A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszert érintő új törvényjavaslat () jelentős változásokat vezetne be, amelyek célja az aktuális jogszabályok pontosítása, a jogalkalmazás egyértelműsítése és a rendszer hatékonyságának növelése. Az 1997. évi LXXXI. törvény módosítására vonatkozó javaslat számos területet érint, beleértve a hozzátartozói nyugdíjra való jogosultság feltételeit, az utalási költségek csökkentését és a nyugdíjmegállapítási eljárások egyszerűsítését.
1. Hozzátartozói nyugellátások: egészségi állapot és orvosi vizsgálatok
Az egyik legjelentősebb változtatás a hozzátartozói nyugdíjak, például az özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj igénylésére vonatkozó szabályok pontosítása. Ezek a juttatások bizonyos esetekben az érintett személy egészségi állapotától függnek, amely legfeljebb 50%-os egészségi állapotot követel meg.
A jelenlegi szabályozás alapján az egészségi állapot megítélése kizárólag orvosi dokumentáció alapján történik, személyes vizsgálat nélkül. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kizárólag írásos dokumentációra alapozott döntések sok esetben nem elégségesek az érintett egészségi állapotának pontos megítéléséhez.
A javaslat ezért visszaállítaná a személyes orvosi vizsgálatok lehetőségét, amely pontosabb értékelést és igazságosabb döntéseket eredményezne. Emellett egy új szankciót is bevezetne: ha az igénylő önhibájából nem tesz eleget személyes megjelenési kötelezettségének, az az igénybejelentés visszavonásának minősülne. Amennyiben egy már megállapított nyugellátás jogosultja mulasztja el a felülvizsgálati kötelezettség teljesítését, a nyugellátást megszüntetik a következő hónap első napjától.
2. Nyugdíjak folyósítása és az utalási költségek csökkentése
A törvényjavaslat jelentős figyelmet fordít a nyugellátások folyósításának gyakoriságára és az ezzel járó költségek csökkentésére. Jelenleg a külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjasok kérelmére a nyugdíj negyedévente, félévente vagy évente utólagos kifizetés formájában is folyósítható, ha az ellátás havi összege nem haladja meg a 28 500 forintot.
A módosítás azonban eltörölné ezt az összeghatárt, és minden 10 000 forintot meg nem haladó havi nyugdíjat alapértelmezés szerint negyedévente utólag fizetnének ki. Az érintett személyek továbbra is kérhetik a féléves vagy éves folyósítást, de havi kifizetés csak a 10 000 forintot meghaladó ellátások esetében maradna elérhető. Ez a változás jelentős költségcsökkentést eredményezne a nyugdíjfolyósító szervek számára.
3. Határidők a nyugdíjfolyósításban
A javaslat pontosítaná a nyugdíjfolyósítás határidejét is. Jelenleg a nyugdíjfolyósító szervnek a megállapított ellátások folyósításáról az elektronikus adatállomány kézhezvételétől számított 13 napon belül kell intézkednie. Az új szabályozás ezt a határidőt visszaállítaná 10 munkanapra, figyelembe véve a munkaszüneti napokat, bankszüneti napokat és áthelyezett munkanapokat.
4. Özvegyi nyugdíjra való jogosultság és feléledés
Az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályok módosítása egyértelművé teszi, hogy a késedelmes igénylés esetén is az elhunyt személy halálakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Ez különösen fontos, mivel a nyugdíjkorhatár időközbeni emelkedése eltérő jogosultsági helyzeteket teremthet.
Egy példa szerint egy 1955-ben született személy, akinek házastársa 2007-ben hunyt el, a jelenlegi szabályozás alapján nem lenne jogosult özvegyi nyugdíjra, mivel az elhalálozástól számított 10 éven belül nem érte volna el a 2024-es szabályok szerint érvényes nyugdíjkorhatárt. Az új javaslat azonban biztosítaná, hogy a jogosultság megállapításakor a 2007-es szabályok szerinti 62 éves nyugdíjkorhatárt vegyék figyelembe, így az érintett személy jogosult lehet az özvegyi nyugdíjra.
5. Elhalálozást követő nyugellátás felvétele
A javaslat pontosítja a nyugdíjas halálát követő eljárási szabályokat is. A megállapított nyugellátás a jogosult elhalálozásának hónapja végéig jár, de a fel nem vett ellátásokat a vele közös háztartásban élő hozzátartozók, ezek hiányában pedig az örökösök igényelhetik egy éven belül. Az új szabályok az örökösök közötti egyenlő arányú megosztást is rögzítenék, amely a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően válik érvényessé.
6. Mezőgazdasági őstermelők nyugdíjalapja
A törvényjavaslat szerint a mezőgazdasági őstermelők nyugdíjalapját képező jövedelem meghatározása is változna. Az eddigi szabályok alapján a bevétel 6%-át vették figyelembe, míg az új szabályozás szerint a teljes jövedelem 15%-át kell alapul venni. Ez a módosítás egyértelműbbé és igazságosabbá tenné az érintett kör nyugdíjszámítási alapját.
Az új törvényjavaslat jelentős előrelépést hozhat a magyar nyugdíjrendszer pontosítása és átláthatóbb működése terén. A módosítások célja a jogbiztonság növelése, az eljárások egyszerűsítése és a költségek csökkentése, miközben figyelembe veszik az érintettek speciális igényeit. A javaslat elfogadása esetén a nyugdíjasok számára egyértelműbbé válik a jogosultsági rendszer, és kiszámíthatóbbá válnak az ellátások kifizetései. A törvény várható hatása a társadalom széles rétegeire kiterjed, beleértve a belföldi és külföldön élő nyugdíjasokat, az özvegyi nyugdíjra jogosultakat, valamint a mezőgazdasági őstermelőket is.
Kapcsolódó törvényjavaslat: T/10012. törvényjavaslat
