A hibás teljesítés jogkövetkezményei és a jogviták kezelése
1. A jogosult jogai hibás teljesítés esetén
Amennyiben a vállalkozó hibásan teljesít, a megrendelő az alábbi jogokat érvényesítheti (Ptk. 6:159. §):
- Kijavítás vagy kicserélés – Ha a hiba javítható, a vállalkozónak biztosítania kell a helyreállítást.
- Árleszállítás – Ha a javítás nem lehetséges vagy nem éri meg, a jogosult kérheti az ár csökkentését.
- Elállás a szerződéstől – Súlyos hiba esetén a jogosult elállhat a szerződéstől, és visszakövetelheti az addig kifizetett összeget.
A Ptk. kimondja, hogy jelentéktelen hiba miatt a jogosult nem állhat el a szerződéstől.
2. Kártérítési igények és a felelősség mértéke
A Ptk. 6:142. §-a szerint a szerződésszegéssel okozott kárt meg kell téríteni. A kártérítés lehet:
- Tapadó kár – közvetlenül a hibás teljesítésből eredő kár (pl. egy beázó tetőszerkezet miatt szükséges javítás).
- Következménykár – a hibás teljesítés miatt további károk keletkeznek (pl. a beázás miatt a bútorok is károsodnak).
A vállalkozó kimentheti magát a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy:
✔️ A hiba ellenőrzési körén kívül eső okból következett be.
✔️ A hiba előre nem látható körülmény miatt történt.
✔️ A hiba nem volt elkerülhető a tőle elvárható gondosság mellett sem.
3. A jogviták kezelése és a bírói gyakorlat
A hibás teljesítésből eredő jogviták gyakran bíróság előtt végződnek, különösen nagyobb értékű szerződések esetén.
⚖️ Peres eljárás: Ha a jogosult és a vállalkozó nem tud megállapodni, bírósági úton rendezhetik a vitát.
🤝 Mediáció és egyezség: A felek peren kívüli egyezségre juthatnak, ami gyorsabb és olcsóbb megoldás lehet.
Esettanulmányok alapján a bírói gyakorlat azt mutatja, hogy a bizonyítás és az ok-okozati összefüggés megállapítása kulcsfontosságú a jogviták eldöntésében.
