Jelentősen szélesedhet az Európai Unió karbonvámként ismert szabályozásának hatálya. Az uniós pénzügyminiszterek 2026. június 12-i ülésükön készülnek kialakítani közös álláspontjukat arról a javaslatról, amely 2028-tól további 180 terméket vonna be a karbonhatár-kiigazítási mechanizmusba.
A változás már nemcsak az alapanyagokat, hanem az azok felhasználásával készülő ipari termékeket is érintené. A rendszerbe egyebek mellett gépek, berendezések, alkatrészek, fémipari szerelvények és egyes háztartási termékek kerülhetnek.
A tervezet elfogadása új adatszolgáltatási és pénzügyi kötelezettségeket hozhat azoknak a magyar vállalkozásoknak, amelyek az Európai Unión kívülről importálnak acélt vagy alumíniumot nagy arányban tartalmazó késztermékeket.
A karbonvám már 2026-tól élesben működik
A karbonhatár-kiigazítási mechanizmus, röviden CBAM célja, hogy az Európai Unión kívül előállított, magas szén-dioxid-kibocsátással járó termékek importja hasonló karbonköltséget viseljen, mint az uniós termelés.
Az Európai Unióban működő ipari vállalkozásoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben költséget jelent a termelésükhöz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás. Az EU szerint versenyhátrány keletkezne, ha a harmadik országokban gyártott, jelentős kibocsátással előállított termékek ilyen költség nélkül érkezhetnének az európai piacra.
A CBAM átmeneti időszaka 2023 októberében kezdődött, 2026. január 1-jétől pedig elindult a rendszer végleges szakasza. A jelenlegi szabályozás elsősorban a következő területekre terjed ki:
- vas- és acéltermékek;
- alumínium;
- cement;
- műtrágya;
- villamos energia;
- hidrogén.
Az érintett importőröknek a behozott termékekhez kapcsolódó kibocsátási adatokat ismerniük és jelenteniük kell, a rendszer fokozatos bevezetésével pedig CBAM-tanúsítványokat kell vásárolniuk.
A késztermékek importja is bekerülhet a rendszerbe
A jelenlegi szabályozás egyik gyenge pontja, hogy főként az alapanyagokat terheli karbonköltség. Ez viszont ösztönözheti a gyártási folyamatok áthelyezését az Európai Unión kívülre.
Egy uniós vállalkozásnak például karbonköltséggel terhelt acélból kell előállítania egy ipari berendezést vagy háztartási gépet. Egy harmadik országban működő gyártó ugyanakkor jelenleg olyan készterméket is exportálhat az EU-ba, amelynek előállításához magas kibocsátással gyártott acélt használtak fel.
Így kialakulhat az a furcsa helyzet, hogy az alapanyag importját terheli a karbonvám, a belőle készült termék behozatalát viszont már nem. A szabályozás ezen a részen kissé olyan, mint egy kerítés, amelyen az alapanyag nem fér át, a belőle készült mosógép viszont elegánsan besétál.
Az Európai Bizottság ezért azt javasolta, hogy 2028. január 1-jétől a CBAM hatálya terjedjen ki az acélt vagy alumíniumot jelentős arányban tartalmazó késztermékekre is.
Összesen 180 új termék kerülhet a karbonvám alá
A tervezet 180 további termék bevonásával számol. Ezek többsége nem közvetlenül a fogyasztóknak értékesített áru, hanem az ipari beszállítói láncokban használt gép, berendezés vagy alkatrész.
Az Európai Bizottság adatai szerint az érintett termékek 94 százaléka ipari felhasználású. Átlagosan tömegük mintegy 79 százalékát acél vagy alumínium teszi ki.
A tervezett körbe többek között az alábbi terméktípusok kerülhetnek:
- ipari gépek és gépalkatrészek;
- fémipari szerelvények;
- tartályok és hengerek;
- ipari radiátorok;
- öntőipari gépek;
- speciális fémberendezések;
- egyes háztartási gépek;
- acél- vagy alumíniumigényes késztermékek.
A háztartási termékek az újonnan bevonni tervezett áruk körülbelül 6 százalékát képviselik. A változás ezért elsősorban a vállalatok közötti kereskedelmet és az ipari importot érintené.
