Jognyilatkozatok megtételének módja és ideje
A gazdasági társaságok működésében kiemelten fontos, hogy a jognyilatkozatok rögzített és utólag ellenőrizhető formában jöjjenek létre. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) általános előírása szerint – amennyiben speciális szabályozás másként nem rendelkezik – az írásbeliség követelményként jelenik meg. A Ptk. 6:7. § (3) bekezdése alapján írásbelinek minősül minden olyan jognyilatkozat, amely alkalmas a tartalom változatlan visszaidézésére, valamint a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat időpontjának azonosítására.
Elektronikus eszközök és írásbeliség
A társasági jogi viszonyokban az elektronikus úton tett jognyilatkozatok érvényességének feltétele, hogy a létesítő okirat erről kifejezetten rendelkezzen. Amennyiben a társaság létesítő okirata nem engedélyezi az elektronikus hírközlő eszközök használatát a jognyilatkozatok megtételére, akkor azok nem minősülnek megfelelő formájú nyilatkozatoknak, függetlenül attól, hogy egyébként megfelelnének a Ptk. által támasztott követelményeknek.
Jognyilatkozatok megtételének határideje
A társasági jogi szabályok gyakran határidőt szabnak meg a jognyilatkozatok és egyéb cselekmények elvégzésére. Amennyiben a jogszabály nem határozza meg a határidőt, de a cselekmény elvégzése kötelező, azt késedelem nélkül, az adott helyzetben általában elvárható módon, a lehető leghamarabb kell végrehajtani.
Kézbesítési vélelem és joghatások
Kézbesítési vélelem és joghatásokA Ptk. a társaságok működésének hatékonyságát kívánja elősegíteni a postai küldeményekre vonatkozó kézbesítési vélelemmel. Ez biztosítja, hogy a kézbesítés bizonytalanságaiból eredő kockázatokat ne a társaságnak kelljen viselnie, így az ebből fakadó esetleges problémák nem hátráltathatják a működést.
Kapcsolódó joggyakorlatként a PJD2016. 12. számú döntés kiemeli, hogy a Ptk. 3:190. § (1) bekezdése értelmében a taggyűlési meghívók előírt határidőn belüli kiküldése jogkövetkezménnyel jár. A meghívónak a tag cégjegyzékben bejegyzett székhelyére kell megérkeznie, azonban a törvény nem írja elő, hogy a társaság köteles legyen felkutatni a tényleges, de nem bejegyzett székhelyet. A cég székhelyének tehát alkalmasnak kell lennie arra, hogy az ott keletkező jogkötelezettségek teljesítése biztosított legyen.
–
A gazdasági társaságok számára kiemelten fontos, hogy jognyilatkozataik írásos formában, utólag ellenőrizhető módon szülessenek meg. Az elektronikus eszközök alkalmazása csak akkor tekinthető érvényesnek, ha azt a létesítő okirat kifejezetten lehetővé teszi. A határidők betartása és a jogszabályoknak való megfelelés elengedhetetlen a társaságok jogszerű és hatékony működése érdekében.
