Az elmúlt években egyre több magánszemély kapott meghívót a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), amelyben arra kérik őket, hogy vegyenek részt egy úgynevezett támogató eljárásban. Az ilyen megkeresés gyakran komoly aggodalmat vált ki: sokan, akik legjobb tudásuk szerint vallották be külföldi jövedelmeiket, értetlenül állnak a felkérés előtt. Vajon hibáztak? Miért kerültek látókörbe? És ami a legfontosabb: kell-e félniük?
Hogyan jut a NAV külföldi adatainkhoz?
A magyar adóhatóság mára rendkívül hatékony eszközökkel dolgozik, különösen a nemzetközi információcsere eredményeképpen. Az alábbi megállapodások, szabályozások révén jut külföldi pénzintézetektől adatokhoz:
-
CRS (Common Reporting Standard): több mint 100 ország automatikusan cserél információt egymással a bankszámlákon elhelyezett jövedelmekről.
-
DAC6 és egyéb uniós irányelvek: az adóelkerülést célzó bonyolult konstrukciók feltárására is kiterjednek.
-
FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act): az USA állampolgárokat érinti, de a magyar adóügyi illetőségű személyek adatai is eljutnak Magyarországra nemzetközi együttműködések révén.
A NAV tehát például svájci, osztrák, német, vagy akár máltai pénzintézetekből is szerezhet adatokat magyar magánszemélyek bankszámláiról, befektetéseiről, biztosításairól. Az adatáramlás volumene az elmúlt években drámai mértékben nőtt, és az adóhatóság egyre kifinomultabb adatelemzési technikákat alkalmaz az eltérések kiszűrésére.
Mi az a támogató eljárás?
A támogató eljárás lényege, hogy a NAV nem büntető szándékkal, hanem az adózó önkéntes együttműködésére számítva próbálja tisztázni az adateltéréseket. Fontos hangsúlyozni:
-
A támogató eljárás nem számít adóellenőrzésnek.
-
Az adózó kap egy lehetőséget arra, hogy önellenőrzéssel helyesbítse korábbi hibás vagy hiányos adóbevallását.
-
Az eljárás célja a közös megoldás, nem a büntetés.
A folyamat során a NAV például azt jelezheti, hogy a külföldről származó adatok szerint Önnek nagyobb jövedelme volt, mint amit a magyar adóbevallásában feltüntetett. Ilyenkor kérik, hogy adjon magyarázatot, vagy szükség esetén végezzen önellenőrzést.
Miért lehet pontatlan az adat?
Sok esetben az automatikusan továbbított adatok nem tökéletesek:
-
A külföldi intézmények nem mindig a magyar jogszabályok szerinti jövedelemtípusokat tüntetik fel.
-
Lehetnek technikai hibák (pl. elírás, tizedesvessző eltérés).
-
A kapott adatok sokszor kumuláltak, azaz több évet, több tranzakciót összevontan tartalmaznak.
Így előfordulhat, hogy a NAV egy összegszerű eltérést lát, holott Ön mindent helyesen vallott be – csak az adatok értelmezése tér el.
Hogyan zárulhat le a támogató eljárás?
A támogató eljárás kétféleképpen végződhet:
-
Sikeresen:
Ha az adózó megfelelő magyarázatot ad, vagy ha az eltérést önellenőrzéssel korrigálja, az ügy lezárul szankciók nélkül. -
Sikertelenül:
Ha az adózó nem működik együtt, vagy az eltérés okát nem sikerül tisztázni (pl. rövid 30 napos határidő miatt), akkor a NAV adóellenőrzést indíthat. Ez már jogkövetkezményekkel járhat: pótlólagos adó, bírság és késedelmi kamat megfizetésére is kötelezhetik az érintettet.
Kinek ajánlott különösen odafigyelnie?
Különösen veszélyeztetettek az alábbi személyek:
-
Akik külföldi bankoknál, biztosítóknál, befektetési szolgáltatóknál tartanak vagy tartottak vagyont.
-
Akik tőzsdei, értékpapír vagy biztosítási ügyleteikből szereznek jövedelmet külföldön.
-
Akiknek külföldön működő életbiztosításuk, befektetési alapba helyezett megtakarításuk van.
-
Akik több országban rendelkeznek bankszámlával.
Hogyan kerülhetjük el a NAV megkeresését?
A legfontosabb lépések:
-
Pontosan határozzuk meg az értékpapír típusát és a jövedelem jellegét. Egy részvény utáni hozam például osztalék, míg egy kötvény után kamatjövedelem.
-
Minden évben pontosan és határidőre (pl. 2025-ben május 20-áig) valljuk be a külföldi számlákon elért jövedelmeket.
-
Ellenőrizzük a külföldi szolgáltató által kiállított igazolásokat, mert azok gyakran nem a magyar jogszabályok szerinti bontásban tartalmazzák az adatokat.
-
Számoljunk a szociális hozzájárulási adóval (szocho) is, amely a legtöbb tőkejövedelem után fizetendő.
A magyar adóügyi illetőség és a kettős adóztatás elkerülése
A magyar adózás egyik alapelve, hogy a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyek a világjövedelmük után Magyarországon adóznak. Ez alól kivételt jelenthet, ha:
-
Létrejön kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazása (pl. osztrák, német, svájci befektetések esetében).
-
Külföldön keletkezett jövedelemre már megfizették az adót, amit Magyarországon figyelembe lehet venni.
Mi történik, ha nem értjük az eltérést?
Ha Ön nem tudja megmagyarázni az eltérést, haladéktalanul érdemes adószakértőhöz, nemzetközi adózásban jártas tanácsadóhoz fordulnia. Egy jó szakértő képes helyesen értelmezni az idegen nyelvű igazolásokat, a külföldi adózási szabályokat, és biztosíthatja, hogy elkerüljük a súlyosabb következményeket.
Összefoglalásként:
A NAV támogató eljárása nem büntetés, hanem lehetőség a hibák önkéntes korrigálására. Azonban a nemzetközi befektetések adózásának összetettsége miatt könnyen előfordulhatnak eltérések, akár önhibánkon kívül is. A kulcs az együttműködés, az időben történő reagálás és szükség esetén a professzionális adótanácsadó bevonása.