A magyar importőrök köre is jelentősen bővülhet
A módosítás olyan magyar vállalkozásokat is bevonhat a CBAM rendszerébe, amelyek jelenleg nem importálnak közvetlenül acélt vagy alumíniumot.
Érintetté válhat például az a cég, amely Kínából, Törökországból, Indiából vagy más unión kívüli országból hoz be:
- gyártóberendezést;
- ipari gépet;
- nagy fémtartalmú alkatrészt;
- fémszerkezetet;
- háztartási készüléket;
- műszaki vagy gépipari terméket.
A döntő szempont várhatóan a termék vámtarifaszáma és anyagösszetétele lesz. Nem elegendő tehát pusztán a termék kereskedelmi megnevezését vizsgálni.
Ugyanaz a géptípus eltérő vámtarifaszám alá tartozhat a funkciójától, felépítésétől vagy műszaki jellemzőitől függően. Egy hibás tarifális besorolás ezért nemcsak vámkülönbözetet, hanem CBAM-kötelezettség elmulasztását is eredményezheti.
A kibocsátási adatokat a külföldi gyártótól kell beszerezni
A rendszer egyik legnagyobb gyakorlati nehézsége az importált termékekhez kapcsolódó kibocsátási adatok megszerzése.
A magyar importőrnek szüksége lehet annak ismeretére, hogy a külföldi gyártó:
- milyen alapanyagokat használt;
- honnan szerezte be az acélt vagy alumíniumot;
- mekkora kibocsátás kapcsolódott az alapanyag előállításához;
- mely gyártóüzemben készült a termék;
- milyen időpontban történt a gyártás;
- hitelesíthetők-e a megadott kibocsátási adatok.
Egy összetett ipari berendezés akár több száz alkatrészből is állhat, amelyek különböző országokból és beszállítóktól érkeznek. A teljes beszállítói lánc feltérképezése ezért komoly adminisztratív feladattá válhat.
A probléma különösen azoknál a kisebb vállalkozásoknál jelentkezhet, amelyek nem közvetlenül a gyártótól, hanem külföldi kereskedőn vagy nagykereskedőn keresztül vásárolnak.
Alapértelmezett kibocsátási értékek is alkalmazhatók lehetnek
Amennyiben a tényleges kibocsátási adat nem áll rendelkezésre vagy nem megfelelően igazolt, a rendszer lehetőséget adhat az Európai Bizottság által meghatározott alapértelmezett értékek használatára.
Ez azonban nem feltétlenül jelent kedvező megoldást. Az alapértelmezett értékeket úgy határozhatják meg, hogy azok kellően óvatosak legyenek, vagyis a tényleges kibocsátásnál magasabb karbonterhet eredményezhetnek.
A külföldi gyártóknak ezért gazdasági érdekük fűződhet ahhoz, hogy pontos és hiteles adatokat szolgáltassanak. Az alacsonyabb kibocsátással termelő beszállítók termékei kisebb CBAM-költséggel kerülhetnek az európai piacra.
A karbonadat így fokozatosan ugyanolyan fontos kereskedelmi információvá válhat, mint az ár, a szállítási határidő vagy a minőségi tanúsítvány.
Szigorúbb fellépés készül a szabályok megkerülésével szemben
A tervezet nemcsak a termékkört bővítené, hanem szigorítaná a visszaélések elleni szabályokat is.
A hatóságok többek között azt vizsgálhatnák, hogy a vállalkozások mesterségesen alakítják-e át a beszállítói láncot a CBAM elkerülése érdekében. Kockázatot jelenthet például:
- a termék hibás vámtarifaszám alá sorolása;
- a kibocsátási adatok valótlan csökkentése;
- a gyártás helyének pontatlan megjelölése;
- a termék minimális átalakítása a szabályozás megkerülésére;
- az alacsony kibocsátású termékek célzott átirányítása az EU-ba;
- a magas kibocsátással készült áruk más országon keresztül történő behozatala.
Gyanús esetekben további bizonyítékokat kérhetnek az importőrtől. Amennyiben a tényleges kibocsátási adat nem megbízható, országonként meghatározott alapérték alkalmazására is sor kerülhet.
