsökkentésre
A kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár, Szabados Richárd szerint a számok egyértelműen igazolják, hogy van valódi, élő hitelkereslet a hazai kkv-szektorban – feltéve, ha a hitelintézetek olyan termékeket kínálnak, amelyek kamatozása érdemben alacsonyabb a piaci szintnél. A Széchenyi Kártya Program esetében pontosan ez történt, és a hatás szinte azonnal mérhető volt.
A program eredményeit három időszak alapján vizsgálták, és világosan kiderült: a csökkenő kamatok mind a beruházási, mind a likviditási célú hiteleknél komoly keresletélénkülést eredményeztek. A 2024 novemberében meghirdetett kamatcsökkentés – amelynek értelmében a beruházási típusú hitelek kamata 5 százalékról 3,5 százalékra csökkent – gyors és látványos reakciót váltott ki a vállalkozások részéről.
2025 február közepéig a hiteligénylések száma havi átlagban 46 százalékkal, az igényelt összeg pedig 40 százalékkal nőtt az előző három hónapos időszakhoz képest. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy 4549 darab hitelkérelmet regisztráltak ebben az időszakban, ami 70 százalékos növekedést jelent az előző periódushoz képest. Az összesen igényelt 132,6 milliárd forintos hitelösszeg pedig 62 százalékkal haladta meg a korábbi három hónap 81,7 milliárd forintos volumenét.
Újabb kamatcsökkentés, újabb lökés: 3 százalékra apadó kamat a beruházási hiteleknél
A hitelkereslet tovább erősödött, amikor 2025 február 17-én – a bankok és a lebonyolítást végző Kavosz Zrt. közös, önkéntes felajánlása alapján – újabb 50 bázisponttal, immár 3 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya beruházási termékeinek kamata. Ez a lépés újabb hullámot indított el: az ügyfelek átlagos havi hitelkérelmi száma több mint egyharmaddal emelkedett a november és február közötti időszakhoz képest.
Különösen éles a kontraszt, ha az adatokat a 2024 nyári időszakkal vetjük össze: míg akkor átlagosan 892 vállalkozás nyújtott be beruházási hitelkérelmet havonta, 2025 tavaszán ez a szám elérte az 1749-et. A megigényelt összegek is látványosan emelkedtek: február és április közepe között havonta átlagosan 53,5 milliárd forintnyi beruházási célú kölcsönt igényeltek a cégek, szemben a korábbi 37,9 milliárddal – és jóval meghaladva a nyári 27,2 milliárdos havi átlagot.
A likviditási hitelek kálváriája és feltámadása
A likviditási célú Széchenyi Kártya konstrukciók azonban kimaradtak a 2024 novemberi kamatcsökkentésből – és ez világosan meglátszott a keresleten is. 2024 novembere és 2025 februárja között az ilyen típusú hitelekre vonatkozó havi átlagos kérelmek száma 12 százalékkal esett vissza, míg az igényelt összeg 46 százalékkal zsugorodott. Az érdeklődés olyan mértékben lanyhult, hogy a likviditási termékek részaránya a Széchenyi Kártya portfólióján belül történelmi mélypontra süllyedt.
Ez azt jelentette, hogy a hiteligényléseknek már alig a fele vonatkozott folyószámlahitelekre, míg az igényelt összegek tekintetében a likviditási hitelek részaránya 40 százalék alá esett – ilyen alacsony szintre korábban még nem volt példa.
A februári intézkedések azonban itt is változást hoztak. A likviditási hitelek kamata 5 százalékról 4,5 százalékra csökkent, ami lényegében újraindította a keresletet. A következő két hónapban a havonta benyújtott kérelmek száma átlagosan 2800-ra nőtt, ami 112 százalékos emelkedést jelent az év eleji időszakhoz képest, és 87 százalékos növekedést 2024 őszéhez viszonyítva.
A finanszírozásra igényelt összeg még ennél is látványosabban nőtt: a havi átlag 133,1 milliárd forintot ért el, amely majdnem négyszerese a november és február közötti időszaknak, és duplája a nyári 66,4 milliárdos havi átlagnak.
Hatékony eszköz a gazdasági élénkítéshez
Szabados Richárd államtitkár szerint a kamatcsökkentések célzott alkalmazása rendkívül hatékonynak bizonyult a kkv-szektor aktivizálásában. A kedvezőbb hitelfeltételek nemcsak a beruházási kedvet növelték, hanem a mindennapi működéshez szükséges források biztosításában is újra megerősítették a Széchenyi Kártya szerepét. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a vállalkozások még mindig érzik a magas infláció és a gazdasági bizonytalanság hatásait.
A programnak köszönhetően tehát nemcsak a finanszírozási kedv nőtt, hanem a vállalkozások hosszú távú bizalma is erősödni látszik a pénzügyi intézmények és az állami támogatási rendszer iránt. Mindez pedig hozzájárulhat a gazdaság dinamizálásához, a beruházások újraindításához, valamint a munkahelyek megőrzéséhez.
A jövő kilátásai: továbbra is kulcsszerepben a Széchenyi Kártya
A kormányzati várakozások szerint a Széchenyi Kártya Program a következő hónapokban is a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások egyik legfontosabb pénzügyi eszköze maradhat. A jelenlegi konstrukciók vonzereje miatt a hitelpiac fokozatosan újraéledhet a kkv-szektorban is, így nemcsak a nagyvállalati körben, hanem a kisebb cégek esetében is újraindulhat a beruházási és működési célú hitelezés.
Az NGM szerint a program jövője biztató: a gazdaságpolitikai célokkal összhangban a Széchenyi Kártya továbbra is kulcsfontosságú szereplője lehet a vállalkozások pénzügyi támogatásának – mindehhez pedig elengedhetetlen a kiszámítható, kedvező kamatkörnyezet fenntartása.
