Egy társaság tagja korábban jelentős összegű kölcsönt nyújtott a társaságnak. A társaság azonban gazdasági nehézségek miatt nem tudta a kölcsönt visszafizetni. Ebben a helyzetben a tag, úgy döntött, hogy lemond a társaságnak nyújtott kölcsön egy részéről, hogy segítse a társaság pénzügyi helyzetét.
Ez a lépés azonban adózási kérdéseket vetett fel. Az adóhatóság úgy ítélte meg, hogy a kölcsön elengedése tulajdonképpen egy ajándékozásnak minősül a társaság részére, ami alapján ajándékozási illetéket kell fizetni. Ennek megfelelően, az adóhatóság kötelezte a társaságot illeték megfizetésére.
A társaság nem értett egyet ezzel a döntéssel és fellebbezett, de az alperes határozatban az első fokú határozatot helybenhagyta. A társaság álláspontja szerint a kölcsön elengedése nem minősülhet ajándékozásnak, mivel ez a társaság működésének fenntartása érdekében történt, nem pedig vagyoni előny biztosítása céljából.
Az ügy bonyolult jogi kérdéseket vetett fel. A társaság azt állította, hogy a kölcsön elengedése nem tekinthető ajándékozásnak, mivel a társaság és a tag közötti eredeti kölcsönszerződés megszűnt, így nem áll fenn olyan jogügylet, ami alapján illetéket lehetne számítani. Ezenkívül a társaság arra is hivatkozott, hogy a kölcsön elengedése a társaság végelszámolásának részeként történt, ami tovább bonyolította az ügyet.
Az elsőfokú bíróság azonban elutasította a társaság érveit, és kimondta, hogy a kölcsön elengedése ajándékozásnak minősül, és így illetékfizetési kötelezettséget von maga után. A bíróság szerint a társaság és az adóhatóság között fennálló adójogi jogviszony alapján az illetékről szóló törvények alkalmazandók, és ezek szerint az illetékfizetési kötelezettség áll fenn.
A társaság továbbra is vitatta a döntést, és a Kúriához fordult, ahol a felülvizsgálati kérelmet benyújtotta. A társaság érvelése szerint az elsőfokú bíróság tévesen értékelte a tényállást és helytelen jogi következtetéseket vont le. A társaság azt állította, hogy a kölcsön elengedése nem ajándékozás, hanem a társaság működésének fenntartása érdekében történt, és így nem keletkezhetett illetékfizetési kötelezettség.
A Kúria azonban a jogvita eldöntésére irányadó eljárási és anyagi jogi jogszabályi rendelkezések alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria szerint a társaság és az adóhatóság között fennálló adójogi jogviszony alapján az illetékről szóló törvények alkalmazandók, és ezek szerint az illetékfizetési kötelezettség áll fenn. A Kúria döntése értelmében tehát a társaságnak meg kell fizetnie az ajándékozási illetéket a kölcsön elengedése után.
