A vállalkozási szerződés a polgári jog egyik legfontosabb szerződéstípusa, különösen az építőiparban és más gazdasági szektorokban. A szerződések célja egy meghatározott eredmény létrehozása, így az egyik legfontosabb követelmény a szerződésszerű teljesítés biztosítása. Amennyiben a teljesítés nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályokban rögzített feltételeknek, hibás teljesítésről beszélünk, amely komoly jogkövetkezményekkel járhat.
1. A hibás teljesítés fogalma és jogszabályi háttere
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:157. §-a szerint egy vállalkozó hibásan teljesít, ha a szolgáltatása a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban rögzített minőségi követelményeknek.
A hibás teljesítés leggyakoribb formái:
- Minőségi hiba: Az elvégzett munka vagy átadott termék nem felel meg a szerződésben előírt paramétereknek.
- Mennyiségi hiba: A vállalkozó nem a szerződésben meghatározott mennyiséget biztosítja.
- Szakszerűtlenség: Az elvégzett munka nem felel meg a szakmai előírásoknak.
- Használhatatlanság: A szolgáltatás vagy termék nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra.
Fontos megjegyezni, hogy a szerződésben megállapított elvárások mellett a jogszabályi követelmények is meghatározók, így például egy építkezés során az építési szabályoknak és szakmai normáknak is meg kell felelni.
2. A vállalkozási szerződések és a felelősség alakulása
A vállalkozási szerződés jellemzője, hogy a vállalkozó egy eredmény létrehozására köteles, vagyis csak akkor jogosult a díjazásra, ha a szerződésszerű teljesítést igazolni tudja. A vállalkozó felelőssége tehát objektív, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a hibás teljesítésért nem ő a felelős.
A szerződésszegés és a hibás teljesítés bizonyítása során az alábbiak vizsgálata szükséges:
- Szerződésszerűség vizsgálata – A teljesített szolgáltatás megfelel-e a szerződésben foglaltaknak?
- A hiba jellege – A hiba milyen módon és mértékben befolyásolja az eredmény használhatóságát?
- A hiba keletkezésének időpontja – Már a teljesítéskor fennállt, vagy csak később jelentkezett?
A Ptk. 6:158. §-a kimondja, hogy fogyasztói szerződések esetében a teljesítést követő hat hónapon belül észlelt hiba esetében vélelmezni kell, hogy az már a teljesítéskor fennállt, kivéve, ha a hiba jellege ezt kizárja.
3. A hibás teljesítés bizonyítása
A hibás teljesítés bizonyítása alapvetően a jogosultat terheli, vagyis neki kell igazolnia, hogy:
- A teljesítés nem felelt meg a szerződésben rögzített feltételeknek.
- A hiba már a teljesítéskor fennállt.
- A hibás teljesítés miatt kára keletkezett.
A bizonyítás során különösen fontos szerepe van:
- Műszaki szakvéleményeknek (pl. építési hibák esetén),
- Tanúvallomásoknak (pl. alvállalkozók vagy egyéb közreműködők részéről),
- Dokumentációknak (pl. szerződések, teljesítési igazolások, levelezések).
Egyes esetekben az ellenkező bizonyítása a vállalkozóra hárul, különösen fogyasztói szerződések esetében, ahol a hat hónapon belül jelentkező hibák esetén a vállalkozónak kell igazolnia, hogy a hiba később keletkezett.