A gyártási hulladék elszámolása is változhat
Az Európai Bizottság a gyártás során keletkező, úgynevezett fogyasztás előtti acél- és alumíniumhulladék kezelését is módosítaná.
A cél annak megakadályozása, hogy a vállalkozások a gyártási hulladékra hivatkozva indokolatlanul csökkentsék a termékhez kapcsolódó kibocsátást. A rendszernek különbséget kell tennie a valóban újrahasznosított anyagok és a termelési folyamat során keletkező, de jelentős kibocsátást hordozó hulladék között.
Ez a módosítás főként az öntödéket, fémfeldolgozókat és nagy mennyiségű ipari hulladékot visszaforgató gyártókat érintheti.
A költségek beépülhetnek az importárakba
A karbonvám kiterjesztése több csatornán keresztül növelheti az import költségét.
Az érintett vállalkozásoknak nemcsak a CBAM-tanúsítványok pénzügyi terhével kell számolniuk, hanem az alábbi kiadásokkal is:
- kibocsátási adatok beszerzése;
- külföldi gyártók ellenőrzése;
- adatok hitelesítése;
- vám- és tarifális besorolás felülvizsgálata;
- informatikai rendszerek fejlesztése;
- CBAM-nyilvántartások vezetése;
- szerződések módosítása;
- szakértői és tanácsadói költségek.
A többletköltség egy részét az importőrök várhatóan továbbháríthatják a vevőkre. Ez elsősorban az ipari gépek, berendezések és alkatrészek árát befolyásolhatja.
A beszállítói szerződések módosítása is szükségessé válhat
A vállalkozásoknak érdemes lehet már a rendszer indulása előtt rendezniük, hogy a kibocsátási adatok biztosítása kinek a feladata.
A külföldi beszállítóval kötött szerződésben célszerű lehet szabályozni:
- a kibocsátási adatok átadásának határidejét;
- az adatok pontosságáért fennálló felelősséget;
- a dokumentumok ellenőrizhetőségét;
- a gyártási hely változásának bejelentését;
- az adathiányból eredő többletköltség viselését;
- a hibás adatszolgáltatás következményeit.
Az általános megfogalmazás, amely szerint a beszállító minden szükséges dokumentumot átad, várhatóan már nem lesz elegendő. Pontosan meg kell határozni, milyen adatot, milyen formában és milyen hitelesítéssel köteles biztosítani.
A változás még nem tekinthető véglegesnek
Az uniós pénzügyminiszterek június 12-én úgynevezett általános megközelítést alakíthatnak ki. Ez a Tanács közös tárgyalási álláspontját jelenti, nem pedig a rendelet végleges elfogadását.
Ezt követően az Európai Parlamentnek is ki kell alakítania saját álláspontját, majd megkezdődhetnek az intézmények közötti tárgyalások. A terméklista, az alkalmazási szabályok és egyes határidők ezért még változhatnak.
A jelenlegi javaslat alapján azonban a kiterjesztett rendszer 2028. január 1-jén lépne működésbe.
A felkészülést nem érdemes 2027 végére hagyni
Az érintett vállalkozásoknak jelenleg még nincs új bejelentési vagy fizetési kötelezettségük pusztán a tervezett bővítés miatt. A felkészülést azonban érdemes időben megkezdeni.
Első lépésként célszerű áttekinteni:
- milyen termékek érkeznek harmadik országból;
- mi a termékek pontos vámtarifaszáma;
- mekkora az acél- és alumíniumtartalmuk;
- közvetlenül a gyártótól vagy kereskedőtől történik-e a beszerzés;
- rendelkezésre állnak-e gyártási és kibocsátási adatok;
- a beszállítói szerződések tartalmaznak-e megfelelő adatszolgáltatási kötelezettséget.
A CBAM bővítése alapján a karbonkibocsátás már nem csupán környezetvédelmi mutató lesz. Egyre inkább vám-, beszerzési, pénzügyi és szerződéses kérdéssé válik, amely közvetlenül befolyásolhatja az importált termékek árát és a vállalkozások versenyképességét.
