A társaság által tagjának vagy alkalmazottjának nyújtott kölcsön adózási vonatkozásai 2025
A gazdasági társaságok számára időnként felmerülhet az igény, hogy tagjaiknak vagy alkalmazottaiknak kölcsönt nyújtsanak, akár támogatásként, akár egyéb pénzügyi segítség formájában. A kölcsön adózása azonban összetett kérdés, amelyet a hatályos jogszabályok tükrében kell vizsgálni. A következőkben részletesen bemutatjuk, hogy milyen adóvonzatai lehetnek egy ilyen tranzakciónak, és milyen kötelezettségekkel kell számolni mind a kölcsönt nyújtó társaság, mind pedig a magánszemély oldaláról.
A kölcsön személyi jövedelemadó (SZJA) szempontjai
A kölcsön személyi jövedelemadó (SZJA) szempontjaiA személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a kapott kölcsön nem minősül jövedelemnek, mivel azt a későbbiekben vissza kell fizetni. Azonban, ha a kölcsön kamatmentes vagy a piaci kamatszint alatti kamattal történik, akkor a kedvezményes kamatozásból származó előny jövedelemnek minősülhet.
A Szja tv. 72. § szerint, ha a kölcsön kamatmértéke nem éri el a jegybanki alapkamat +5 százalékpontos szintet (vagy ha igazolható módon a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor annak összegét), akkor a különbözet kamatkedvezményből származó jövedelemként adózik. A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni személyi jövedelemadó mértéke 15%. Ebből a kamatkedvezményből származó SZJA nem a magánszemélyt terheli, hanem a kifizetőt. Ugyanez vonatkozik a Szocho-ra is.
Szociális hozzájárulási adó (Szocho) fizetési kötelezettség
A Szocho. tv. alapján a kamatkedvezményből származó jövedelem után a kölcsönt nyújtó társaságnak szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Ennek mértéke 13%. Az adófizetési kötelezettséget, az SZJA-t és Szochot az adóév végére kell megállapítani, és a következő hónap 12. napjáig kell befizetni. Ha közben visszafizetésre került a kölcsön, akkor a megszűnés napjára kell datálni a kamatkedvezményből származó jövedelmet.
Számviteli és könyvelési vonatkozások
A számviteli törvény 29. § előírásai szerint a társaság által nyújtott kölcsönöket követelésként kell nyilvántartani. Amennyiben a kölcsönt elengedik, azt egyéb ráfordításként kell elszámolni, ami hatással van a társaság adózás előtti eredményére (adóalap módosító jogcím)
Társasági adó (TAO) szempontjai
A Tao. tv. nem tartalmaz külön adóalap-módosító tételt a nyújtott kölcsönökre vonatkozóan. Ugyanakkor, ha a kölcsönt elengedik, vagy ha arra értékvesztést számolnak el, akkor ezek az összegek adóalap-növelő tételként jelentkeznek.
A munkavállalók és vezető tisztségviselők részére nyújtott kölcsön kamatkedvezményéből eredő jövedelem és annak közterhei elismert költségként elszámolhatók, amennyiben a társaság tevékenységével összefüggésben keletkeztek. Ha viszont a kölcsön egy nem közreműködő tag részére történik, akkor az ahhoz kapcsolódó kamatkedvezmény és közterhek nem tekinthetők elismert költségnek.
Kamatkedvezmény és kivételek
Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani az alábbi esetekben:
- Lakáscélú munkáltatói kölcsön esetén, ha a kölcsön és az előző négy évben adott kölcsönök együttes összege nem haladja meg a 10 millió forintot.
- Munkabérelőlegként adott kölcsön, amely legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott, és nem haladja meg a minimálbér havi összegének ötszörösét.
Következmények, ha a kölcsönt elengedik
Ha a társaság a kölcsönt utóbb elengedi, akkor az elengedett tartozás adóköteles jövedelemnek minősül. Ennek megfelelően a magánszemélynek személyi jövedelemadót kell fizetnie, a társaságnak pedig meg kell vizsgálnia az adóalap-növelési kötelezettségét.
Összességében, tehát a társaság által tagjának vagy alkalmazottjának adott kölcsön adózási vonzatai jelentősek lehetnek. Bár maga a kölcsön nem adóköteles, a kamatkedvezmény jövedelemként adózik, amely után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni, kivéve a meghatározott kivételeket.
A számviteli és társasági adózás szempontjából a kölcsön elengedése vagy nem megfelelő kezelése adóalap-növelő tényezőként jelentkezhet. A jogszabályok pontos betartása érdekében minden esetben érdemes könyvelő vagy adótanácsadó véleményét kikérni.
A témához kapcsolódó további cikkünk: Amikor a cég tulajdonosa elengedi a cégnek nyújtott kölcsönt…
Kapcsolódó jogszabályok:
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)
- 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Szocho. tv.)
további jogszabályok:
- 2000. évi C. törvény a számvitelről (Szt.)
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról (Tao. tv.)
