A társasági tagság alapjai
A társaság tagjaira vonatkozó szabályozás abból az általános jogelvből indul ki, amely kimondja, hogy jogi személyeket csak a polgári jog alanyai, vagyis jogképes személyek hozhatnak létre [Ptk. 3:4. § (1) bekezdés]. Ennek megfelelően a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok kizárólag az általánosan megengedő rendelkezésektől eltérő eseteket szabályozzák. Ezek a korlátozó előírások lényegében megegyeznek a korábbi Gt.-ben szereplő rendelkezésekkel, amelyek célja a társasági tartozásokért fennálló korlátlan tagi helytállás halmozódásának elkerülése, valamint a kiskorúak vagyonának védelme a korlátlan felelősséggel járó kockázatoktól.
Az eltiltásra vonatkozó szabályok
A közérdek védelmében bizonyos feltételek fennállása esetén a jogszabályok egyes személyek számára kizárják a társaságban való részvétel lehetőségét. Az ilyen eltiltás hatálya alatt álló személyek nem lehetnek gazdasági társaság tagjai. Az eltiltás szabályait a Ctv. 9/B-9/D. §-ai tartalmazzák, amelyek alapján a cégbíróság eltilthat egy személyt a társasági tagságtól, ha:
- a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét egy ki nem elégített hitelezői követelésért, és nem teljesítette a fizetési kötelezettségét;
- korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget;
- vezető tisztségviselőként pénzbírságot kapott, és nem teljesítette a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét.
A Ctv. 9/C. §-a további eltiltási okokat állapít meg a kényszertörlési eljárások kapcsán.
Az eltiltás időtartama és joghatása
Az eltiltás jogerőre emelkedésétől számított öt évig az érintett személy nem lehet gazdasági társaság korlátlan felelősséggel tartozó tagja, illetve nem szerezhet többségi befolyást gazdasági társaságban. E ponton azonban a Ptk. és a Ctv. szabályozása eltér egymástól. Míg a Ptk. – a nyilvános részvénytársaságok kivételével – általánosan tiltja az eltiltott személyek részvételét gazdasági társaságban, addig a Ctv. csak a többségi befolyás megszerzését akadályozza meg a tagi helytállási kötelezettség nélküli tagság esetén. Ez az ellentmondás jogszabály-módosítást igényelne, de addig is célszerű a szigorúbb szabály alkalmazása, mivel az magába foglalja az enyhébb korlátozásokat is. Így indokolt a Ptk. rendelkezéseinek követése.
A társasági tagság dinamikája
A társasági tagság dinamikusan változhat: új tagok léphetnek be, míg mások tagsága megszűnhet. Ennek kapcsán gyakorlati kérdések merülhetnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek a változások mikortól lépnek hatályba. Fontos például annak tisztázása, hogy a létesítő okirat rendelkezései milyen időbeli hatállyal vonatkoznak az új tagokra, illetve a kilépőkre. A bírói gyakorlat alapján, ha egy részvénytulajdonost a társaság nem hajlandó bejegyezni a részvénykönyvbe, akkor a társaság alapszabályában rögzített választottbírósági kikötés vonatkozik rá a jogvita során, még akkor is, ha tagsági jogait egyelőre nem gyakorolhatja (BDT2018. 3890.). Hasonló logikát követve egy volt tag társasággal kapcsolatos elszámolási vitájában is a korábbi jogviszonyból fakadó szabályokat kell figyelembe venni.
